2. Törzs: Harasztok (Pteridophyta)



Yüklə 0.79 Mb.
səhifə7/11
tarix21.08.2017
ölçüsü0.79 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11

Magas kőris - Fraxinus excelsior L. - hegyvidékek üde termőhelyein elegyfaként előforduló, magas termetű (20 - 40 m) faj. Rügyei feketén molyhos felületűek. Pálhátlan, keresztben átellenes, páratlanul szárnyalt leveleiben (7. ábra A) a levélkék száma 9-11. A csupasz, egy- vagy kétivarú (7. ábra B) virágok összetett fürtben (7. ábra C) állnak. A lependék (7. ábra D) tövén kissé lekerekített, csúcsa rendszerint kicsípett. Virágzás: március - április.

Vörös kőris Fraxinus pennsylvanica Marsh. - ártereken, jó vízellátottságú helyeken meghonosodott, kétlaki fa. Rügyei barnák, szőrösek. Pálhátlan, keresztben átellenes, páratlanul szárnyalt leveleiben a levélkék száma 5-9. A levélkék ékvállúak, fényes zöld színűek, fonákjukon, barnán pelyhesek. A párta hiányzik, a csésze a termésen maradó. A virágzat összetett fürt. A lependék, kihegyezett, szárnya elkeskenyedő. Virágzás: április – május.

Közönséges fagyal - Ligustrum vulgare L. - Lomberdők cserjeszintjében, bokorerdőkben gyakori, könnyen sarjadzó, lombhullató cserje, melynek levele enyhe teleken kitelelhet. Keresztben átellenesen álló, hosszúkás, tompa vagy hegyes csúcsú levele rövid nyelű, ép szélű, színe fényes. Illatos virága sárgásfehér, a párta forrt, hosszú csövű, kihajló cimpájú, a csésze redukált. A porzók a párta csövére nőttek. A virágok a hajtások végén összetett fürtöt alkotnak. Bogyótermése kerekded, kékesfekete. Ázsiából származó rokon fajaival (L. ovali folium Hassk., L. japonicum Thumb.) együtt, amelyek levele még inkább kitelelő, sövénynek ültetik. Virágzás: május - június.

Májusi orgona - Syringa vulgaris L. - Kelet-balkáni eredetű, kedvelt dísznövény, amely sokszor kivadul. Erősen sarjadzó bokor vagy kisebb termetű fa (2-4 m). Keresztben átellenes levele széles tojásdad, kihegyesedő csúcsú, szíves vállú, ép szélű. A rendszerint lila párta csöve szűk, alig hosszabb a karimájánál, a cimpák kihajlók, tompán lekerekítettek. A csészék kicsik. A két porzó a párta tövéhez nő. A virágok összetett fürtöt alkotnak. Toktermése hosszúkás, hegyes fogakkal nyílik, két szárnyas magot tartalmaz. Illatanyaga parfümök alkotórésze. Virágzás: április - május.

Közönséges aranyfa - Forsythia x intermedia Zabel - parkokban, kertekben mindenütt szívesen ültetett, Kínából származó hibrid cserje. A fásodott hajtások kérge világos-barna, üreges, az idősebb ágak kissé bibircsesek. Keresztben átellenes levele keskeny-tojásdad, csúcsa hosszan kihegyezett. Lehetnek 3 levélkéből álló, páratlanul szárnyalt levelei is. Széle finoman fűrészes, A négytagú, aranysárga párta forrt, a cimpák hosszúak, szétállók. A csészék zöldek, hegyes csúcsúak. Termése tok. Helytelenül aranyesőnek is hívják, amely a pillangós Laburnum anagyroides Medic. magyar neve. Virágzás: március - április.

43. Tárnicsfélék - GENTIANACEAE


8. ábra

Lágy szárú növények, keresztben átellenes, tagolatlan levelekkel, bicollateralis edénynyalábokkal. Virágaik hímnősek, kivételesen egyivarúak, sugaras, ritkábban zygomorph szimmetriájúak * vagy zyg. K(5-4)C(5-4)A(5-4)G(2). Magánosan vagy bogas virágzatban állnak. Két termőlevélből álló, egyrekeszű, felső állású magházukból toktermés fejlődik.



Szent László-tárnics - Gentiana cruciata L. - Meszes alapkőzetű, hegyi rétek védett, évelő faja. Világoszöld, keresztben átellenes, ülő levelein (8. ábra A) 3 erőteljes oldalér van (8. ábra B). A levélvállak összenőhetnek, kis duzzanatot képeznek a száron. A négytagú, 2 cm körüli, halványkék virágoknak (8. ábra C) 4 pártaszűkítőjük (8. ábra D) van. A virágzat levélhónalji bog (8. ábra E). Toktermése hosszúkás. Virágzás: július - szeptember.

Kornistárnics - Gentiana pneumonanthe L. –Üde és kiszáradó láprétek védett, évelő növénye. Keresztben átellenesen álló levele szálas-lándzsás. A virágok magánosak vagy végálló bogas virágzatban állnak. A virág öttagú, a pártacső belső oldalán 5 pettyezett, világosabb színű sáv látható. A pártacimpák visszahajlanak. Toktermése hosszúkás. Virágzás: augusztus-október.

Kisezerjófű - Centaurium erythraea Rafn. –Gyepekben olykar tömeges, egyéves, lágyszárú növény. A tőlevelek 2-5 cm hosszúak, kb. 2 cm szélesek, lapát alakúak. Szárlevelei keskenyebbek, keresztben átellenesek, háromerűek, lemezük ép szélű, tojásdad vagy lándzsás. A rózsaszínű párta forrt, ötcimpájú. A porzók száma 5, a portokok spirálisan tekeredettek. A virágzat álernyő. Felnyíló toktermésén a csésze rajta marad. Virágzás: július - október.

45. Buzérfélék – RUBIACEAE


Nagy fajszámú (6000-7000) család, amely a trópusokon elsősorban fákat, cserjéket és liánokat, a Mediterráneumban és a mérsékelt övben főként lágyszárúakat tartalmaz. A levelek keresztben átellenesek, de a levélszerű, hasadt pálháik miatt sokszor örvösnek tűnnek. A pálhák tövében gyantát kiválasztó mirigyek lehetnek, egyes trópusi fajok leveleiben pedig N-kötő, szimbionta baktériumok élnek.

11. ábra


Főként actinomorph, ritkán zygomorph virágaik tetraciklikusak, leginkább négy, vagy öttagúak *v zyg K(8v5v4)[C(8v5v4) A∞v5v4)G∞-1-v(2). A porzók a forrt párta belső falához nőnek. A virágok levélhónalji vagy végálló bogas virágzatot alkotnak. Az elsősorban két termőlevélből álló, alsó állású magházból változatos áltermések alakulnak ki: lehetnek tok- vagy bogyószerűek, valamint csonthéjas áltermések, ill. ikerkaszatok (petymeg).

12.ábra


A család gazdaságilag fontos nemzetsége a trópusokon élő kávé (Coffea). Illatos fehér virágai (11. ábra A) a levelek hónaljában fejlődnek. A pirosas, száraz vagy elhúsosodó falú áltermésben (11. ábra B) 2 bab alakú mag található (11. ábra C) ("babkávé"). A magok száma lehet egy is, ilyenkor "gyöngykávé" a neve. A termésfal és az ezüstös maghéj lefejtésével kapják a "nyers kávét", ami nem más, mint a mag legnagyobb részét kitevő endospermium. Ez utóbbit pörkölés után hozzák forgalomba. Élénkítő és vízhajtó hatását az endospermiumban felhalmozódó purin-alkaloidok (koffein, teobromin és teofillin) okozzák. Az íz- és zamatanyagok aromás vegyületek, melyek reszketéssel járó mellékhatásokat is okoznak. A legfontosabb kávéfaj a kelet-afrikai térségből származó arab kávé (Coffea arabica L.). Fajtáit ma már a trópusi-szubtrópusi tájak mindegyikén termesztik. Fontosabb babkávét adó fajok még a kongó vagy robuszta kávé (C. canephora Pierre ex Froehner, C. robusta), a liberika kávé (C. lilberica Bull.) és a felföldi kávé (C. stenoþhylla).

Szintén ebbe a családba tartozik a kínafa (Cinchona) nemzetség, mely fajainak kérge szolgáltatja a kinint, a malária sokáig egyetlen hatásos ellenszerét.



Tejoltó galaj - Galium verum L. - Réteken, száraz gyepekben gyakori, erőteljes gyöktörzsű, változatos formájú évelő faj. A szár érdesen molyhos, de le is kopaszodhat. Az álörvökben álló (12. ábra A) levelek keskeny-lándzsásak, szálasak (12. ábra B). Szélük visszapöndörödő (12. ábra C), fonákjuk pelyhes szőrű. A négytagú, sárga virágokból álló, levélhónalji bogas virágzatok (12. ábra D) megjelenése tömött összetett fürtre emlékeztet (12. ábra E). Az ikerkaszaton (12. ábra F) nincsenek tüskék. Virágzás: június - október.

Szagos müge - Galium odoratum (L.) Scop. - Üde talajú erdőkben előforduló, évelő faj. Vékony gyöktörzse sárgás színű, szára négyélű. A 6-8 tagú álörvökben elhelyezkedő, nyél nélküli, lándzsás levelek mindkét oldalukon zöldek, csúcsuk szálkahegybe fut ki, szélük pillás. Virágaik négytagúak, a hófehér, forrt szirmokra ránőnek a porzók. A csészék kicsik, szabadon állnak. A virágok álernyőben helyezkednek el. Termésük horgas felszínű, ikerkaszat (petymeg). A növényt kumarin tartalma miatt pipadohány és likőr illatosítására használják. Virágzás: május.

13. ábra


Közönséges galaj - Galium mollugo L. - Réteken, száraz gyepekben gyakori, változatos megjelenésű, évelő faj. A szár rendszerint négyélű és kopasz, de vannak pelyhesedő szárú alfajai és változatai is. A levelek (13. ábra A) keskeny lándzsásak vagy szálasak, fonákjuk csupasz, szélük nem hajlik vissza. A négytagú, fehér virágokból (13. ábra B) álló, levélhónalji bogas virágzatok (13. ábra C) megjelenése laza összetett fürtre emlékeztet. Hasadó termésén nincsenek tüskék. Virágzás: június - október.

Ragadós galaj - Galium aparine L. - Nitrogénben gazdag termőhelyeken, erdőkben, degradált gyepekben gyakori, olykor tömeges, egyéves növény. A szár és a levelek is visszahajló, kapaszkodó tüskéktől érdesek. A levelek szálkahegyű csúcsban végződnek. A négytagú, fehér szirmú virágok levélhónalji kettős bogba rendeződnek, amely gyakran két murvalevelet is visel. Az ikerkaszat gömbölyű, horgas tüskékkel fedett. Virágzás: június-október.
46. Szulákfélék – CONVOLVULACEAE
18. ábra

19. ábra


Trópusi és mérsékelt övi lágy szárú vagy fás növények, sok képviselőjük csavarodva kúszó szárú. Edénynyalábjaik bicollateralisak. Rhizómájukon gyakran gumók jönnek létre. A levélállás szórt. A tetraciklikus, pentamer virágok *K(3) [C(5) A5] G(5-2) levélhónaljiak (18. ábra B), tölcséresek, sugaras szimmetriájúak. A párta a bimbóban sodrott. A porzók ránőnek a párta falára. A termés kétrekeszű tok, 4 maggal. Egyes fajaik hallucinogén anyagokat tartalmaznak. Gazdasági jelentőségű kultúrfaj, a nagy keményítőtartalmú (26-30%) batáta vagy édesburgonya (Ipomoea batatas (L.) Poir. ex Lam.), amely az Andok északi oldaláról származik. Nagy, 1-2 kg-os gumóiból egy növény akár 10 darabot is nevelhet. Étkezési alapanyagként, valamint keményítő és alkohol gyártására használják fel.

Az apró szulák - Convolvulus arvensis L. - Szántóföldeken, kertekben mindenütt gyakori, felfutó szárú, rhizómás, évelő növény. Levele (18. ábra A) keskeny lándzsás vállú, ép szélű. A virágok egyesével a levelek hónaljából erednek (18. ábra B). Tölcséres, forrt sziromlevelei (18. ábra C) halvány rózsaszínűek vagy fehérek. A sziromlevelek az összenövésnél sötétebb színűek. A virágkocsányok a levelek hosszával kb. azonosak, a virág alatt 1-2 cm-re két apró, lándzsás fellevelet (18. ábra D) viselnek. A termés kétrekeszű (18. ábra E), négymagvú tok. Virágzás: május - október.

Sövényszulák - Calystegia sepium (L.) R. Br. – Nedves területeken, főleg nádasokban gyakori, évelő faj. Szára tekeredő, kúszó. A levelek (19. ábra A) lándzsásak, szögletes vállúak. Az 5 cm átmérőjű virágok (19. ábra B) a levelek hónaljából erednek, fehér sziromlevelei forrtak. A kocsányon lévő két fellevél (19. ábra C) feltolódik a csészelevelek eredési pontjához, a csészéket szinte négymagvú tok. Virágzás: június - október.

Család: Arankafélék – CUSCUTACEAE


20b. ábra

20a. ábra

Gyakran a Convolvulaceae alcsaládjaként tárgyalják egyetlen, de fajgazdag nemzetségét. Az aranka (Cuscuta) fajok klorofill nélküli, csavarodó, fonalas szárú (20a. ábra A), pikkelyleveles hajtásokat fejlesztő paraziták. A gazdanövény környezetében csírázó magvak gyorsan fejlődő növénykéinek hajtása rácsavarodik a gazdaszervezetre, és a hajtásból fejlődő szívógyökereit (haustorium) annak háncsrészébe növeszti (20a. ábra B). Minden tápanyagot innen vesz át, saját primer gyökerei elpusztulnak. Actinomorph virágaik *K(5)[C(3)A5]G(5-2), öttagúak, fürt- vagy fejecskevirágzatot alkotnak. A pártatő alsó része rendszerint gömbös, a porzók a pártatorokra nőnek. Termésük tok. Parazitizmusuk meghatározott fajokra, nemzetségekre (pl. Trifolim, Medicago) vagy családokra (Solanaceae, Cucurbitaceae, Poaceae stb.) irányul.

Herefojtó aranka - Cuscuta trifolii Bab. et Gibs. - Kapásokban, főleg lóheretáblákban, ártereken, gyomtársul sokban élő, egyéves parazita. Szára cérnavékony (20b. ábra A), vörösesbarna, levele pikkelyszerű. Virága (20b. ábra B) fehér, a pártacimpák nem hajlanak ki. A bibe kétágú (20b. ábra C). A virágok tömött fejecskében (20b. ábra D) állnak. Termése száraz, tojásdad alakú tok (20b. ábra E). Virágzás: július - augusztus.

Nagy aranka - Cuscuta campestris Yuncker - Kapásokban, főleg lucernásokban, ártereken, gyomtársulásokban élő; egyéves parazita. Szára vékony, narancssárga, levele pikkelyszerű. Virága sárgásfehér, öttagú, csészék és a szirmok forrtak, a porzók a szirmokhoz nőttek. A párta alig emelkedik ki a forrt csészéből. A pártacimpák kihajlók. A bibe kétágú, gömbös. Termése kissé elhúsosodó, szabálytalanul nyíló, gömb alakú tok. Virágzás: július - augusztus.

48. Érdeslevelűek –BORAGINACEAE


21. ábra

Jellegzetes, merev serteszőrös fajok tartoznak ide. Többnyire lágyszárúak, de a Mediterráneumban élő fajok között sok cserje is van. Levelük (21. ábra A) egyszerű, szórt állású, a levélváll gyakran a száron lefutó. Viráguk rendszerint actinomorph (pl. Symphytum) (21. ábra B), de egyes nemzetségekben (pl. Echium) zygomorph. Virágfelépítésük: * vagy zigomprf K(5) [C(5) A5)] G(2). A lilás színű virágokon a virítás folyamán gyakori a virágszín megváltozása (pl. tüdőfű). A virágok jellegzetes, forgó vagy forgós kettősbog-virágzatban (21. ábra C) állnak. A magház két termőlevélből fejlődik, a termés 4 makkocska (21. ábra D).

Az orvosi atracél - Anchusa officinalis L. - réteken, árokpartokon, legelőkön, gyomtársulásokban is előfordul. Általában elágazó szárú, évelő vagy kétéves faj. Tőlevele szálas-lándzsás, válla nyélbe keskenyedő, szárlevelei ülők, szíves vállúak (heterophyllia).A forrt szirom kezdetben bíborvörös, majd sötétkék, a pártacimpák szétállóak. Csészéi szintén forrtak. A virágok forgóvirágzatba rendeződnek. A makkocska redős felszínű. Virágzás: május-június.

Mezei gyöngyköles - Buglossoides arvensis (L.) I. M. Johnst. (Lithospermum arvense L.) - szántókon, legelőkön, száraz lejtőkön előforduló, ritkásan elágazó, serteszőrös, egy- vagy kétéves gyomnövény. Levele keskeny-lándzsás. A párta halványsárga, tölcsér alakú, torokpikkelyek nincsenek, de a párta torkát 5 hosszanti fodor zárja el. A virágok tövében lándzsás murvalevél található. A részterméskék bibircsesek. Virágzás: április-június.

22. ábra


A fekete nadálytő - Symphytum officinale L. - vízpartok, mocsárrétek évelő növénye. Gyöktörzse vaskos, fekete gyökérágai répaszerűen vastagok. Levelei tojásdad-lándzsásak. A tőlevelek nyélbe keskenyedők, a szárlevelek ülők, széles szárnnyal a száron lefutók (22. ábra A). Liláspíros pártacsövében keskeny, háromszögletű torokpikkelyek vannak. Virágai (22. ábra B) eltérő színűek lehetnek. Virágzata forgós kettős bog (22. ábra C). Termése fekete, négyes, "cipő alakú" makkocska. Virágzás: május-július.

Rokon faja a gumós nadálytő (Symphytum tuberosum L.) üde erdőkben előforduló, vízszintes gyöktörzzsel kúszó, a fekete nadálytőnél alacsonyabb, 20 30 cm-es faj. Nevének megfelelően kúszó gyöktörzsén gumószerű duzzanatok találhatók. Forgóvirágzata kevés, világossárga virágból áll.



Báránypirosító - Alkanna tinctoria (L.) Tausch. –Meszes talajú, nyílt homoki gyepekben előforduló, évelő, védett növény. Jellegzetes bíborvörös színanyagot tartalmazó gyökérzete van. A talajon szétterülő, érdes, serteszőrökkel fedett hajtást növeszt. A levelek szórtak, ülők, lándzsásak. Virágai azúrkékek, a felemelkedő hajtás csúcsán alkotnak forgóvirágzatot. A pártacső cimpái félkör alakúak. A csésze cimpái szétállók, hegyes csúcsúak. Termése szemölcsös felületű, hajlott, négyes makkocska. Virágzás: április-május.

A pettyegetett vagy orvosi tüdőfű - Pulmonaria officinalis L. - üde erdőkben élő, évelő faj. A szár és a levelek rövid és hosszabb szőrökkel fedettek. Elvirágzáskor megjelenő tőlevelei nyélbe keskenyedők (23. ábra A) vagy szíves vállúak (23. ábra B), gyakran fehér foltosak, pettyegetettek (innét ered az egyik magyar név). Szárlevelei szórtak, ülők, hosszúkás-tojásdadok. A virág (23. ábra C) színe az érés során változik. A fiatal, beporzásra váró virágok bíborpirosak, a beporzó rovarok csak ezeket keresik fel. Az idős, már megtermékenyített virágok kékek. Jellemző a pártatorok szőrkoszorúja. A csészecső fedő- és mirigyszőrös. Virágzata forgó (23. ábra D). Termése 4 kúpos makkocska. Virágzás: március-április.

23. ábra


A rokon fajok közül leggyakoribb a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis Wulf.). Levelei fokozatosan keskenyednek, ékvállúak. A szár és a levél csak apró fedőszőröket visel, ezáltal válik a növény szürkés színűvé és - amint arra a neve is utal - bársonyosan kellemes tapintásúvá.

Kerti borágó. - Borago officinalis L. - A Mediterráneumban és Elő-Ázsiában honos, impozáns, nálunk termesztett és kivaduló, egyéves növény. Levelei szórtak, oválisak. A tőlevelek nyelesek, az alsó szárlevelek rövid nyelűek, a felsők ülők, lemezük hosszúkás-kerülékes, kissé ráncos. A világoskék pártának hosszú, visszatört cimpái vannak, a pártatorokban jól fejlett, felfelé álló pikkelyek vannak. A szarv alakú nyúlványokat viselő porzók ráfekszenek a bibeszálra. Virágzata forgó. A makkocska bordázott, bibircses. Virágzás: június-július.

24. ábra


Terjőke kígyószisz - Echium vulgare L. - Mindenfelé gyakori, felálló hajtású, kevéssé elágazó, kétéves faj. Az első évben tőlevélrózsát fejleszt, majd a második évben szárba szökken és kivirágzik. A tő- (24. ábra A) és szárlevelek (24. ábra B) hosszúkás-lándzsásak, nyélbefutók, a felsők ülők. A levelek serteszőrösek, szúrósak, de rövid fedőszőröktől érdesek is, szürkés-ezüstös árnyalatúak. Virága oldalról kissé összenyomott, zygomorph, a csészék és a szirmok forrtak. A párta (24. ábra C) karimája ferde, bimbóban pirosas, kinyílva élénkkék. A szirmok tövéhez nőtt porzók és a kéthasábú bibe hosszan kilógnak a virágból (24. ábra D). A virágok forgós fürtvirágzatban (24. ábra E) állnak. Termése érdes makkocska (24. ábra F). A népi orvoslásban szerelmi bájitalként használták. Virágzás: június-augusztus. Rokon faja a védett piros kígyószisz (Echium maculatum L.=E. russicum Gmel.). Virága piros, a növény csak serteszőrös, bibéje nem ágazik el. Makkocskatermése rücskös, tüskés.

Közönséges ebnyelvűfű. Cynoglossum officinale L. - Száraz legelőkön, gyomtársulásokban élő, rendszerint csak felső részén elágazó, kissé érdes tapintású, kellemetlen (egér) szagú, kétéves faj. Rányomott serteszőrű levelei keskeny-lándzsásak, hegyes csúcsúak. Az alsók válla lefutó, a felsők ülők. Virága húsvörös, majd megsötétedő. A párta torkában 5 torokpikkelyt találunk. A virágok forgóvirágzatot alkotnak, A makkocska felületén és karimáján horgas tüskék találhatók (koldustetű). Virágzás: május-június.

A parlagi nefelejcs - Myosotis arvensis (L.) Hill. - szántóföldi gyom, kapásokban, erdőszéleken, parlagokon is gyakori; egy- vagy kétéves faj. Hajtása kevéssé elágazó, az egész növény gyengén érdes. Tőlevele nyeles, visszás-tojásdad, szárlevelei, ülők. Virága kerék alakú, hosszú kocsányú, a csészék) hegyes cimpájúak, horgas szőrűek. Az égszínkék párta torka halványsárga. A virágok forgós kettősbogvirágzatot alkotnak. Termése sötétbarna, fényes makkocska. Virágzás: április-július.

Homoki vértő - Onosma arenaria W. et K. - Száraz termőhelyeken, homokon, löszpusztákon előforduló, évelő faj. A szár tövén f sodó, felső részén dúsan elágazó. A növény borzas szőrű, a serteszőrök töve csupasz vagy csak kevéssé elágazó, csillagosan szétálló serte van rajta. Levele lándzsás. A párta torkában nincsenek torokpikkelyek. A halványsárga párta a csészéknél csak kissé hosszabb, kopasz, harang alakú. A pártacimpák rövid fogúak. Virágzás: június-augusztus.

49. Tátogatófélék – SCROPHULARIACEAE


Lágyszárúak, ritkán fák vagy cserjék. Sok fajuk gyökérélősködő félparazita (pl. Melampyrum, Euphrasia), sőt klorofill nélküli képviselőjük is ismert (Lathraea, vicsorgó). Leveleik állhatnak szórtan, keresztben átellenesek. Viráguk zygomorph (a Verbascum fajoké látszólag actinomorph, (25. ábra D) K(5-4) C(5-4) A5v4v2 G(2) esetleg összetéveszthető az ajakosokéval, de itt sarkantyút viselhet (pl. Linaria). A párta színe változatos, lehet fehér, rózsaszín, sárga, lilás vagy rozsdabarna, esetleg kékes. A porzók száma csökkenő, 5: Verbascum (25. ábra F), 4: Digitalis, Linaria, 2: Veronica. Ez utóbbi pártája négytagú, és gyakran csészeleveleinek száma is négy. A görvélyfű (Scrophularia) ötödik porzója mézfejtővé alakul. Virágaik magánosak vagy fürt-, ill. füzérvirágzatban állnak. Termésük sokmagvú tok (25. ábra H).

25. ábra


A szöszös ökörfarkkóró - Verbascum phlomoides L. - Parlagokon, töltések mentén magasodó, sűrűn molyhos, kétéves növény. Első évben tőrózsát, a másodikban hosszú szártagot (1-2 m) fejleszt. Az egész növény emeletes szőröktől sárgásan gyapjas. Tőlevelei nyelesek, tojásdadok, csipkés szélűek. Az alsó szárlevelek nyélbe keskenyedők (25. ábra B). A felső szárlevelek ülők (25. ábra C), a levélváll a szárölelő. Sárga pártája kerék alakú (25. ábra D), az alsó szirom (25 ábra E) nagyobb a többinél, ezért a látszólag sugaras szimmetriájú virág valójában zygomorph. Az 5 porzó közül a három felső rövid szálú és sárga szőröktől gyapjasan bozontos, a 2 alsó (25. ábra F) filamentuma hosszabb és kopasz. Végálló virágzata tömött, bogas fürt (25. ábra G). Septicid toktermése gömbös, hegyes csúcsba fut ki, és nem hosszabb a csészecimpáknál (25. ábra H). Magvai barna színűek. Virágzás: június-augusztus.

Molyűző ökörfarkkóró - Verbascum blattaria L. - 1-1,5 m magasra is megnövő, árokszéleken, gyomos területeken előforduló, kellemetlen illatú (a petróleum szagára emlékeztető) gyomnövény. Tőlevelei nyélbe keskenyedők, csipkés szélűek vagy karéjosan tagoltak. A sziromlevelek sárga színűek, a porzószálak lila szőrökkel fedettek. A mirigyes virágzati tengely elágazhat, egyszerű vagy összetett fürt jön létre. Hegyes csúcsú, gömbös toktermése a csészelevelek közül kiáll. Virágzás: május-augusztus.

Közönséges gyújtoványfű - Linaria vulgaris Mill. - Parlagokon, gyepekben gyakori, rhizomás évelő. Ülő levelei szórtak, keskeny szálasak, ép szélűek. Virágzata végálló, tömött fürt, amelyben halványsárga (a pártatorokban narancssárga), sarkantyús szirmú virágok találhatók. Termése tojásdad-elliptikus loculicid tok. Magjai szárnyas szegélyűek. Virágzás: június-szeptember.

26. ábra


A gyapjas gyűszűvirág Digitalis lanata Ehrh. - Száraz lejtőkön, sziklagyepeken szórványos előfordulású, fokozottan védett, kétéves növény. Nemesített fajtáit gyógynövénynek termesztik, ki is vadulhat. Első évben tőrózsát fejleszt, amelynek levelei hosszúkás elliptikusak (10-30 cm), nyélbe keskenyedők. A virágzás idejére elszáradnak: A második évben kialakuló hajtásán a szórt levelek hosszas lándzsásak. Fényes felületűek, ülők, válluk kiszélesedő, kicsit szíves. A virágzat végálló, tömött fürt, gyűszű alakú virágokkal. A virágzati murvalevelek, valamint a hegyes cimpákkal ellátott csésze gyapjas szőrű. A párta a barna erezet miatt zsemleszínű, alsó ajka fehér. Septicid toktermése szintén szőrös, magvai rozsdabarna színűek, finoman recézett, világos hálózattal. Virágzás: június-augusztus.

Piros gyűszűvirág - Digitalis purpurea L. - Nyugat-Európa erdőirtásain nagy tömegben előforduló, gyógy- és dísznövényként is termesztett, egyéves faj. Levelei (26. ábra A) széles-tojásdadok. Virágai (26. ábra B) inkább harang alakúak, alsó cimpájuk nem kiugró (26. ábra C). A leggyakrabban bordólila színű, a torokban sötéten pontozott virágai fürtbe (26. ábra D) rendeződnek. A csupasz csészecimpák közül a legfelső keskeny-szálas. Szőrözött toktermését a csészecimpák eltakarják. A magok naracssárga színűek recézett világos hálózatúak. Virágzás: július-szeptember.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə