2. Törzs: Harasztok (Pteridophyta)



Yüklə 0.79 Mb.
səhifə8/11
tarix21.08.2017
ölçüsü0.79 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11

Fényes veronika – Veronica polita Fr. - Szántókon, parlagokon élő, heverő szárú, egy éves növény. Szórtan álló levele nyeles széles-tojásdad, csipkés szélű. A szirmok forrtak, a pártacimpák egyenlőtlenek. A halványkék párta hosszabb a csészénél. A magányos virágok levélhónaljiak. Termése enyhén lapított, szőrözött, szív alakú tok. A bibeszál a tok két íve közül hosszan kiáll. Virágzás: március-június.

Ösztörűs veronika - Veronica chamaedrys L. - Sokfelé gyakori, évelő faj. A szár egyenes, felemelkedő csak 2 átellenes, hosszanti vonal mentén szőrös. A szőrsorok a keresztben átellenesen álló levelek között 90o-os elfordulással jelennek meg. A szár levélüstökben végződik. A levelek kerek vagy szíves vállból tojásdadok, csipkés-fűrészesek, karéjosak. A 4 cimpájú párta kék színű, szegélye fehér. A felső cimpa a legszélesebb. A csésze 4 szálas cimpájú, a toktermésnél hosszabb, pelyhes. A 2-6 virágú fürtvirágzatok levélhónaljiak. Magvai barnássárga színűek. Virágzás: április-május.

Borostyánlevelű veronika - Veronica hederifolia L. - Szántókon, parlagokon, gyomtársulásokban élő, heverő szárú, erősen elágazó, egyéves növény. Levelei nyelesek, széles-tojásdadok, 3-7 tompa karéjúak. A négytagú csésze hosszabb a szirmoknál. A párta égszínkék, torka felé halványabb, cimpái egyenlőtlenek. A levélhónalji virágok magánosak. A szív alakú, duzzadt toktermés a négy, hosszú szőrökkel fedett csészelevél között ül. Virágzás: március-június.

27. ábra


A mezei csormolya - Melampyrum arvense L. - száraz sziklagyepek, rétek, legelők feltűnő egyéves növénye. Felálló, rendszerint elágazó hajtású, félélősködő faj. Keresztben átellenes levelei lándzsásak, az alsók épek (27. ábra A), a felsők (27. ábra B) keskenyebbek, szélükön hosszú, fésűsen álló fogakkal. A virágzati murvalevelek (27. ábra C) élénk lila színűek, hosszan fogasak. A párta forrt (27. ábra D), csöve hosszú (2-2,5 cm), majdnem teljesen zárt. A felső ajka liláspiros, az alsó élénksárga. A csésze szintén forrt, hosszúkás, molyhos felületű, a cimpák kihúzott hegyűek (27. ábra E). A virágok, a hajtás csúcsán tömött füzért alkotnak (27. ábra F). Toktermésében kevés (1-4), nagyméretű mag található. Virágzás: május-július.

Orvosi szemvidító - Euphrasia rostkoviana Hayne - Mezofil rétek, erdőszélek mutatós, finoman borzas szőrű, mirigyszőrös növénye. Útifű vagy lóhere gyökerén félélősködő, tövétől elágazó, egyéves faj. Keresztben átellenes levele tojásdad, rövid nyelű, kihegyesedő csúcsú, fűrészes szélű. Murvaleveles virága (8-15 mm) hófehér, kétajkú, az alsó ajak a felsőnél nagyobb, erősen három részre osztott. A párta torka élénk citromsárga, hosszanti lila csíkokkal. A toktermése mirigyes, magja ovális, hegyes végű, felszínén hosszanti barázdák futnak végig. Virágzás: június-július.

Kétszínű tátika - Kickxia spuria (L.) Dum. - Parlagok, szántók, gyomtársulások heverő, mirigyes szárú (20-45 cm), egyéves faja. Rövid nyelű levele tojásdad vagy kerekded. A magános, levélhónalji virágok hosszú, szőrös kocsányúak. A felső ajak és a párta torka gesztenyebarna vagy sötétlila. A sarkantyú görbült. A csészecimpák tojásdad-hosszúkásak. A toktermésben a magok széles-oválisak, felszínükön erős bordák húzódnak. Virágzás: július-szeptember.
35. Keresztesvirágúak vagy Káposztafélék (Cruciferae, Brassicaceae)
2. ábra

Több mint 3200 fajt számláló, főleg mérsékelt égövi növények. Lágyszárúak, leveleik szórták; egyszerűek vagy épek, többnyire egyszerű vagy elágazó szőrökkel fedettek. A család a nevét kereszt alakban rendeződő 2-2 szabad csészelevele, valamint 4 sziromlevele után kapta (1. ábra B). Négy főporzós: 6 porzóból a két külső filamentuma rövidebb, a belső körben levő 4 pedig hosszabb (1. ábra C). Virágképlete: *K2+2 C4 A2+22 G(4) fehér, sárga vagy rózsaszín, actinomorph virágai murva nélküli fürtöt (1. ábra D) vagy sátorozó fürtöt alkotnak. A 2 kifejlett és 2 csökevényes termőlevélből becő- (1. ábra E) vagy becőke- (1. ábra F, H) termés fejlődik. Becő, ha a termés többször hosszabb, mint széles, a becőke hossza és szélessége megközelítőleg azonos. A termés két kopáccsal nyílik, belsejében két redukált termőlevélből kialakuló hártyás válaszfal (replum: 1. ábra G) található, amely a felnyílás után is a kocsányon marad. Ezen helyezkednek el a magok. Az egész földön elterjedtek, a sarkvidékeken, a magas hegységekben a vegetáció legszélső határáig előfordulnak. Nálunk 185 fajt tartanak nyilván. Számos faja az emberi települések közelében, mint autogám vetési vagy ruderális gyom az egész földön elterjedt (kozmopolita) gyom, mint pl. a pásztortáska Capsella bursa pastoris), számos tarsóka (Thlapsi) és zsázsa (Lepidium) faj.



Fehér vagy angol mustár (Sinapis alba L.) - a Földközi-tenger mellékéről származó, termesztik könnyen elvaduló egyéves növény. Orsó alakú főgyökere van, hajtásrendszere 50-80 (-100) cm-es. Levélállása szórt, levelek szárnyasan tagoltak vagy szeldeltek (2. ábra A). Az alsó levelek lantosak. Sárga virágai sátorozó fürtben (2 ábra B) helyezkednek el. A becő lapított, mag nélküli csúcsa (2. ábra C) csőrszerű, magvakat tartalmazó része (2. ábra D) serteszőrös. A becő szőrös és csőrös, 3-6 gömbölyű (2-3 mm átmérőjű), sárga magot tartalmaz. Virágzás: június – szeptember.

Drog a magja, magjának őrleménye és olaja (Sinapis albae semen, S. albae farina et oleum). Hatóanyaga mustárglikozid (szinalbin) mirozin enzim, nyálka és zsíros olaj. A magot egészben lenyelve gyomorpanaszoknál használják. Olajából és örleményéből nyert készítmények, húgyúti fertőzéseknél adjuvánsok. Külsőleg az izületi fájdalmakat enyhíti.

3. ábra

Vadrepce (Sinapis arvensis L.) - Elsősorban üde, tápanyagban gazdag területek egyéves, 30-100 cm magas, gyakori egyéves gyomnövénye. Többnyire apró sertéktől az egész földfeletti része érdes, szőrös, ritkábban majdnem egészen kopasz. Szára felálló, rendszerint dúsan ágas. A levelek nyelesek (3. ábra A), tojásdadok vagy hosszúkásak, többnyire lantosan szeldeltek. Szélük egyenetlenül durván fogas. A felső levelek ülők vagy majdnem ülők (3. ábra B). Virágai (3. ábra C) kénsárgák, négyszirmúak, vaskos, 3-5 mm hosszú kocsányokon ülnek. Virágzáskor a csészelevelek vízszintesen szétállnak (3. ábra D), 2-3 mm vastag és 2-5 cm hosszú becőtermése a virágzati tengelyhez simul vagy eláll, kopasz vagy ritkán gyengén szőrös, egyik oldalán, rendszerint 3 ér található. A becő lehet cikkes (3. ábra E) is. Nagyon gyorsan nő, sok (egy példány 25 000) magot hoz, melyek a talajban több évig csiraképesek. Jó mézelő, a fiatal levelek salátának fogyaszthatók. Virágzás: május-november.

A barna vagy szereptai mustár (Brassica juncaceae) még orosz mustár néven is ismert. A felső levelek nyelesek, A becő 4-5 cm hosszú, csőrben végződik. A termés kocsánya kisebb a csészénél. Oroszország első olajnövénye. Magjában kb. 47% olaj képződik. Nálunk kevésbé elterjedt. Igénytelen, szántóföldeken fordul elő. Adventív elem. Hazája Afrika, Kis-Ázsia.

4. ábra

A fekete vagy francia mustár (Brassica nigra syn. Sinapis nigra) – egy éves, a levele lantosan szárnyasan szeldelt. A virágzat fürt. A termések négyoldalúak, mindkét végükön kihegyesedők és tengelyhez simulók. A magvak feketés-barnás maghéjjal rendelkeznek, mustárolajat tartalmaznak. Májustól szeptemberig virágzik. Eurázsiai faj. Vetésekben, nedves helyeken fordul elő. Termesztik.



Magja Sinapis nigrae semen – heteroglikozidokat (sinigrina) zsíros olajat és nyálkát tartalmas. Asztali fűszer. Hűlés, (bronchitisz, tüdőgyulladás) és reumás betegségek kezelésében használják.

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris (L.) Medic.) Parlagokon, útszéleken gyakori, egyéves vagy egyéves áttelelő növény. Elsőként tőrózsája fejlődik (4. ábra A), osztott vagy szeldelt, nagyon változatos levelekkel. A szárlevelek szórt állásúak, lándzsásak, nyilas vállal szárölelők. A fehér szirmú virágok (4. ábra D) fürtben (4. ábra E) állnak. A becőke szíves vagy fordított háromszögletű, (4. ábra F). Magjai aprók, barna színűek. Virágzás: április-május.

Drog a virágos hajtása Bursae pastoris herba. Virágos leveles hajtását gyűjtik. Hatóanyag flavonoidok. Méhre ható drogként és az emésztőkészülék vérzése esetén, mint vérzéscsillapítót alkalmazzák orvosi ellenőrzés mellett.



Közönséges torma (Armoracia rusticana G. M. Sch.) - Parlagokon, ártereken, házak körül gyakori, évelő faj. Termesztik, de ki is vadul. Az első évben kialakuló tőlevelek hosszúak, nyelesek, lemezük ép, vagy a felsőbb szintekben karéjos-osztott. A levelek széle fogazott. A második évben fejlődik ki a szár, melynek levelei rövid nyelűek vagy ülők, heterophylliát mutatnak: az alsó szárlevelek épek, a felsők gyakran fésűsen szárnyasan szeldeltek. Virágzata sokvirágú, összetett sátorozó fürt. Termésképzése igen ritka, a termők általában abortáltak. Ha van termés, akkor a becőke hosszúkás vagy gömbös, kb. 5 mm hosszú, rekeszei többnyire négymagvúak. Virágzás: május-július.

Vizitorma (Nasturtium officinalis) tisztavizű árkokban, patakokban élő, fehér virágú 1 m magas növény. Rizómával rendelkezik. Virágzata fürt. Május – júniusban virágzik. A Nasturtii herba hatóanyaga az illóolaj és heterozidák. Szárításkor ezek átalakulnak. Ritka növény, ezért gyűjtése tiltott.

Útszéli zsázsa (Lepidium draba (L.) Desv.) - Utak mentén, parlagokon gyakori gyom. Évelő, felső részében sűrűn ágas növény. Levelei hosszúkásak, az alsók nyelesek, a felsők ülők, füles vállúak. Virágai fehérek. Az összetett fürtvirágzat a hajtás hosszának negyede-ötöde. Termése szíves háromszög alakú duzzadt becőke. Virágzás: április-július.

Büdös zsázsa (Lepidium ruderale L.) - Sziken, utak mellett gyakori, kellemetlen szagú, egyéves gyomnövény. Az alsó levelek szeldeltek, a felsők ép szélűek, szálasak, a levélváll nyélbe keskenyedő. A párta rendszerint hiányzik. A kerekded becőke hosszú kocsányon ül, kicsípett csúcsú, széle alig szárnyas. Virágzás: május-augusztus.

Káposzta (Brassica oleracea L.) - Mediterrán eredetű, 1-2 éves faj, amelynek számos kulturváltozatát és azok fajait széles körben termesztik. Szára alul elfásodik. A tőlevelek tagolatlanok, a szárlevelek lantosak. A virág csészelevelei felállók. A virágzati hajtás a repcéhez nagyon hasonló, de a terméses fürt alatti levél nem szárölelő, hanem nyélbe keskenyedő. A becőtermés mindkét végén keskenyedő, rövid csőrbe fut ki. Gyakori termesztett növényeinket, a fejes káposztát (Brassica oleracea) convar. capitata, a kelkáposztát (Brassica oleracea convar. bullata), és a bimbóskelt (Brassica oleracea convar. gemmifera: a káposztából nemesítették ki. A szárgumós karalábét a Brassica rupestrisből nemesítették (convar. gongyloides). Az elhúsosodó virágzatú, egyéves karfiol (convar. Botrytis és a brokkoli (provar. Italica) őse mediterrán eredetű. Virágzás: április - július.
5. ábra

Repce (Brassica napus L.) - 1-2 éves, termesztett hibrid, amely árokpartokon, útszéleken is gyakran előfordul. Nagy termetű, ágas szára (szemben a káposztáéval) alul nem fásodik. A szár alsó levelei szárnyasan tagoltak, lantosak. Virágai nagyok, 1-2,5 cm hosszú citromsárga sziromlevelekkel. A csészelevelek elállóak. A virágzat alatt található levél széles szíves vállból szárölelő. A becő mindkét végén elvékonyodik, gyengén cikkes, jelentős csőrt visel. Virágzás: április-július.

Kerti retek (Raphanus sativus L.) - Egy- vagy kétéves, répatestéért termesztett növény. Levelei lantosak, színük serteszőrös. Virágai fehérek, rózsaszín vagy lila színűek, sötét erekkel. Termése duzzadt, fel nem nyíló, csőrös becő. Sok változatban termesztik: a téli retek (convar. niger (Mill.) répateste fekete, a hónapos reteké (convar. radicula (Pers.) piros vagy fehér. Virágzás: június-szeptember.

Repcsényretek (Raphanus raphanistrum L.) - Lakott területek körül, parlagokon gyakori, egyéves növény. Alacsony, hajtása alig ágas, érdes szőrökkel fedett. A tőlevelek épek vagy lantosak. Virágai szennyes-sárgák, ibolyaszínű; esetleg sötétsárga erezettel. A csőrös becőtermés cikkes. Virágzás: május - október.

Mezei tarsóka (Thlaspi arvense L.) - szántóföldeken, gyomtársulásokban gyakori, egyéves növény. A felső szárlevelek (5. ábra A) tagolatlanok, kopaszak, szíves vagy nyilas vállúak. Az alsók nyélbefutók (5. ábra B). A levélszél fogazott. A fehér szirmú virágok hosszú fürtbe rendeződnek (5. ábra C). A becőke szárnyas, felnyíló (5. ábra D). Virágzás: április - augusztus.

Sebforrasztófű (Descurainia sophia (L.) Webb) - Gyomtársulásokban gyakori, magasra megnövő egyéves növény, amely át is telelhet. Vastag karógyökere és két-háromszorosan szárnyasan szeldelt levele van. A levélszeletek szálasak, rövid, elágazó szőröket viselnek. A halványsárga szirmok hiányozhatnak is. A becő hosszú, csőrt nem visel. Virágzás: április-július.

Sárgarepce vagy gomborka (Camelina sativa (L.) Cr.) - Olajáért régóta termesztett egyéves növény, amely kivadult és gyomtársulásokban is gyakori. A tőlevélrózsa virágzáskor elszárad, a szárlevelek ülők, keskeny-lándzsásak. A sárga szirmú virágok sátorozó fürtben állnak. A becőke duzzadt, fordított körte alakú. A bibeszál rajta marad a termésen. Virágzás: május - július.

Korongpár (Biscutella laevigata L.) - Évelő, mészkő- és dolomit sziklagyepekben megtalálható, kis termetű, borzas szőrű növény. Tőlevelei hosszúkás-lapát lakúak, szélük fogazott. A szárlevelek szálasak. Sárga szirmú virágai elágazó, sátorozó fürtben állnak. A növény a nevét pápaszemre emlékeztető, két kerek félből álló becőkéjéről (1. ábra H) kapta. A rekeszekben egy-egy mag található. Virágzás: május - június.
36. SALICACEAE – fűzfélék
Egyivarú, kétlaki fás növények, egyszerű, szórt, pálhás levelekkel. A virágok murvalevelek hónaljában (egy fellevél, egy pikkelylevél) ülnek (6. ábra A, B), barkavirágzatot alkotnak. A lepel helyén egy kúp alakú discus vagy kis nectarium található. Felső állású magházból G(2) sokmagvú toktermés fejlődik. A szőrüstököt viselő magvak (6. ábra C) kis tápanyagtartalmuk miatt a növényvilág legrövidebb ideig csíraképes magvai.

A fűz (Salix) nemzetségben a levelek hosszúkásak vagy kerekdedek, rövid nyelűek. A rügyeket mindig egy rügypikkely borítja. A virág murvalevelei épek (6. ábra A). A lepel helyén egy-két kicsi, fog alakú mézmirigy (nectarium) található, melyek száma néhány fajon több is lehet, ilyenkor gyűrűbe olvadnak össze. A porzók száma kevés A5-2 (6. ábra D), a magház egyrekeszű (6. ábra E). A virágzat tömöttebb. A növény rovarporozta.

A nyár (Populus) nemzetségben a levelek rombos, tojásdad vagy szíves alakúak, a levélnyél hosszú, lapított. A rügyeket mindig több rügypikkely borítja. A virágok murvalevelei sallangosak (6. ábra B, 7. ábra F), pillásak, hónaljukban (a lepel helyén) korsó vagy bögre alakú discus található. A porzók száma sok (A 30-8) (6. ábra F), a magház két termőlevélből alakul ki. A barkavirágzat laza. A beporzást a szél végzi.

7. ábra


Fekete nyár (Populus nigra L.) - Árterek és vízpartok kétlaki fája. Kérge feketésszürke, idős korban mélyen barázdált. Hosszú, hegyes levélrügyei 6-8 barna színű, enyves felületű, illatos rügypikkellyel fedettek (7. ábra A). Levelei (7. ábra B) nyelesek, lemezük széles deltoid alakú, 5 –10 cm nagyok, hosszan kihegyezettek. Szélük csipkés – fűrészes. A levélnyél hosszú (kb. 6 cm), oldalról lapított. Mind a porzós (7. ábra C), mind a termős (7. ábra D) virágok külön álló barkákban (7. ábra E), sallangos murvák (7. ábra F) tövéből erednek. A porzók száma 8-20 között változik. A termős virágokat tartalmazó barkák virágzásban 5-7,5 cm hosszúak, terméséréskor megnyúlnak, 15-20 cm hosszúvá válnak. Termése tok, magjai vattaszerűen szőrösek, így a széllel könnyen terjednek. Virágzás: március - április. Utak mellé gyakran ültetik, árnyéka mérsékelt. Drog a Populi gemma, illóolajban, kariofillinben és fenolglikozidokban gazdag.

Fehér nyár (Populus alba L.) homokterületeken, galériaerdőkben gyakori, gyorsan növő puhafa. Kérge fehéres színű, később repedező. Levelei 6-12 cm hosszúak, tenyeresen 3-5 karéjúak. A karéjok háromszög alakúak, tompa csúcsúak, a levélválla lekerekített, levágott vagy gyengén szíves, levélszéle hullámos. Levéllemeze kissé bőrszerű, a színe fénylő sötétzöld, kopaszodó, fonákja fehéren és maradandóan szürkén molyhos. Levélnyele hengeres, fehéres. Az egyivarú barkavirágzatok 5 - 6 cm hosszúak. Mind a porzós, mind a termős virágok murvalevele világosbarna, pillás élű. A tojásdad vagy orsó alakú toktermésben a magok sárgásfehérek, kb. 10 mm-es szőrüstököt viselnek. Virágzás: március - április.

Rezgő nyár (Populus tremula L.) Szárazabb termőhelyeken is gyakori, pionír fafajunk. Kérge szürkés színű, gyengén repedezett. Levele kerekded vagy szíves-tojásdad, levélválla lekerekített vagy szíves. Levélszéle szabálytalanul sűrűn fogazott, levélcsúcsa kihegyesedő. A levéllemez fonákja pelyhesen szőrös vagy maradandóan molyhos. Levélnyele 4-9 cm hosszú, oldalról lapított. A barkavirágzatok 8-10 cm hosszúak, a murvalevél sötétbarna, pillás élű. Az orsó alakú toktermésben a magok szürkés színűek vagy feketésbarnák, szőrüstökük 5-6 mm. Virágzás: március - április.

Vizes területeinken gyakran ültetett, úgynevezett nemes nyárasok (Populus x canadensis Mönch) tájidegen elemek a román flórában. A levelek tojásdadok, egyenes vállúak, csúcsuk kihegyesedő. A virág murvalevelei fogazottak.



Fehér fűz (Salix alba) nedves környezetben, patakok folyók partján él. Széles koronájú kétlaki fa vagy cserje, barázdált ritidomával. Törzse szürkésbarna, a fiatal hajtások sárgászöld-sárgásbarna színűek. Szórt állású levelei 10 cm nagyok, keskenyen lándzsásak, finoman fűrészes szélűek, fiatalon selyemszőrűek, rövidnyelűek vagy ülők. A hím és női virágok is barkába tömörülnek. A porzók száma 2, a termők magánosan állnak, ülők, rövid bibeszálúak, palack alakúak. A termős barka 4 cm-nél rövidebb, termős állapotban sem haladja meg a 6-7 cm hosszúságot. Termése két kopáccsal nyíló tok, fehér szőrökkel borított magvakkal. Virágzás: április - május. Drog a kérge – Salix cortex.

A kecskefűz (Salix caprea L.) kisméretű fa vagy cserje. A levél pálhát visel a levéllemez alakja hosszúkás-elliptikus, csúcsa oldalra görbült. A levélváll lekerekített, a levélszél fűrészes. Színe sötétzöld, kopasz, fonákja molyhos. A porzós barkában a virágok kettesével ülnek. A termő gynophorummal kiemelt. A felnyíló toktermésből kihulló magok hosszú szőrűek. Virágzás: március - április.

A hamvas fűz (Salix cinerea L.) fűzlápokban, bokorfüzesekben állományalkotó cserje. Pálhás levelei visszás-tojásdadok. A pálhák maradók. A színi oldalon finoman, a fonákon erőteljesen molyhosak. A levélszél ritkásan fűrészelt. A hím virág két porzóból áll. A termő virág gynophorummal kiemelt. A termős barka zöldes, a porzós sárga színű. A magvak szőrüstököst viselnek. Virágzás: március - április.

A törékeny fűz (Salix fragilis L.) fatermetű, ritkábban cserje, ágai zöldek, könnyen, pattanva törnek. Lándzsás levelei alsó harmadukban a legszélesebbek. A levélcsúcs kihegyezett, a levélszél fűrészes. A levél színe sötétzöld, kissé fénylő, fonákja eleinte selymes, később kékeszöld. A pálhák) rendszerint lehullanak. A nectariumok száma a virágokban (legalább a porzósakban) minimum 2. A gynophorum rövid. Virágzás: április - május.

A kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) ártereken, a többi fűzfajjal együtt előforduló, nagy termetű cserje. Keskeny-szálas levelei hosszan hegyesedők, szélei begöngyöltek. A levél színe zöld, fonákja molyhos. A fiatal hajtások is pelyhesek. A termő ülő, a bibeszál hosszú. A porzók száma 2. Virágzás: március - április.
Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales)
Egyetlen családja a tökfélék.

37. CUCURBITACEAE - tökfélék


Főként lágy szárú, egyéves kúszónövények, melyeken gyakran van egyszerű (Cucumis) vagy elágazó (Cucurbita) levélhónalji kacs. Az edénynyalábok bicollateralisak. A tetraciklikus pentamer virág többnyire egyivarú, egy- (Bryonia, Cucurbita) vagy kétlaki. A csésze- és sziromlevelek forrtak, ritkán szabadon állók (Echinocystis, Bryonia) *K(5) C(5)v.5 A5 G(5-3). Az 5 porzók közül 2-2 összenőhet, esetleg valamennyi egyetlen oszlopot alkot (synandrium vagy synantheria). A virág magános vagy fürtben álló. Az alsó állású magházból sokmagvú kabak, "páncélhéjú álbogyó" fejlődik.

8. ábra


Közönséges tök - Cucurbita pepo L. - Amerikai származású, széles körben termesztett, egyéves, egylaki növény. Gyökérzete mélyre hatoló. Hajtása 3-4 m-es, minden részén érdes, erőteljes szőrökkel fedett. A levelek (8. ábra A) szórtak, nyelesek, lemezük széles-tojásdad, hasadt, fehér foltokat is viselhet. A kacs elágazó. Egyivarú virágai (8. ábra B) sárgák. A kabak (8. ábra C) változatos formájú. Magjai laposak, oválisak, kemény peremű maghéjjal. Virágzás: július-augusztus.

A stájer olajtök (C. pepo convar. pepo var. styriaca) fontos termesztett növény. A maghéj csak hártyás réteg. A magból préselik a szervezetet regeneráló, kiváló olajat.

A sütőtök (Cueurbita maxima Duch.) - több változatban termesztett, egyéves, egylaki növény. Levele 15-30 cm széles is lehet, háromszög alakú vagy kerekded, lekerekített karéjú, a közönséges tökkel szemben alig öblös szélű. A terméses kocsány hengeres, a termésnél nem kiszélesedő. A kacs elágazó. A párta sárga színű. Kabaktermése nagy, kerekded; barázdákkal "cikkekre" osztott. Felszíne sima, szürkés színű. Virágzás: augusztus - október.

A görögdinnye (Citrullus lanatus (Thunb.) Mats. et Nak.) - számos fajtában termesztett, Afrikából származó, egyéves növény. A fiatal hajtás bozontos, hosszú szőrű. Levelei 1-2-szeresen tövig szeldeltek, a csúcsi szeletek kiszélesedők, kerekdedek. A kacs többszörösen elágazik. Sárga pártája 3 cm széles, a magház sűrűn szőrös. Egyivarú, a porzós virág csészéje széles tölcsér alakú. A bibe zöld színű. A kabak kopasz, az exocarpium változatos mintázatú. Virágzás: június-október.

9. ábra


A sárgadinnye (Cucumis melo L.) - egyéves, egylaki, termesztett, szőrös növény. A kacs nem ágazik el. A levelek fajtától függően kerekdedek vagy vese alakúak, lekerekített karéjúak esetleg hasadtak. Az egyivarú virágok pártája sárga. A magház serteszőrös. Kabaktermése igen változatos, lehet nagy, gömbös vagy vékony és csavarodó. Exocarpiuma zöld, barna vagy sárga, felszíne sima vagy bibircses. Virágzás: július - augusztus.

Az uborka (Cucumis sativus L.) - Kelet-indiai eredetű, egyéves zöldségnövény, több fajtáját termesztik. Hajtása szőrös. A levelek kerekdedek, hegyes karéjúak, a középső levélkaréj hosszan kihegyesedő (9. ábra A). A párta (9. ábra B) aranysárga. Kabaktermése fiatalon serteszőrös, éretten lekopaszodó, hosszúkás vagy hengeres, zöld vagy sárga héjú. Virágzás: június-szeptember.

10. ábra

A süntök (Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray.) Észak-Amerikából származó, ártéri erdőkben, ruderális helyeken gyakori, egyéves növény. Felfutó szára kacsokkal (10. ábra A) kapaszkodik, szórt állású levelei ötösen tenyeresen karéjosak (10. ábra A). A karéjok ép szélűek, érdesek, szálkás csúcsúak. A porzós virágok kicsik, fehérek, levélhónalji összetett fürtben állnak (10. ábra C). A porzószálak összenőttek. A termős virágok magánosak (10. ábra D). A felnyíló, gömbös-tojásdad áltermés felületén lágy tüskéket visel (10. ábra E). Éréskor a termés kiszárad, a csúcsán felnyílik és négy lapos mag (10. ábra F) hullik ki. Virágzás: augusztus - szeptember.


Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
A virágtakaró levelek általában szabadok vagy csak kismértékben nőttek össze. A két porzókör közül az episepal gyakran hiányzik, az epipetal porzókör pedig centrifugálisan megsokszorozódhat. A porzószálak gyakran a bibeszél körül csővé, oszloppá nőnek össze, amelyről a filamentumok felső, szabadon maradt része a portokokkal együtt kiemelkedik. A taxon erről kapta korábbi nevét (Columnifeae). A magház felsőállású.

38. Hársfélék (Tiliaceae)


A rendbe főleg trópusi fák tartoznak. A szórt állású levelek épek (11. ábra A), pálhásak. Lemezük sokszor aszimmetrikus. A virágok hímnősek, négy- vagy öttagúak, a szirmok tövükön gyakran mirigyesek. A porzók száma nagy, többnyire szabadok vagy falkákba összenőttek, androphorummal kiemeltek. A portokok 2 theca-sak, ami fontos megkülönböztető bélyeg a Malvaceae családdal szemben. *K5-4 C5-4 A0+∞ G(5-1) A Tilia nemzetségbe rovar- és szélmegporzású fák tartoznak. A csészelevelek tövében mézfejtők találhatók. Az ötrekeszű magházban többnyire 5 magkezdemény található, amelyekből azonban csak egyetlen egymagvú makk keletkezik (11. ábra C). A kettős bogas virágzat kocsánya hártyás murvalevéllel (11. ábra D) nő össze, amely repítőkészülékként a termés terjesztését segíti. A hárs fajok jó mézelők, fájuk értékes, kérgük kötözőháncsot, virágzatuk és kérgük gyógyhatású anyagokat szolgáltat. Fontos trópusi taxon a lágy szárú Corchorics nemzetség. Több fajuk értékes rostnövény, elsősorban a juta (C. olitorius L.), amelynek rostjaiból kötél és zsákszövet készül.

11. ábra

1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2016
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə