Tabularium psychiatriae


Személyiségzavarok típusai



Yüklə 0,54 Mb.
səhifə9/15
tarix09.02.2017
ölçüsü0,54 Mb.
#8004
1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   ...   15

5. Személyiségzavarok típusai

17.6. táblázat -




Paranoid személyiségzavar

  • Környezetük történéseit eltorzítják (szándékosan ellenük irányulnak, fenyegetik őket stb.).

  • Érzékenyek az elutasításokkal, kudarcokkal szemben.

  • Makacsul ragaszkodnak meggyőződésükhöz, jogaikhoz.

  • Viselkedésük gyanakvó.

  • Tartósan bántalmazottnak érzik magukat.

  • Elutasítják a szorosabb, intimebb kapcsolatokat.

  • Reakciójuk gyakran agresszív, querulatoros és fanatikus-expansiv viselkedésmódok fordulhatnak elő.

Schizoid személyiségzavar

  • Emotionalis hidegség.

  • Emberközi kapcsolatokban távolságtartás.

  • Képtelenek az öröm megélésére (anhedonia).

  • Kritikára, dicséretre szegényes a reakciójuk.

  • Sexualis érdeklődésük, függetlenül az életkortól, beszűkült.

  • Hiányoznak a szoros és bizalomteli kapcsolataik.

  • Nem fordítanak gondot a társadalmi normákra, viselkedésük excentrikus, különcök, befelé fordultak.

Dissocialis (antisocialis) személyiségzavar

  • Empathia hiánya (közömbösség mások érzéseivel szemben).

  • Szociális normákhoz, szabályokhoz nem alkalmazkodnak, felelőtlenek (gyakori bűnözés).

  • Ingerlékenyek, agresszívak, alacsony a frustratiós tolerantiájuk, impulsivak, hiányzik az előrelátásuk, gyakoriak az erőszakos viselkedésmódok.

  • Hiányzik a bűntudatuk, nem tanulnak a kudarcaikból, mindenért másokat hibáztatnak.

Következményei: Nem vállalnak rendszeres munkát, pénzügyi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, családjukkal sem képesek melegebb kapcsolatokra, gyakran agresszívak a családon belül is, az alkohol- és drogabusus nem ritka. Az első jegyek gyakran már a 15. életév előtt is (hazudozás, lopás, iskolakerülés, állatok kínzása stb.) megjelennek.

Az emotionalis-instabil személyiségzavar

  • Könnyen ingerelhetők

  • Hiányzik az impulsuscontrolljuk.

  • Affectusok szabályozásának szintje alacsony vagy hiányzik.

  • Nem törődnek a következményekkel, hajlamosak váratlan cselekményekre, nem ritkák az erőszakos és fenyegető viselkedésformák.

  • Képtelenek előre tervezni, olyan cselekmények folyamatos végzésére sem képesek, melyeknek nincs közvetlen eredményük.

  • Hangulatuk instabil, kiszámíthatatlan.

A borderline típusú személyiségzavar

Az előbb felsoroltak + az alábbiak:

  • Identitászavarok: az önkép, a célok és a „belső preferenciák” zavarai és bizonytalanságai.

  • Intenzív és instabil kapcsolatok – emotionalis crisisekhez vezethetnek

  • Gyakoriak az öngyilkossági fenyegetések és kísérletek.

  • Depressiv lehangoltságok – előtérben áll az egyedüllét és az üresség érzése („félelem az egyedülléttől”).

  • Gyakoriak a potenciálisan önveszélyes viselkedésmódok (pl. költekezés, psychoactiv szer használata, veszélyes autóvezetés, evési zavarok stb.).

  • Stress helyzetekben paranoid gondolatok, dissociativ tünetek is.

Hystrionicus személyiségzavar

  • Túlméretezett emotionalitas.

  • Mindig a figyelem központjában igyekeznek lenni.

  • Teátrális viselkedés (érzelmeiket extrém módon fejezik ki).

  • Érzelmi életük felszínes, labilis.

  • Egocentrikusak (kevés figyelemmel vannak másokra).

  • Befolyásolhatók, suggestibilisek.

  • Interpersonalis kapcsolataikban túl aktívak.

  • Nehezen viselik a frustratiót, érzékenyek, sérülékenyek.

  • Gyakori manipulativ viselkedés igényeik kielégítésére.

Anancaszticus (kényszeres) személyiségzavar

  • Tökéletességre való törekvés (konfliktus perfekcionizmusuk és a realitás között).

  • Tevékenységüket állandóan kontrollálják.

  • A munkát és produktivitást emberi kapcsolataik elé helyezik.

  • Rendkívül határozatlanok, döntéseiket állandóan elhalasztják.

  • Állandóan félnek attól, hogy hibát követnek el (pedánsak, konvencionálisak, lelkiismeretesek, aggályoskodók).

  • Nem képesek mélyebb érzelmeik kinyilvánítására.

  • Gyakoriak a nem kívánt gondolatok és impulsusok (ezek képezik a kényszerek alapját).

  • Hangulatuk gyakran depressiv.

Szorongásos (elkerülő viselkedést tanúsító) személyiségzavar

  • Mások kritikájával szemben rendkívül sérülékenyek.

  • Kerülni igyekeznek az interpersonalis kapcsolatokat.

  • A veszélyeket, potenciális problémákat túlértékelik.

  • Az előrelépést félelemből visszautasítják.

  • Társaságban visszahúzódnak, félnek, hogy valami oda nem illőt tesznek ( pl. kipirulnak, sírva fakadnak, zavarukat mások is észreveszik stb.).

  • Feszültek, bizonytalanságukat és kisebbrendűségüket folyamatosan érzékelik.

  • Igényük van kapcsolatok létesítésére, ugyanakkor személyes kapcsolataik rendkívül behatároltak.

Függő (dependens) személyiségzavar

  • Képtelenek az önálló döntésre (döntéseiket igyekeznek másoknak átengedni).

  • Az egyedüllétben igen kellemetlenül érzik magukat, állandóan félnek attól, hogy magukra maradnak, ezért alárendelik magukat másoknak.

  • Kritikával és elutasítással szemben rendkívül érzékenyek.

  • Igényeiket – még ha jogosak is – nem tudatják másokkal.

  • Tehetetlennek, gyengének érzik magukat.

  • A felelősséget gyakran másra hárítják.

  • A nagyfokú függőséghez félelem és depressio társul.

Narcisticus személyiségzavar

  • Fokozott önértékelés: saját magukat nagyra tartják, tevékenységük jelentőségét túlhangsúlyozzák.

  • Önértékelésük gyakran instabil, átcsaphat az értéktelenség érzésébe.

  • Túlérzékenyek mások értékelésével szemben.

  • Jelentős zavarok az interpersonalis kapcsolatokban.

Hyperthymiás és depressiv személyiségzavar

  • A hyperthymek alaphangulata derűs, temperamentumosak, állandóan tevékenyek, gyakran nincsenek tekintettel másokra, beleérző képességük csökperiodikusan változik.

6. A Személyiségzavarok terápiája

Nem egyszerű, mert a zavar jellege miatt nehéz a megfelelő együttműködés (compliance) kiépítése. A terápia többnyire hosszan tartó és complex.

17.7. táblázat -


Pharmacotherapia

Csak átmeneti lehet a függőség veszélye miatt.

Decompensatio esetén a feszültség csökkentésére.

Psychotherapia kiegészítéseként anxiolyticumok, antidepressivumok.


Psychotherapia

Időigényes (személyiségcentrikus).

Complex (psychoeducatiós és szocioterápiás elemeket is tartalmaz).

Különféle módszerek alkalmazása, elsősorban a zavar típusa szerint.



18. fejezet - A SEXUALIS MAGATARTÁS ZAVARAI

1. Definíció

A sexualitas a magatartás egészén belül viszonylagosan autonóm rendszer. A legtöbb sexualis funkciózavar valamely más betegség tünete, ezért minden esetben gondos kivizsgálás szükséges. A sexualitással kapcsolatos társadalmi vélekedések jelentős változásokon mentek át.

2. A sexualitas fejlôdési fázisai Freud szerint

A sexualitas fejlődését a legtöbb kutató szakaszokra osztja. Legismertebb a Freud-féle szakaszolás.

18.1. táblázat -




Fázis

Életkor

Jellemzôk

Oralis

1 éves korig

Elsôdleges örömforrás a táplálékfelvétel

Analis

2. és 3. év

Az ürítési funkciókhoz kapcsolódó örömök

Phallicus

4-6. év

Kéjérzés a nemiszervekben is megjelenik, nemek differenciálódása

Latencia-fázis

7-12. év

A sexualis érdeklôdés csökken, külvilág eseményei elôtérben

3. A sexualis zavarok felosztása

  • A sexualis funkció zavarai

  • A sexualis orientáció zavarai (paraphiliák)

  • A psychosexualis identitás zavarai

4. A sexualis funkció zavarai

Osztályozás a sexualis reakcióciklus szakaszai szerint. A funkciózavarok többféle tényező együtthatásaként jelenhetnek meg. A testi betegségeken kívül az alábbi psychosocialis összetevők is szerepet játszhatnak:



  • Partnerkapcsolati konfliktusok

  • A neveltetés, a másik nemmel kapcsolatos attitűdök

  • A sexualitással kapcsolatos beállítódások

  • Kedvezőtlen külső körülmények

  • Félelem a teherbe eséstől

18.2. táblázat -


A sexualis késztetés (libido) zavarai

Csökkenés:


Sexualis anhedonia, sexualis aversio

Fokozódás:


Satyriasis, nymphomania




Az izgalmi fázis zavarai

Impotentia coeundi, lubricatio elégtelenség

Az orgasmus zavarai

Ejaculatio praecox, ejaculatio retardata, vaginismus

Az oldódási fázis zavarai

Nem-organicus dyspareunia (sexualis fájdalom-syndroma)

5. A sexualis orientáció zavarai

5.1. A paraphiliák általános jellemzői



  • Speciális fantáziák

  • Ezekhez társuló sexualis izgalom

  • Ezekhez társuló sexualis izgalom

  • Kielégülés (néha masturbatióval) és oldódás

  • Menekülés a tetthelyről, vagy a cselekmény nyomainak eltüntetése

A cselekmények az impulsus-kontroll zavarok mintájára érvényesülnek.

5.2. A paraphiliák főbb csoportjai

18.3. táblázat -


Megnevezés

Meghatározás

Exhibicionizmus

A férfi erigált penisét váratlanul ismeretlen nőknek mutogatja, s ezzel shockhatást vált ki

Fetisizmus

Élettelen tárgyak kielégülés céljára való felhasználása

Fetisista transvestitismus

A másik nem ruháinak felöltése kielégüléssel

Paedophilia

A sexualis vágy tárgya gyermek

Mazochizmus

A kielégüléshez a másik általi bántalmazás, megaláztatás is szükséges

Sadismus

A kielégüléshez a másiknak okozott szenvedés is szükséges

Voyeurismus

Mások sexualis életének, intim pillanatainak kilesése sexualis izgalmat okoz

6. A psychosexualis identitás zavarai

Transvestitismus:A személy az ellenkező nemnek megfelelően öltözködik, él, dolgozik, sportol, de valódi nemét nem akarja megváltoztatni.

Transsexualismus:A biológiai nemmel ellentétes psychosexualis azonosságtudat alakul ki. Az egyén nemet átalakító műtéteket kér, nemegyszer követel.

7. A sexualis zavarok kezelése általában

Még az egyértelmű psychogen eredet mellett is részletes kivizsgálást végzünk, s ha lehetséges, oki kezelést alkalmazunk. Ha nem lehetséges, az alapbetegségnek megfelelő kezelést választunk (pl. depressio). Esetenként hormonalis kezelés szükséges (pl. transsexualismus egyes eseteiben).

Psychotherapiák:a legtöbb esetben alap- vagy kiegészítő kezelésként. A sexualtherapiák speciális, többnyire párokon alkalmazott nevelő, felvilágosító programok.
19. fejezet - PSYCHOSOMATICUS BETEGSÉGEK

1. A „psychosomaticus” kifejezés kettős értelmezése

19.1. táblázat -


Szűkebb értelmezés

Tágabb értelmezés

Kimutatható testi elváltozással is járó, de döntően psychogen megbetegedések.

Az orvoslás holisticus szemlélete, amely a testi és a psychosocialis tényezőket egyaránt figyelembe veszi. Újabban a „magatartás-szempontú orvoslás”, vagy „magatartásorvostan” kifejezés (behavioural medicine) került előtérbe.

1.1. Életesemények

A psychosomaticus megbetegedések hátterében feltárható psychosocialis stressorokat életeseményeknek nevezzük.



Életesemények:Az egyén élethelyzetében egy időtartam (pl. fél év) alatt bekövetkező, kiváltó események szubjektív stress-értékének összege.

1.2. Psychosomaticus specificitás

Feltételezett, többnyire nem bizonyított kapcsolat egyes betegségcsoportok és a személyiségstruktúra között. (Pl. igazolt összefüggés áll fenn az ellenségesség (hostilitas) és a coronaria-betegségek között).

2. Jelentősebb psychosomaticus (vagy annak vélt) betegségek



19.2. táblázat -


Betegségcsoport

Kórképek

Megjegyzés

Cardiovascularis betegségek

Ischaemiás szívbetegség

„A” típusú személyiség.

Bizonyított: depressivitas és hostilitas

 

Hypertonia-betegség

Chronicus stress. Agressio lereagálási képesség gyengesége

Gyomor-bél rendszer

Fekélybetegség

Fokozott szorongásos készség, depressivitas

 

Colitis ulcerosa, morbus Crohn

Erős kötődési igény és ennek frustratiója

Endocrin rendszer

Hyperthyreosis

Fokozott teljesítménykényszer

Légzőszervek betegségei

Asthma bronchiale

Anya-gyermek kapcsolat korai zavara. Érzelmi kötődési igény és ettől való szorongás

Bőrbetegségek

Urticaria

Fokozott szorongásos készség, csekély szorongás-tolerantia

 

Pruritus

 

Nőgyógyászati megbetegedések

Dysmenorrhoea

Neuroticus személyiségstruktúra. Sexualitással kapcsolatos konfliktusok

Mozgásszervi betegségek

Primaer chronicus polyarthritis

Depressivitas, perfectionismus

 

Gerincpanaszok (lower back pain)

„Csődhelyzet” jelképes megjelenése, önfeladás

Táplálkozási zavarok

Anorexia nervosa

Torzult testi önkép, felnőttéválás elutasítása, perfectionismus

 

Psychogen elhízás

Erős anyai kötődés, szükségletekre „táplálékkínálat”

3. Evészavarok

Típusosan psychosomaticus betegségek, amelyekben a testi és lelki tünetek szorosan összefonódnak. Két fő csoport: anorexia nervosa és bulimia nervosa. Átmeneti formák: bulimarexia.

4. Az evészavarok közös tünetei


  • Evészavar

  • Súlyfóbia

  • Az evési magatartás zavara

  • Személyiségzavar

  • A testi önkép zavara (torz önészlelés)

  • Döntően fiatal nők betegsége

19.3. táblázat -


Anorexia nervosa

Bulimia nervosa

Súlyvesztés (minimálisan az átlagsúly 15%-a)

Falási rohamok (minimálisan 2× hetente)

Amenorrhoea

Purgativ viselkedésmódok

Neuroticus személyiségjegyek (kényszer, depressio, perfectionismus)

Impulzus-kontroll zavarok, deviáns megnyilvánulások, suicid kísérletek

5. Az anorexia

Testi tünetei

19.4. táblázat -


Testi tünetei

 

Tünetek

Megjegyzés

Súlyvesztés. Testtömeg-index 17,5 vagy kevesebb

Quetelet-féle index: Testsúly/testmagasság2 (ttkg/m2).

Átlag: 20-25 ttkg/m2

Amenorrhoea

Már kezdetben elmarad a menses, és csak jóval a tüneti gyógyulás után tér vissza

Hajhullás, törékeny körmök, fokozott szőrnövés, főleg a karokon (lanugo)

 

Alacsony RR, bradycardia

 

Magatartástünetei

19.5. táblázat -




Magatartástünetei

 

Tünet

Megjegyzés

Súlyfóbia

Még a „csontváz”-sovány is túlsúlyosnak tartja magát. Esetenként purgativ manőverek.

Evési zavar: minimális bevitel, ezen belül válogatás

Néha extrém evési ceremóniák. Egyedül eszik, néha titokban „csipeget”.

Labilis, depressiós hangulat

Esetenként kifejezett depressio. Makacs, rigid, befolyásolhatatlan.

Hyperactivitas. Néha extrém fizikai igénybevételnek teszi ki magát

Elsősorban az evés miatt környezete központi problémájává válik.

Bulimarexia:A fentiek mellett falási rohamok és purgáló manőverek (hánytatás, hashajtók, vízhajtók).

5.1. A bulimia nervosa tünetei



  • Falási rohamok, ezzel kapcsolatos kontroll-vesztés

  • Purgatív manőverek, fogyasztó “technikák”

  • Személyiségzavar, deviáns megnyilvánulások (pl. szerfüggőség, suicid kísérletek)

5.2. Az evészavarok terápiája

  • Súlyos esetben kórházi kezelés, mesterséges táplálás, és szükség szerint egyéb somaticus kezelések. Esetleg electroconvulsiv kezelés.

  • Antidepressiv kezelés, amennyiben súlyosabb depressio áll fenn.

  • Magatartásterápiák.

  • Családterápia.


20. fejezet - HANGULAT- (AFFECTIV) ZAVAROK

1. Definíció

A BNO-10 szerint “Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában, amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig)”.

A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb syndromák:

1.1. Maniás epizód


  • Hypomania.

  • Mania psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.

1.2. Depressio(s epizód)

  • Enyhe depressiós epizód.

  • Közepes depressiós epizód.

  • Súlyos depressiós epizód psychoticus tünetek nélkül vagy psychoticus tünetekkel.

A maniás és depressiós epizódok a lefolyás alapján a következő fontosabb kórképekbe sorolhatóak:

  • Egyetlen maniás vagy depressiós epizód.

  • Bipolaris affectiv zavarok.

  • Ismétlődő depressio (unipolaris depressio).

  • Tartós hangulatzavarok:

  • Cyclothymia.

  • Dysthymia.

1.3. Diagnosztikus szempontok

  • Tünetek.

  • Időtartam.

  • Zavar a szociális funkciókban és foglalkozásban.

  • Más betegségek és psychoactiv szer hatásának kizárása.

  • A lefolyás típusai/klinikai altípusok.

  • Differenciáldiagnózis.

1.4. Maniás epizód


Yüklə 0,54 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   ...   15




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin