Tabularium psychiatriae

16. fejezet - SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK

16.1. táblázat -

A szerekkel kapcsolatos szenvedély

Az agy homeostasisát befolyásoló, valamely szer fogyasztására irányuló intenzív késztetés

1. A szenvedélybetegség általános jellemzői

• 
  A társadalmi beilleszkedési zavarok (devianciák) egyike
  
• 
  Tanult késztetés (drive), de a biológiai motivációk erejével érvényesül
  
• 
  Specifikusan humán functiók (pl. anticipációs képesség) károsodnak
  
• 
  A magatartás egyéni vonásai helyett sablonok uralkodnak el
  
• 
  Értéktorzulással jár (pro-szociális értékek háttérbe szorulnak)
  
• 
  A jogrendszertől függően egyes formái bűncselekménynek minősülnek
  

1.1. A szenvedélybetegség kialakulásának mechanizmusai

16.2. táblázat -

Biológiai	Psychologiai	Szociális
Tolerantia Sejt-szintű kompenzációs mechanizmusok Jutalmazó rendszer stimulatiója	Euphoria Szorongások feloldása Cognitiv vulnerabilitás	Szocializációs ártalmak Környezeti csábítás

1.2. A szenvedély kialakulását elősegíti („gateway drogok”)

• 
  Alkohol
  
• 
  Dohányzás
  
• 
  Túlzott gyógyszerfogyasztás („minden problémára gyógyszer”)
  
• 
  Alkalmi szerfogyasztás (hétvégi, „relaxációs”, diszkó stb.)
  

1.3. A szenvedélybetegség kialakulásának állomásai

16.3. táblázat -

Fokozatok	Megjegyzés
Szerhasználat	Egyszeri, alkalmi fogyasztás
Visszaélés (abusus)	Alkalmilag túlzott mennyiség (intoxicatio), vagy túl gyakori, egészségkárosodásra vezető szerhasználat
Függőség (dependentia)	A szer relatív (szintcsökkenés) vagy abszolút hiánya megvonásos tünetekkel, és a szer újabb bevételére irányuló késztetéssel (sóvárgás) jár
Szenvedély (addictio)	A magatartás egészét a szenvedélykeltő anyag megszerzése és fogyasztása vezérli

1.4. Szerhasználattal, illetve -megvonással járó tünetcsoportok és szövődmények

16.4. táblázat -

Állapot	Szövődmény
Acut intoxicatio	Tudatzavar Érzékcsalódások Delirium Pathologiás ittasság Epilepsiás roham(ok) Halál
Abusus	Fentiek + Szertől függő szervi károsodások Személyiségkárosodás Psychosis Szociális kapcsolatok károsodása Ütközés a törvénnyel
Függőség	Fentiek + A magatartás átrendeződése Szerre jellemző egészségkárosodás
Megvonási tünetcsoport	Fentiek + különösen súlyos a delirium és az epilepsiás roham(ok)

2. A szenvedélyek osztályozása

16.5. táblázat -

Szerhez kötött		Nem szerrel kapcsolatos
BNO-10 kód	Név	BNO-10 kód	Név
F10 F11 F12 F13 F14 F15 F16 F17 F18 F19	Alkohol Opioidok Cannabinoidok Nyugtatók, altatók Cocain Stimulánsok, coffein Hallucinogenek Nicotin Oldószerek Több szer és drog	F63.0 F63.1 F63.2 F63.3 F63.4 F63.8	Játékszenvedély Pyromania Kleptomania Trichotillomania Intermittáló explosiv zavar Egyéb impulsusok

3. A szenvedélybetegségek kezelésének egymásba folyó szakaszai

4. Alkoholizmus

16.6. táblázat -

Élettani adatok	Jellemző	Megjegyzés
Egy „egység” ital	10 ml ethanol kb. 0,2 ezrelék véralkohol, átlag súlyú személynél	1 pohár sör, 1 dl bor, 3 cl tömény ital
„Biztonságos” ivás határa	21 egység/hét (férfi) 14 egység/hét (nő)	Amennyiben hetente legalább két teljesen alkoholmentes nap
Lebontás, kiürülés	kb. 0,2 ezrelék/óra	90% a májban oxidálódik, 10% kiürül (tüdő, vese)

5. Az alkohol hatásai

16.7. táblázat -

Koncentráció (ezrelék)	Megjelölés	Jellemzés
0,3	Első jelek	Euphoria, nyugalom, gátlások oldódása, beszédkésztetés, kibővült éntudat, kritikai készség, figyelemkoncentráció csökkenése
0,8-1,2	Ittasság	A helyzetérzékelésnek, a finom mozgásoknak, a térlátásnak és az egyensúlynak enyhe zavara
1,2-1,6	Enyhe részegség	A motoros koordináció romlása, ataxia, elkent beszéd, gátlástalanság, veszélyérzékelés hiánya, pontatlan érzékszervi észlelés, megnyúlt reakcióidő
1,6-2,0	Közepes részegség	A fentiek súlyosabb fokban
2	Súlyos részegség	Tompultság, depressiv hangulat, alvásba való fokozatos átmenet
2,0-3,0	Tudatborulás	A tudat világossága fokozatosan elvész
3,0-4,0	Zavartság, stupor
4,0 körül	Coma

6. Az alkoholizmus, mint betegség tünetei

• 
  Testi tünetek (idegrendszeri, gastrointestinalis, cardiovascularis tünetek, bőrjelenségek, laboratóriumi-eltérések)
  
• 
  Psychés tünetek: (magatartás-változás, idő-horizont beszűkülése, gondolkodás sablonossá válása, érzelmi kontroll csökkenése, hosszú távú motiváció elsorvadása, ludismus)
  
• 
  Szociális következmények (társas kapcsolatok, munkahelyi nehézségek, szociális lecsúszás)
  

7. Az alkoholizmus típusai Jellinek szerint

16.8. táblázat -

Jelölés	Név	Függőség	Leírás	Megoszlás
α	Konfliktus-ivó	Psychologiai	Kontrollvesztés nincs, abstinentiára képes	0,05
β	Alkalmi ivó	Nincs	„	0,05
γ	Iszákos, szenvedélyes ivó	Psychés, majd somaticus	Kontrollvesztés, fokozott tolerantia, időnkénti abstinentia	0,65
δ	Rendszeres (szokás-) ivó	Psychés	Abstinentiára képtelen, ritkán részeg, de folyamatos alkohol-hatás	0,65
ε	Epizodikus ivó (dipsomania)	Psychés	Többnapos ivási excessusok, kontrollvesztés	0,05

8. Az alkoholizmus talaján fellépő psychosisok

16.9. táblázat -

Acut	Chronicus
Delirium tremens Alkoholos hallucinosis Wernicke-féle encephalopathia	Alkoholos dementia Alkoholos paranoia Amnesticus (Korzakov-) tünetcsoport
Magzati alkohol-syndroma

9. Szenvedélykeltő anyagok áttekintése

16.10. táblázat -

Szer típusa	Intoxicatio	Abusus és függőség	Megvonási tünetek
Opioidok	Euphoria, ataxia, elkent beszéd, szűk pupillák, figyelem- és memóriazavar, coma, légzés-depressio	Gyors psychologiai és szociális hanyatlás, bőrhegek	Rossz közérzet, hányinger, ásítozás, izomfájdalmak, orrfolyás, tág pupillák, hasmenés, hőemelkedés (8-10 napig is)
Cannabinoidok	Euphoria, ataxia, depersonalisatio, belövellt conjunctivák, szájszárazság, tachycardia	Alvászavar, sexualis zavarok, amotivációs syndroma	Elsősorban psychologiai, drogfogyasztó magatartással kapcsolatos tünetek
Psychostimulansok	Euphoria, izgatottság, gátlástalanság, érzékcsalódások, psychosis, epilepsia, szomjúság	Szociális hanyatlás, súlycsökkenés, paranoid tünetek	Szorongás, fáradtság, lelassultság, izomgörcsök, csillapíthatatlan éhség, depressio
Cocain	Magatartási desorganisatio, agitáltság, euphoria, hallucinatiók, tág pupillák, hányinger, hányás, zavartság, coma	Gyorsan kialakuló függőség (különösen: crack), szociális hanyatlás, súlyvesztés, orrnyálkahártya-izgalom (orrsövényátfúródás), cerebrovascularis szövődmények	Depressio, aluszékonyság vagy alvászavar, fokozott étvágy
Hallucinogenek	Érzékcsalódások, intenzív perceptualis élmények, zavartság, delirium, tachycardia, tág pupillák	Tartós, vagy visszatérő jellegű érzékcsalódások (flashback), geometriai hallucinatiók, depressio, szorongás	Specifikus megvonási tünetek nem ismeretesek. Chronicus használóknál gyakori psychiatriai szövődmények
Sedato-hypnoticumok, anxiolyticumok	Magatartás-desorganisatio, agresszivitás, ataxia, elkent beszéd, sedatio, aluszékonyság, coma	Teljesítmény-hanyatlás, szociális functiók beszűkülése, fokozott alvásigény, motoros ügyetlenség, házi balesetek, emotionalis kontroll csökkenése	Ingerlékenység, fejfájások, izomgörcsök, epilepsiás rohamok, delirium, szorongás, alvászavar, fokozott étvágy, testsúlynövekedés

17. fejezet - SZEMÉLYISÉGZAVAROK

1. Meghatározás

17.1. táblázat -

Gyűjtőfogalom

A „normáltól”, az „átlagtól” jelentősen eltérő személyiségeket foglalja egybe.

Diagnosztikus kritériumai

Kiegyensúlyozatlanság a beállítódásban és viselkedésben, affectivitásban, impulsuscontrollban, észlelésben, gondolkodásban, másokkal való kapcsolatban. Tartós zavar (nem epizódikusan jelentkezik). A kóros viselkedésmintának mély gyökerei vannak (számos személyes és szociális helyzethez nem illik). Gyermek- vagy fiatalkorban kezdődnek, átterjednek a felnőttkorra. Jelentős szubjektív panaszok is előfordulnak. A foglalkozásbeli és szociális teljesítőképesség beszűkül (BNO. 10).

(Stabil viselkedésminták, a különböző élethelyzetekben fellépő merev reakciók, a zavarok elsősorban a szociális funkciókban jelentkeznek, az emberközi kapcsolatokat és a kommunikációt érintik).

17.2. táblázat -

A fogalom elődei
Psychopathia (K. Schneider)	Az átlagtól különböző módon eltérő személyiségek, „maguk is szenvednek és a társadalom is szenved tőlük” (pejorativ, jelenleg nem használjuk).
Sociopathia (Cleckley)	Egocentrikusak, nincs bűntudatuk, nem tudnakszeretni, hiányzik belőlük a lelkiismeretfurdalás és a szégyen, nincs belátásuk, nem tanulnak a múltból (csak az antiszociális csoportra vonatkozik).

2. Személyiségzavarok etiológiája

Multifactorialis:a biológiai tényezők érvényesülését a psychologiai és szociológiai tényezők segítik.

2.1. Biológiai tényezők

17.3. táblázat -

Genetikai vonatkozások	A kóros személyiségvariánsok halmozódására utalnak.
Iker- és adaptációs vizsgálatok	Külön nevelt egypetéjűeknél gyakoribb volt az előfordulás (USA vizsgálat 15.000 ikerpárnál).
Neurokémiai vizsgálatok	Serotonerg transmitterek szerepére utalnak (impulzivitás és agresszió kapcsolata a serotonin aktivitással)
Minimális agyi károsodásoknál	Gyakoribb a későbbi személyiségzavar.

2.2. Psychologiai és szociológiai faktorok

17.4. táblázat -

Rizikótényezők	Intézeti nevelés, elszakadási élmények, családi agresszivitás, bántalmazás, szülők psychiatriai megbetegedése stb.
Protectiv tényezők	Pozitív szülői attitűd, gondoskodás, megbízhatóság a nevelésben stb.

3. Személyiségzavarok gyakorisága

Átlagpopulációban 10% (amerikai és német vizsgálatok), válogatás nélküli psychiatriai betegeknél 39,5% (WHO vizsgálat), igazságügyi psychiatriai betegek között akár 70-80 % is az egyes formák praevalentiája: (WHO–vizsgálat).

Paranoid 62,4%

Schizoid 61,8%

Dissocialis 63,2%

Emotionalis instabil 64,5%

Borderline típusú 14,9%

Hystrionicus 64,3%

Anancasticus 63,6%

Szorongó 15,2%

Dependens 64,6%

Egyéb 66,8%

„Valamilyen” személyiségzavar 39,5%

4. Klasszifikáció

Klasszifikáció:Kategóriák kialakítása, prototípusok az előtérben álló magatartásminták alapján:

• 
  Különc, excentricus
  

paranoid

schizoid

• 
  Dramatikus, emotionalis
  

dissocialis (antisocialis)

emotionalis-instabil (impulsiv, borderline)

hystrionicus

• 
  Szorongó csoport
  

anancasticus (kényszeres)

önbizonytalan, szorongó

függő (dependens)

17.5. táblázat -

Cyclothymia	(Affectiv kórképekhez csatolva): depressiv, hyperthym, cycloid.
Narcisticus	Paranoid csoportba olvasztva nem tartoznak ide az egyéb okok (organicus károsodás, lezajlott psychosis stb.) miatti személyiségváltozások.
Személyiségzavarok diagnózisa	Szokványos psychiatriai és psychologiai vizsgálatok Életvezetés elemzése (emberközi kapcsolatok, reakciómódok, életének fordulópontjai, élet- és munkakörülmények stb.). Személyiségre vonatkozó kérdések (személyiség- típus). Klinikai psychológiai vizsgálat (megerősítik a feltételezett személyiségzavar diagnózisát, ill. a súlyosságát). Kiegészítő kérdések: az egyén érettsége, szociális funkciók nívója, comorbiditas (alkohol- és gyógyszerfogyasztás), szociokulturális háttér.