2. Törzs: Harasztok (Pteridophyta)



Yüklə 0.79 Mb.
səhifə11/11
tarix21.08.2017
ölçüsü0.79 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11

55.IRIDACEAE – nősziromfélék



24. ábra

Évelő lágyszárúak vagy félcserjék, amelyek a sarki tájak kivételével szinte mindenütt (de főleg a déli féltekén) előfordulnak. A talajban lévő áttelelő szervük hagymagumó (Crocus), de rhizoma (Iris) és ritkán hagyma is lehet (pl. Tigridia, amerikai tigrisvirág). Általában szálas, lándzsás vagy kard alakú leveleket viselnek, melyek a rhizom s fajoknál két sorban állik. A hosszú lepelcsövű virágok *P3+3A3+0G(3) vagy magánosak és közvetlenül a talajban elhelyezkedő hajtásról erednek (Crocus), vagy a leveles hajtáson legyezővirágzat szerveződik (Iris). A virágok tövében zöld vagy hártyás buroklevelek ülnek, amelyek terméses állapotban is megmaradnak. A nőszirom fajokon a külső lepelkör felső felszíne gyakran tollas. A bibe sokszor több ágra tagolt és élénk színű. A bibe lehet lebenyes stylodium (Iris), ekkor lepelszerű, háromágú, a porzók a bibekaréj mélyedésében húzódnak meg (24. ábra D), csak a bibekaréjok felemelése után vállnak láthatóvá. A családra jellemző loculicid tok valójában alsó állású magházból kialakuló áltermés.



A kék nőszirom - Iris germanica L. - évelő kerti dísznövény. Vízszintes rhizomája talajfelszín közeli, hüvelyes levelei kard alakúak. A lepellevelek kék színűek, a belső 3 összeborul (24. ábra A), a 3 külső (24. ábra B) visszahajlik és a főér tövénél kefeszerű szőrüstököt visel (24. ábra C). A porzók (24. ábra D) a 3 lebenyű színes bibe (25. ábra E) alatt találhatók. A tok felnyíló, magvai feketések. Virágzás: május.

Sárga nőszirom - Iris pseudacorus L. - Vízfolyások mentén, mocsarakban élő, nagy termetű évelő. Levele hosszú, egyenes, kard alakú, nem bordás, csak egy középerű. A virágos hajt s elágazó, a legyező kevés virágú. A hosszú, hegyes csúcsú buroklevelek zöldek. A lepellevelek élénksárgák, visszahajlók, nem szakállasak, de tövükön sötét rajzolat látható. A háromágú bibe csúcsi nyúlványa szabálytalanul fogazott szélű. A porzószálak tövében 2 visszakunkorodó nyúlvány is található. A tok hosszú, a csúcsi és tövi rész elvékonyodó. Virágzás: május-június.

Az apró nőszirom - Iris pumila L. - kis termetű, sziklagyepekben, bokorerdőkben élő, védett faj. Rhizomája vastag, szára rövid (rendszerint nincs 1 cm). Széles levelei merevek, felállók, simák. Virágai leginkább magánosak, a lepel kék vagy lila, néha halványsárga. A 3 külső lepellevél kifelé hajló, töve szakállas. A belsők összehajlanak. A tok csúcsa levágott vagy bemélyedő. Virágzás: április-május.



Szibériai nőszirom - Iris sibirica L. - üde mocsár- és láprétek védett növénye. Gyöktörzsén az előző évi levelek maradványai rostosan hasogatva láthatók. Levele a szárnál rövidebb, keskeny, sokszor enyhén csavarodott. A rendszerint magános virág) buroklevele hártyás. A virágtakaró sötétlila vagy azúrkék. A külső, kerekded lepellevelek (598. ábra D) nem szakállasak, csúcsukon fehéres rajzolat látható. A belsők hegyes-elliptikusak. A stylodium szakáll nélküli. A tok nem csőrös. Virágzás: május-június.

25. ábra

Tarka nőszirom - Iris variegata L. - Bokorerdők, sziklagyepek, erdős sztyepek faja. Vaskos, elágazó gyöktörzse gyakran a talaj felszínén kúszik. Levele mereven felálló, hajlott, bordás felületű. A 3 külső, kihajló lepellevél sárga vagy fehér alapon, sötétbarnán, esetleg sötétvörösen erezett, szakállas. A 3 belső lepellevél felálló, citromsárga. A legyezővirágzat 2-4 tagú. Virágzás: május-június.

A jóféle sáfrány - Crocus sativus L. - Szórványosan termesztett gyógy- és fűszernövény. Hagymagumója (25. ábra A) apró, buroklevelei zsemleszínűek. A középéren fehér sávos, szálas tőlevelei (25. ábra B) virágzáskor jelennek meg, és a következő év közepéig megmaradnak. Késő ősszel fejlődnek lilás-rózsaszín virágai. Sötét téglavörös, háromágú bibéjét (25. ábra C) fűszerként használják. Termést rendszerint nem érlel, sarjgumókról szaporítják. Virágzás: szeptember-október.



Tarka sáfrány - Crocus reticulatus Stev. - pusztai tölgyesek, löszcserjések védett faja. A hagymagumó kemény, szabályos hálózatos-recés burkú. A tőlevelek keskeny-szálasak, a főér mentén keskeny, hosszanti fehér csíkkal. A hosszú csövű lepel fehéres vagy halvány liláskék, a külső cimpák hátoldala fehér, 3 hosszanti, ibolyás csíkkal. Virágzás február-március. Rokon faja, az illír sáfrány (Crocus tommasinianus Herb.) a Dél-Dunántúl egyetlen pontján (Gyulaj) előforduló, védett reliktum. A lepel hosszcsík nélküli, halványlila. A 3 külső lepelcimpa hátoldala gyakran fehér.

59. Pázsitfűfélék (Poaceae)

Az egész Földön elterjedt, mintegy 700 nemzetségével és 8-12 ezer fajával a növényvilág egyik legnépesebb családja, amelybe egyéves, évelő, olykor fásodó szárú fajok tartoznak Szalmaszáruk (vagy fásodott nádszáruk: pl. Bambus, Phragmites) általában nem ágazik el, de az alsóbb nodusokról oldalhajtások eredhetnek. Az évelő fajok hosszú tarackkal, ill. a földfelszíni indákkal laza gyepeket képezhetnek vagy rövid szártagú rhizomáikkal zsombékolhatnak.

Leveleik két sorban állnak a hajtásokon. A levél általánosan lemezre és a levélalap módosulásából létrejövő, a szárat körülölelő levélhüvelyre osztható. Csak a Bambusoideae alcsaládban találunk levélnyelet. A lemez és a levélhüvely találkozásának sávjában két jellemző morfológiai bélyeg található: a levélhüvely meghosszabbítása a nyelvecske (ligula), a levéllemez meghosszabbodott nyúlványai pedig a fülecskék (auricula). Mindkettő nagy változatosságot mutathat. A nyelvecske lehet hártyás, szétfoszló, fogas, képezhet szőrkoronát, sőt hiányozhat is. A fülecskék, pl. termesztett gabonáink magyar nemzetségnevének kezdőbetűi szerint, ábécérendben rövidülnek ("gabona ábécé"): árpa: keresztezik egymást, búza: összeérnek, rozs: kis duzzanat, zab: szinte hiányzik.



30. ábra

A virágtakaró az ősi fajokon (Bambusoideae: 31. ábra A) 6 redukált levélből áll. A többi alcsaládban a külső virágtakarókör redukált maradványaként egy belső toklász (palea inferior: 31. ábra B), és egy fellevél eredetű külső toklász (palea exterior: 31. ábra C) borítja a virágokat. A belső toklász rendszerint hártyás, pillás élű, szálkát nem visel. A külső toklász nagyobb, erőteljesebb, szálkát (arista) viselhet (31. ábra D). Rendszerint a külső toklászt láthatjuk, a virágszám megállapításakor is ezek száma segít. A belső takarókör redukált maradványa a porzók és a termők tövében két (ritkán három) lepelserte (lodicula) formájában található meg (31. ábra E). A lodiculák feladata, hogy teljes nagyságukat elérve szétfeszítsék a toklászokat, így a virágból szabadon kinyúlhatnak az ivarlevelek, és lehetővé válik a szélbeporzás. A porzók száma a Bambusoideae és az Oryzoideae alcsaládban 3+3, a többi alcsaládban 3, 2 vagy 1. A bibe rendszerint tollas (31. ábra G).

A virágok füzérvirágzatokat: füzérkéket, más néven kalászkákat (spicula) alkotnak (31. ábra H). A füzérkék általában több-, vagy redukció következtében egyvirágúak. A kalászkákat szintén fellevelek, pelyvák (gluma: 31. ábra H) övezik. A pelyvák száma l, 2 vagy 4. Ritkán szálkát is viselhetnek (pl. Agropyron cristatum, Secale sylvestre). A füzérkék tovább szerveződve különböző összetett virágzatokat alkotnak. A leggyakoribb a kalász (spica) és buga (paniculum). A kalász füzéres füzér: a kalászkák kocsány nélkül kapcsolódnak a virágzati főtengelyhez, a kalászorsóhoz (rachis). A buga füzéres fürt vagy füzéres összetett fürt. A füzérkék állhatnak, pl. ernyőben, sátorban és torzsában. A felső állású magházból a Bambusoideae alcsaládban bogyó, csonthéjas és szemtermés alakul. A többi alcsaládban a szemtermés (caryopsis) jellemző. A toklászok és a termésfal összenövése következtében áltermés (Hordeum, Oryza) alakul ki. Ha több szemtermést az összenőtt pelyvák fognak közre, terméságazat jön létre (Cenchrus).
1. Bambusoideae alcsalád - A legősibbnek tekintett alcsalád, lágy és fásodó szárú csoportokkal. A virágokban leggyakrabban 6 porzó és 3 lodicula található, virágzatuk buga.

2. Oryzoideae alcsalád - A füzérkék egyvirágúak, a 4 pelyva redukát vagy teljesen hiányzik.

3. Pooideae alcsalád - Főleg mérsékelt övi egyéves vagy évelő lágyszárúak. A virágzat buga vagy kalász. A füzérkék általában többvirágúak. A füzérkékben egy- és kétivarú virágok is lehetnek, a hímnősek a virágzat alján és tetején egyaránt elhelyezkedhetnek. A lodiculák száma 2. A külső- és a belső toklász, különböző. A külső toklász öt- vagy többerű. A porzók száma 3, 2 vagy 1. A Lolium fajokon 1, a többi nemzetségben 2 pelyvalevél található. Redukció eredményeként több nemzetség füzérkéje egyvirágú (pl. Calamagrostis, Phleum, Agrostis, Alopecurus).

4. Arundinoideae alcsalád - Nagy termetű vízi-mocsári vagy éppen szárazságtűrő pázsitfüvek. Virágzatuk buga.

5. Eragrostoideae (Chloridoideae) alcsalád -Melegkedvelő, szárazság- és sótűrő fajok. A virágok két, ritkán egyivarúak. Virágzatuk buga vagy füzéres ernyő. A külső toklász háromerű.

6. Panicoideae alcsalád - Trópusi eredetű lágyszárúak. A virágzatok nagyon változatosak, a gyakori buga mellett füzéres fürtös sátor, illetve redukált virágzatok is kialakulnak. A füzérkék rendszerint kétvirágúak, a felső virág kétivarú, az alsó hiányos: vagy csak porzós (Echinochloa), vagy sterilis (Digitaria), sőt az ivarleveleken kívül a belső toklász is hiányozhat (Setaria). A füzérkék egészben hullanak le.

7. Andropogonoideae alcsalád - A bugaágakon a füzérkék két-hármasával állnak, melyek közül 2 nyeles, 1 pedig ülő. Sok esetben a két nyeles virág közül az egyiknek csak a nyele látható. A füzérkék egészben hullanak le.

Az egyes alcsaládok fajainak bemutatásakor a sorrendet - sokszor a rokonsági kapcsolatok rovására - a könnyebb tanulhatóság alapján állítottuk fel. A jelentősebb, több fajjal bemutatott nemzetségekről rövid jellemzést is adunk.


60.ORYZOIDEAE:

32. ábra

Oryza sativa L. – rizs - Ázsiai eredetű, egyéves termesztett növény. Hazánkban, Dobrozsában, M. országon a Tiszántúl néhány pontján termesztik. A levél 60 cm hosszú és 1,5 cm széles is lehet, érdes szélű, a színe közepén fehér sáv húzódik végig. A nyelvecske helyett hosszú pillás szőrök találhatók. A buga (32. ábra A) felálló, érésben bókoló. Az egyvirágú füzérkék (32. ábra B, C) hosszúkás-elliptikusak, 7-8 mm hosszúak. A pelyvák száma 4, melyek közül a két alsó csökevényes, a két felső (32. ábra D) is apró, lándzsás. A külső toklászok általában öterűek (32. ábra E), laposak, szőrösek, 7-8 mm hosszúak. Erezete erőteljes, bordaszerű, külső felülete rácsszerűen pontozott. Fajtától függőn lehet hosszú szálkás (32. ábra C) vagy szálkátlan (32. ábra B). A porzók száma 6 (32. ábra F). A toklászok ránőnek a szemre (ezért kell hántolni), így valójában áltermés alakul ki. Virágzás: augusztus.

1.TRITICUM L. nemzetség - Egyéves, gyakran áttelelő fajok, fülecskéi hosszúak. A virágzat kalász, a füzérkék 2-5 virágúak. A pelyvák szélesek; nagyok, gyakran szálkahegybe futnak ki. A külső toklász szálkája (ha van) a csúcs alatt ered.

35. ábra

Közönséges búza – Triticum aestivum L. – A legfontosabb kenyérgabona. Egyéves vagy egyéves áttelelő növény. Leveleinek hosszú fülecskéi vannak (35. ábra A). Virágzata kalász (35. ábra B), a virágzati főtengelyen tömötten ülnek 3-5 virágú füzérkéi (35. ábra C). A pelyvák (35. ábra D) és a toklászok széles-lándzsásak. Szálka, ha van, a külső toklász csúcsa alatt ered (35. E). A toklászok alsó harmada legömbölyített, ívelt (35. ábra F). Szemtermése világosbarna, amelyet a toklászok befednek. Virágzás: május-június.

36. ábra

Dúrumbúza – Triticum durum Desf. – Ritkábban termesztett, egyéves gabonánk. A fülecskék pillás élűek (36. ábra A). A kalászvirágzatban a füzérkék karcsúak. A pelyvák (36. ábra B) és a toklászok (36. ábra C) kihegyezettek. A toklászok alsó harmada érlelt (36. ábra D) (elsősorban ez választja el a közönséges búzától). A virágok száma a füzérkében szintén 3-5 között változik. Virágzás: május-június:

Egyszemű búza vagy alakor - Triticum monococcum L. - Egyéves vagy ősszel vetve áttelelő, csak ritkán termesztett elsősorban a génállomány megőrzése miatt fenntartott ősi búzafaj. A hajtás csak a nodusokon szőrös. Szára nem üreges, mint a szalmaszárak általában, hanem belsejét bélszövet tölti ki. A levéllemez sárgászöld színű. A fülecskék kicsik, pillásak, az 5-6 cm hosszú kalász tömött, oldalról lapított. A 10 mm hosszú füzérkék váltakozva, tetőcseréphez hasonlóan takarják egymást. A füzérke 2 virága közül csak az egyik érlel termést (innét a neve). A pelyvák kétfogúak, ormósak. A külső toklász erősen összenyomott, csónak alakú, háta domború, csúcsán mintegy 10 cm hosszú szálkát visel. A kalászorsó éréskor törékeny, szétesik. Virágzás: június-július.

Tönke- vagy kétszemű búza - Triticum diccoccum Schrank - Egyéves vagy áttelelő búzafaj. A levéllemez zöld, a színén rendszerint bársonyosan szőrös. A kalászok felállók, éréskor, gyengén bókolnak. A füzérkék nem fedik egymást tetőcserépszerűen, hanem egymástól mintegy 2 mm távolságban helyezkednek el. A füzérkék mindkét virága termést. érlel (emiatt nevezik kétszemű búzának). A kalászorsó a füzérkék illeszkedési helyén sűrűn szőrös. A füzérke belső oldala lapos. A pelyva csónak alakú, erősen ormós vagy majdnem szárnyas, nem levágott csúcsa serteszerűen hegyes fogú. A külső toklász összenyomott, majdnem mindig hosszú szálkás. Virágzás: június-július.



Tönkölybúza - Triticum spelta L. – Egyéves vagy áttelelő, 60-180 cm magas növény. A levél szürkészöld, kopasz vagy gyéren szőrös. A nyelvecske rövid. A kalász karcsú, hosszúkás, resztmetszete határozottan 4 élű, éréskor meghajlik. A füzérkék nem takarják egymást, mintegy 5 mm távol helyezkednek el egymástól, emiatt a virágzat laza. Színük szürkészöld, belső oldala domború. A kalászorsó törékeny, minden füzérke a felette álló orsótaggal együtt hullik le. A pelyvák széles rombusztól a széles elliptikusig változók, csúcsuk egyenesen levágott, hátuk ormós, a középső fog egyenes, rövid, tompa. A külső toklász tojásdad, 9 erű, kopasz vagy szőrös is lehet, csúcsa tompa, fajta szerint szálkátlan vagy rövid szálkás (igen ritkán hosszabb szálkája is lehet). A szemtermést szorosan burkolják a fakóvöröstől az élénksárgáig változó toklászok, ezért hántolni kell. Virágzás: június.
2. HORDEUM L. nemzetség - A fülecskék nagyok, rendszerint keresztezik egymást. A kalászvirágzatban padkánként 3-3 egyvirágú füzérke található. A szemre ránőnek a toklászok, így áltermés jön létre.

Sörárpa vagy kétsoros árpa - Hordeum distichon L. - Kora tavasszal vetett gabona. Mindhárom füzérkéhez 2-2 lándzsás, keskeny-szálas pelyva tartozik. Csak a középső füzérke virága termékenyül meg, a két szélső meddő marad, így a kalász lapítottá válik. A meddő virágok levágott csúcsú, keskeny képletként fedezhetők fel. A külső toklászok hosszú, érdes szálkát viselnek. Virágzás: május-június.

Takarmány- vagy négysoros árpa - Hordeum vulgare L. - Ősszel vetett gabona, mely könnyen el is vadulhat. Nemcsak a fülecskék, hanem a nyelvecske is hosszú. A kétsoros árpával szemben mind a három virág megtermékenyül. A kalász keresztmetszete négyszögletű, ezért nevezik négysoros árpának is. A toklászokkal fedett termés sárgán bordázott. Virágzás: május-június. Alfaját, a hatsoros árpát (Hordeum vulgare subsp. hexastichon Celak.) is termesztik. A kalász keresztmetszetben hatszögletű a rendkívül duzzadt és egymástól távolabb álló toklászokkal fedett szemtermések miatt.

Egérárpa - Hordeum murinum L. – Bolygatott, száraz helyeken nagy állományokat alkotó, áttelelő, egyéves faj. Bokros tövű Szára alján rendszerint lekönyököl. Levélhüvelye csupasz, a lemez 10-20 cm hosszú, gyéren szőrös. A nyelvecske rövid (-1 mm). Kalásza 5-10 cm hosszú. A középső füzérke virága kétivarú, pelyvái mindkét oldalukon hosszú pillásak, toklászai 1 cm-esek, a szálka 2-3 cm hosszú, érdes. Az oldalsók csak porzósak, pelyváik többnyire egyformák, pillásak. A kalászorsó éréskor széttöredezik, az egy padkán lévő füzérkék együtt hullanak le. A középső füzérkék érdes pillájú pelyvái könnyen "beleakadnak” az állatok bundájába ezzel segítve a terjesztést (zoochoria). Virágzás: június-július.

Sziki árpa vagy ürgefark - Hordeum hystrix Roth - Szikes pusztákon, parlagokon gyakori, 10-30 cm magas, egyéves faj. Szára mereven feláll vagy lekönyököl. A levéllemez szőrös, 5-10 cm hosszú. Füzérkéje rövidebb, mint az egérárpáé, az oldalsó füzérkék pelyvái egyenlőtlenek, serte formájúak, kopaszak. A középső füzérke pelyvái csak érdesek, nem pillásak. Kalászorsója törékeny, éréskor szintén szétesik. Virágzás: május-július.

Tollas szálkaperje - Brachypodium pinnatum (L.) Beauv - Félszáraz gyepekben, tölgyesekben, irtásréteken, élő, tarackoló évelő. A levéllemez halványzöld, széles (6-10 mm), színén csupasz. A nyelvecske hosszú (2-12 mm), legömbölyített csúcsú, éle pillás. A virágzat szaggatott kalász. A füzérke megnyúlt (1,5-2 cm), gyakran hajlott, sokvirágú (8=10). A külső toklászok szőrösek, a szálka rövid. Virágzás: június-július.

Rokon faj a Brachypodium rupestre (Host) R. et Scholz, amelyen a levéllemez színe pillás szőrű, a nyelvecske rövid (-2 mm), a füzérke hosszabb (2,5-4 cm), többvirágú (10-22). A pelyvák és a külső toklászok csupaszak.



Szőrfű –Nardus stricta L. – Alhavasi szőrfűgyepek, átmeneti lápok, savanyú talajú erdők zsombékoló, évelő faja. A hosszú, világos színű levélhüvelyek hagymaszerűen duzzadt töve a talajban található. A levéllemez összegöngyölt. A szaggatott kalászban a lilás színű füzérkék (5-9 mm) egyvirágúak, elvirágzás előtt és után a kalászorsóhoz simulnak. A pelyvák fogazott élűek, méretben jelentősen különböznek egymástól. A külső toklászok rövid szálkát viselnek. Virágzás: május-június.

2.SORGHUM L. nemzetség - A bugaágak 2-2 füzérkéje közül a felső vékonyabb, nyeles, csak porzós, az alsó ülő, kétivarú. Csak az utóbbi külső toklásza visel szálkát. A pelyvák száma 2.

Tarka cirok - Sorghum bicolor (L.) Mönch. Egyéves, belül tömött szárú, erőteljes növésű, termesztett növény. A levéllemez több cm széles. A nyelvecske 5 mm, pillás élű. A bugavirágzat tömött, felálló bugaágai tekeredettek. A nyeles, porzós füzérke pelyvái ritkásan pillásak. A termős füzérkének a színe érés során vörösesfeketévé változik (ezért a tarka elnevezés), pelyvái és külső toklásza hosszú szőröket viselnek, A szálka éréskor térdesen megtört (5-13 mm). Virágzás: július-szeptember.

Fenyércirok -Sorghum halepense (L.) Pers. –A mediterrán térségből származó évelő, tarackos gyom. A nyelvecske 2-5 mm hosszú, a levéllemez és - hüvely találkozásánál sűrűn szőrös A buga laza, az elálló bugaágak ritkán állnak. Az ülő virág pelyvái és külső toklásza hegyes, szőrös. A külső toklászászálkája hosszú (-32 mm), a terméses példányokon térdesen megtört. Virágzás: július-augusztus.

Rokon faj a szudánifű (Sorghum sudanense (Piper) Stapf). Trópusi eredetű, takarmánynak termesztett növény. Nagy termetű (120-150 cm), nem tarackoló egyéves. Bugája nagy (15-30 cm), kissé tömötten álló bugaágakkal. A tarka cirokkal szemben a bugaágak egyenesek vagy bókolók. Füzérkéi keskeny-tojásdadok (6-7 mm). A szálka 1-2 cm hosszú.



Botriochloa ischaemum (L.) Keng – fenyérfű - Száraz gyepekben, legelőkön gyakori, évelő faj. A levéllemezek szürkészöldek, ritkán szőrözöttek. A nyelvecske helyén rövid szőrkoszorú látható. A virágzat füzéres sátor. A sátor ágain az ülő füzérkék kétivarúak, a rövid nyelűek porzósak. A harmadik virágnak csak a nyele alakul ki. A kétivarú füzérke külső toklásza hosszú (1-1,5 cm), térdesen megtört szálkát visel. A füzérkék töve és a rövid nyelek hosszú szőrösek. Virágzás: július-október.

A kukorica - Zea mays L. Mexikóból származó egyéves kultúrnövény, hajtása 2-3 m magasra nő. A szár alsó nodusán (vagy nodusain) koronagyökerek (pányvázógyökerek) fejlődnek. A levéllemez széles (5-15 cm), nyelvecskéje hosszú. Egyivarú egylaki. Porzós virágai csúcsálló bugavirágzatot (címert) alkotnak, a termős virágzat levélhónalji füzéres torzsa. A torzsavirágzaton 2 sorban találhatók a fertilis és csökevényes virágú füzérkék. A 2 pelyva, az érés során összenő a toklászokkal, elfásodnak, és fogmederszerű ágyat képeznek a szemterméseknek. (A lemorzsolt kukoricacsutkán ez jól megfigyelhető.) A csőből kilógó bajusz a termő hosszú bibeszála. Virágzás: június-augusztus.







1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə