5. Személyiségzavarok típusai
17.6. táblázat -
Paranoid személyiségzavar
| -
Környezetük történéseit eltorzítják (szándékosan ellenük irányulnak, fenyegetik őket stb.).
-
Érzékenyek az elutasításokkal, kudarcokkal szemben.
-
Makacsul ragaszkodnak meggyőződésükhöz, jogaikhoz.
-
Viselkedésük gyanakvó.
-
Tartósan bántalmazottnak érzik magukat.
-
Elutasítják a szorosabb, intimebb kapcsolatokat.
-
Reakciójuk gyakran agresszív, querulatoros és fanatikus-expansiv viselkedésmódok fordulhatnak elő.
|
Schizoid személyiségzavar
| -
Emotionalis hidegség.
-
Emberközi kapcsolatokban távolságtartás.
-
Képtelenek az öröm megélésére (anhedonia).
-
Kritikára, dicséretre szegényes a reakciójuk.
-
Sexualis érdeklődésük, függetlenül az életkortól, beszűkült.
-
Hiányoznak a szoros és bizalomteli kapcsolataik.
-
Nem fordítanak gondot a társadalmi normákra, viselkedésük excentrikus, különcök, befelé fordultak.
|
Dissocialis (antisocialis) személyiségzavar
| -
Empathia hiánya (közömbösség mások érzéseivel szemben).
-
Szociális normákhoz, szabályokhoz nem alkalmazkodnak, felelőtlenek (gyakori bűnözés).
-
Ingerlékenyek, agresszívak, alacsony a frustratiós tolerantiájuk, impulsivak, hiányzik az előrelátásuk, gyakoriak az erőszakos viselkedésmódok.
-
Hiányzik a bűntudatuk, nem tanulnak a kudarcaikból, mindenért másokat hibáztatnak.
Következményei: Nem vállalnak rendszeres munkát, pénzügyi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, családjukkal sem képesek melegebb kapcsolatokra, gyakran agresszívak a családon belül is, az alkohol- és drogabusus nem ritka. Az első jegyek gyakran már a 15. életév előtt is (hazudozás, lopás, iskolakerülés, állatok kínzása stb.) megjelennek.
|
Az emotionalis-instabil személyiségzavar
| -
Könnyen ingerelhetők
-
Hiányzik az impulsuscontrolljuk.
-
Affectusok szabályozásának szintje alacsony vagy hiányzik.
-
Nem törődnek a következményekkel, hajlamosak váratlan cselekményekre, nem ritkák az erőszakos és fenyegető viselkedésformák.
-
Képtelenek előre tervezni, olyan cselekmények folyamatos végzésére sem képesek, melyeknek nincs közvetlen eredményük.
-
Hangulatuk instabil, kiszámíthatatlan.
|
A borderline típusú személyiségzavar
|
Az előbb felsoroltak + az alábbiak:
-
Identitászavarok: az önkép, a célok és a „belső preferenciák” zavarai és bizonytalanságai.
-
Intenzív és instabil kapcsolatok – emotionalis crisisekhez vezethetnek
-
Gyakoriak az öngyilkossági fenyegetések és kísérletek.
-
Depressiv lehangoltságok – előtérben áll az egyedüllét és az üresség érzése („félelem az egyedülléttől”).
-
Gyakoriak a potenciálisan önveszélyes viselkedésmódok (pl. költekezés, psychoactiv szer használata, veszélyes autóvezetés, evési zavarok stb.).
-
Stress helyzetekben paranoid gondolatok, dissociativ tünetek is.
|
Hystrionicus személyiségzavar
| -
Túlméretezett emotionalitas.
-
Mindig a figyelem központjában igyekeznek lenni.
-
Teátrális viselkedés (érzelmeiket extrém módon fejezik ki).
-
Érzelmi életük felszínes, labilis.
-
Egocentrikusak (kevés figyelemmel vannak másokra).
-
Befolyásolhatók, suggestibilisek.
-
Interpersonalis kapcsolataikban túl aktívak.
-
Nehezen viselik a frustratiót, érzékenyek, sérülékenyek.
-
Gyakori manipulativ viselkedés igényeik kielégítésére.
|
Anancaszticus (kényszeres) személyiségzavar
| -
Tökéletességre való törekvés (konfliktus perfekcionizmusuk és a realitás között).
-
Tevékenységüket állandóan kontrollálják.
-
A munkát és produktivitást emberi kapcsolataik elé helyezik.
-
Rendkívül határozatlanok, döntéseiket állandóan elhalasztják.
-
Állandóan félnek attól, hogy hibát követnek el (pedánsak, konvencionálisak, lelkiismeretesek, aggályoskodók).
-
Nem képesek mélyebb érzelmeik kinyilvánítására.
-
Gyakoriak a nem kívánt gondolatok és impulsusok (ezek képezik a kényszerek alapját).
-
Hangulatuk gyakran depressiv.
|
Szorongásos (elkerülő viselkedést tanúsító) személyiségzavar
| -
Mások kritikájával szemben rendkívül sérülékenyek.
-
Kerülni igyekeznek az interpersonalis kapcsolatokat.
-
A veszélyeket, potenciális problémákat túlértékelik.
-
Az előrelépést félelemből visszautasítják.
-
Társaságban visszahúzódnak, félnek, hogy valami oda nem illőt tesznek ( pl. kipirulnak, sírva fakadnak, zavarukat mások is észreveszik stb.).
-
Feszültek, bizonytalanságukat és kisebbrendűségüket folyamatosan érzékelik.
-
Igényük van kapcsolatok létesítésére, ugyanakkor személyes kapcsolataik rendkívül behatároltak.
|
Függő (dependens) személyiségzavar
| -
Képtelenek az önálló döntésre (döntéseiket igyekeznek másoknak átengedni).
-
Az egyedüllétben igen kellemetlenül érzik magukat, állandóan félnek attól, hogy magukra maradnak, ezért alárendelik magukat másoknak.
-
Kritikával és elutasítással szemben rendkívül érzékenyek.
-
Igényeiket – még ha jogosak is – nem tudatják másokkal.
-
Tehetetlennek, gyengének érzik magukat.
-
A felelősséget gyakran másra hárítják.
-
A nagyfokú függőséghez félelem és depressio társul.
|
Narcisticus személyiségzavar
| -
Fokozott önértékelés: saját magukat nagyra tartják, tevékenységük jelentőségét túlhangsúlyozzák.
-
Önértékelésük gyakran instabil, átcsaphat az értéktelenség érzésébe.
-
Túlérzékenyek mások értékelésével szemben.
-
Jelentős zavarok az interpersonalis kapcsolatokban.
|
Hyperthymiás és depressiv személyiségzavar
| -
A hyperthymek alaphangulata derűs, temperamentumosak, állandóan tevékenyek, gyakran nincsenek tekintettel másokra, beleérző képességük csökperiodikusan változik.
|
6. A Személyiségzavarok terápiája
Nem egyszerű, mert a zavar jellege miatt nehéz a megfelelő együttműködés (compliance) kiépítése. A terápia többnyire hosszan tartó és complex.
17.7. táblázat -
Pharmacotherapia
|
Csak átmeneti lehet a függőség veszélye miatt.
Decompensatio esetén a feszültség csökkentésére.
Psychotherapia kiegészítéseként anxiolyticumok, antidepressivumok.
|
Psychotherapia
|
Időigényes (személyiségcentrikus).
Complex (psychoeducatiós és szocioterápiás elemeket is tartalmaz).
Különféle módszerek alkalmazása, elsősorban a zavar típusa szerint.
|
18. fejezet - A SEXUALIS MAGATARTÁS ZAVARAI
1. Definíció
A sexualitas a magatartás egészén belül viszonylagosan autonóm rendszer. A legtöbb sexualis funkciózavar valamely más betegség tünete, ezért minden esetben gondos kivizsgálás szükséges. A sexualitással kapcsolatos társadalmi vélekedések jelentős változásokon mentek át.
2. A sexualitas fejlôdési fázisai Freud szerint
A sexualitas fejlődését a legtöbb kutató szakaszokra osztja. Legismertebb a Freud-féle szakaszolás.
18.1. táblázat -
Fázis
|
Életkor
|
Jellemzôk
|
Oralis
|
1 éves korig
|
Elsôdleges örömforrás a táplálékfelvétel
|
Analis
|
2. és 3. év
|
Az ürítési funkciókhoz kapcsolódó örömök
|
Phallicus
|
4-6. év
|
Kéjérzés a nemiszervekben is megjelenik, nemek differenciálódása
|
Latencia-fázis
|
7-12. év
|
A sexualis érdeklôdés csökken, külvilág eseményei elôtérben
|
3. A sexualis zavarok felosztása
-
A sexualis funkció zavarai
-
A sexualis orientáció zavarai (paraphiliák)
-
A psychosexualis identitás zavarai
4. A sexualis funkció zavarai
Osztályozás a sexualis reakcióciklus szakaszai szerint. A funkciózavarok többféle tényező együtthatásaként jelenhetnek meg. A testi betegségeken kívül az alábbi psychosocialis összetevők is szerepet játszhatnak:
-
Partnerkapcsolati konfliktusok
-
A neveltetés, a másik nemmel kapcsolatos attitűdök
-
A sexualitással kapcsolatos beállítódások
-
Kedvezőtlen külső körülmények
-
Félelem a teherbe eséstől
18.2. táblázat -
A sexualis késztetés (libido) zavarai
|
Csökkenés:
Sexualis anhedonia, sexualis aversio
|
Fokozódás:
|
Az izgalmi fázis zavarai
|
Impotentia coeundi, lubricatio elégtelenség
|
Az orgasmus zavarai
|
Ejaculatio praecox, ejaculatio retardata, vaginismus
|
Az oldódási fázis zavarai
|
Nem-organicus dyspareunia (sexualis fájdalom-syndroma)
|
5. A sexualis orientáció zavarai
5.1. A paraphiliák általános jellemzői
-
Speciális fantáziák
-
Ezekhez társuló sexualis izgalom
-
Ezekhez társuló sexualis izgalom
-
Kielégülés (néha masturbatióval) és oldódás
-
Menekülés a tetthelyről, vagy a cselekmény nyomainak eltüntetése
A cselekmények az impulsus-kontroll zavarok mintájára érvényesülnek.
5.2. A paraphiliák főbb csoportjai
18.3. táblázat -
Megnevezés
|
Meghatározás
|
Exhibicionizmus
|
A férfi erigált penisét váratlanul ismeretlen nőknek mutogatja, s ezzel shockhatást vált ki
|
Fetisizmus
|
Élettelen tárgyak kielégülés céljára való felhasználása
|
Fetisista transvestitismus
|
A másik nem ruháinak felöltése kielégüléssel
|
Paedophilia
|
A sexualis vágy tárgya gyermek
|
Mazochizmus
|
A kielégüléshez a másik általi bántalmazás, megaláztatás is szükséges
|
Sadismus
|
A kielégüléshez a másiknak okozott szenvedés is szükséges
|
Voyeurismus
|
Mások sexualis életének, intim pillanatainak kilesése sexualis izgalmat okoz
|
6. A psychosexualis identitás zavarai
Transvestitismus:A személy az ellenkező nemnek megfelelően öltözködik, él, dolgozik, sportol, de valódi nemét nem akarja megváltoztatni.
Transsexualismus:A biológiai nemmel ellentétes psychosexualis azonosságtudat alakul ki. Az egyén nemet átalakító műtéteket kér, nemegyszer követel.
7. A sexualis zavarok kezelése általában
Még az egyértelmű psychogen eredet mellett is részletes kivizsgálást végzünk, s ha lehetséges, oki kezelést alkalmazunk. Ha nem lehetséges, az alapbetegségnek megfelelő kezelést választunk (pl. depressio). Esetenként hormonalis kezelés szükséges (pl. transsexualismus egyes eseteiben).
Psychotherapiák:a legtöbb esetben alap- vagy kiegészítő kezelésként. A sexualtherapiák speciális, többnyire párokon alkalmazott nevelő, felvilágosító programok.
19. fejezet - PSYCHOSOMATICUS BETEGSÉGEK
1. A „psychosomaticus” kifejezés kettős értelmezése
19.1. táblázat -
Szűkebb értelmezés
|
Tágabb értelmezés
|
Kimutatható testi elváltozással is járó, de döntően psychogen megbetegedések.
|
Az orvoslás holisticus szemlélete, amely a testi és a psychosocialis tényezőket egyaránt figyelembe veszi. Újabban a „magatartás-szempontú orvoslás”, vagy „magatartásorvostan” kifejezés (behavioural medicine) került előtérbe.
|
1.1. Életesemények
A psychosomaticus megbetegedések hátterében feltárható psychosocialis stressorokat életeseményeknek nevezzük.
Életesemények:Az egyén élethelyzetében egy időtartam (pl. fél év) alatt bekövetkező, kiváltó események szubjektív stress-értékének összege.
1.2. Psychosomaticus specificitás
Feltételezett, többnyire nem bizonyított kapcsolat egyes betegségcsoportok és a személyiségstruktúra között. (Pl. igazolt összefüggés áll fenn az ellenségesség (hostilitas) és a coronaria-betegségek között).
2. Jelentősebb psychosomaticus (vagy annak vélt) betegségek
19.2. táblázat -
Betegségcsoport
|
Kórképek
|
Megjegyzés
|
Cardiovascularis betegségek
|
Ischaemiás szívbetegség
|
„A” típusú személyiség.
Bizonyított: depressivitas és hostilitas
|
|
Hypertonia-betegség
|
Chronicus stress. Agressio lereagálási képesség gyengesége
|
Gyomor-bél rendszer
|
Fekélybetegség
|
Fokozott szorongásos készség, depressivitas
|
|
Colitis ulcerosa, morbus Crohn
|
Erős kötődési igény és ennek frustratiója
|
Endocrin rendszer
|
Hyperthyreosis
|
Fokozott teljesítménykényszer
|
Légzőszervek betegségei
|
Asthma bronchiale
|
Anya-gyermek kapcsolat korai zavara. Érzelmi kötődési igény és ettől való szorongás
|
Bőrbetegségek
|
Urticaria
|
Fokozott szorongásos készség, csekély szorongás-tolerantia
|
|
Pruritus
|
|
Nőgyógyászati megbetegedések
|
Dysmenorrhoea
|
Neuroticus személyiségstruktúra. Sexualitással kapcsolatos konfliktusok
|
Mozgásszervi betegségek
|
Primaer chronicus polyarthritis
|
Depressivitas, perfectionismus
|
|
Gerincpanaszok (lower back pain)
|
„Csődhelyzet” jelképes megjelenése, önfeladás
|
Táplálkozási zavarok
|
Anorexia nervosa
|
Torzult testi önkép, felnőttéválás elutasítása, perfectionismus
|
|
Psychogen elhízás
|
Erős anyai kötődés, szükségletekre „táplálékkínálat”
|
3. Evészavarok
Típusosan psychosomaticus betegségek, amelyekben a testi és lelki tünetek szorosan összefonódnak. Két fő csoport: anorexia nervosa és bulimia nervosa. Átmeneti formák: bulimarexia.
4. Az evészavarok közös tünetei
-
Evészavar
-
Súlyfóbia
-
Az evési magatartás zavara
-
Személyiségzavar
-
A testi önkép zavara (torz önészlelés)
-
Döntően fiatal nők betegsége
19.3. táblázat -
Anorexia nervosa
|
Bulimia nervosa
|
Súlyvesztés (minimálisan az átlagsúly 15%-a)
|
Falási rohamok (minimálisan 2× hetente)
|
Amenorrhoea
|
Purgativ viselkedésmódok
|
Neuroticus személyiségjegyek (kényszer, depressio, perfectionismus)
|
Impulzus-kontroll zavarok, deviáns megnyilvánulások, suicid kísérletek
|
5. Az anorexia
Testi tünetei
19.4. táblázat -
Testi tünetei
|
|
Tünetek
|
Megjegyzés
|
Súlyvesztés. Testtömeg-index 17,5 vagy kevesebb
|
Quetelet-féle index: Testsúly/testmagasság2 (ttkg/m2).
Átlag: 20-25 ttkg/m2
|
Amenorrhoea
|
Már kezdetben elmarad a menses, és csak jóval a tüneti gyógyulás után tér vissza
|
Hajhullás, törékeny körmök, fokozott szőrnövés, főleg a karokon (lanugo)
|
|
Alacsony RR, bradycardia
|
|
Magatartástünetei
19.5. táblázat -
Magatartástünetei
|
|
Tünet
|
Megjegyzés
|
Súlyfóbia
|
Még a „csontváz”-sovány is túlsúlyosnak tartja magát. Esetenként purgativ manőverek.
|
Evési zavar: minimális bevitel, ezen belül válogatás
|
Néha extrém evési ceremóniák. Egyedül eszik, néha titokban „csipeget”.
|
Labilis, depressiós hangulat
|
Esetenként kifejezett depressio. Makacs, rigid, befolyásolhatatlan.
|
Hyperactivitas. Néha extrém fizikai igénybevételnek teszi ki magát
|
Elsősorban az evés miatt környezete központi problémájává válik.
|
Bulimarexia:A fentiek mellett falási rohamok és purgáló manőverek (hánytatás, hashajtók, vízhajtók).
5.1. A bulimia nervosa tünetei
-
Falási rohamok, ezzel kapcsolatos kontroll-vesztés
-
Purgatív manőverek, fogyasztó “technikák”
-
Személyiségzavar, deviáns megnyilvánulások (pl. szerfüggőség, suicid kísérletek)
5.2. Az evészavarok terápiája
-
Súlyos esetben kórházi kezelés, mesterséges táplálás, és szükség szerint egyéb somaticus kezelések. Esetleg electroconvulsiv kezelés.
-
Antidepressiv kezelés, amennyiben súlyosabb depressio áll fenn.
-
Magatartásterápiák.
-
Családterápia.
20. fejezet - HANGULAT- (AFFECTIV) ZAVAROK
1. Definíció
A BNO-10 szerint “Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában, amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig)”.
A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb syndromák:
1.1. Maniás epizód
-
Hypomania.
-
Mania psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.
1.2. Depressio(s epizód)
-
Enyhe depressiós epizód.
-
Közepes depressiós epizód.
-
Súlyos depressiós epizód psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.
A maniás és depressiós epizódok a lefolyás alapján a következő fontosabb kórképekbe sorolhatóak:
-
Egyetlen maniás vagy depressiós epizód.
-
Bipolaris affectiv zavarok.
-
Ismétlődő depressio (unipolaris depressio).
-
Tartós hangulatzavarok:
1.3. Diagnosztikus szempontok
-
Tünetek.
-
Időtartam.
-
Zavar a szociális funkciókban és foglalkozásban.
-
Más betegségek és psychoactiv szer hatásának kizárása.
-
A lefolyás típusai/klinikai altípusok.
-
Differenciáldiagnózis.
1.4. Maniás epizód
Dostları ilə paylaş: |