Демо Сонэ Плайбажк

Başqa dillərdə 

 

313.

 

Alderson A. D., The Structure of the Ottoman Dynasty, Oxford 1956. 

314.

 

Alföldi  A., Leletek a Hun korszakbol, es ethnikai szetvalasztasuk, 

Budapest 1932. 

315.

 

Altheim F., Atilla et les Huns, Paris 1948. 

316.

 

Altheim F., Geschichte der Hunnen, I-IV, Berlin 1959. 

317.

 

Babinger Fr., Mehmet II der Eroberer und 

İtalien, Beyantion 1951. 

318.

 

Bahaeddin Ögel, Sino-Turcica, Taipei 1964. 

319.

 

Bartucz A., Magyar Ember, Budapest 1938. 

320.

 

B

əhmənbəyi M.B., Orf və adət əsayere Fars (farsca), Tehran, hicri 1324. 

321.

 

Chavannes E., Documents sur les Tou-kione Occidentaux, Paris 1900. 

322.

 

Constantin 

İirecek, Das Fürstenthun Bulgarien, Wien 1891. 

323.

 

Czedledy K., Nomad nepek vandorlasa Napkeletöl Napnyngatig, 

Budapest 1969. 

324.

 

Demombynes G., La Syrie a L epoque des Mamelouks, Paris 1923. 

325.

 

Denktach R.R., The Cyprus Triangie, London 1982. 

326.

 

Dunlop D.M., History of the Jewich Khazars,Princeton 1954. 

327.

 

Eckhard E., Atilla a mondaban (Atilla es Hunjai), Budapest 1940. 

328.

 

Əhməd Kavyanpur, Tarixe omumiye Azərbaycan (farsca), Tehran 1961. 

329.

 

Əhməd Kəsrəvi, Tarixe Məərutiyyəte İran (farsca), Tehran 1961. 

330.

 

Əl-Muncit (ərəbcə), Beyrut 1976. 

331.

 

Ghirsman, Les Chionites-Hephtalites, La Caire 1948. 

332.

 

Grenard F., Babur, Paris 1930. 

333.

 

Grenard F., Cengiskhan, Paris 1935. 

334.

 

Grenard F., Grandeur et desadense de l’Asie, Paris 1939. 

---

~ 544 ~ 

 

335.

 

Grousset Rene, L’empire des steppes, Atilla, Cengiskhan,  Tamerlan, 

Paris 1939. 

336.

 

Halil İnalcık, Dobrudja, Encyclopedie de L’İslam, II, Leiden 1965. 

337.

 

Hill Sir George, A History of Cyprus, Cambridge 1952. 

338.

 

Homan, A magyar hunhagyomany, Budapest 1926. 

339.

 

Feher G., A bolgar-törökseg müveltseg emelekei es magyar östörtenti 

vonatkozasaik, Budapest 1931. 

340.

 

Feyzioğlu Turhan, Necati M. Ertekün, The Crux of the Cyprus problem, 

Lefkoşa 1987. 

341.

 

F

əsai M.H., Farsnamə (farsca), II, Tehran ficri-qəməri 1313. 

342.

 

İbn Fadlan, Rihle, Leipzig 1939. 

343.

 

İbn Səid əl-Məğribi, Ketab Bast-ül-ərz (farsca), Tehran 1958. 

344.

 

İnalcık H., Social Change, Çökalp and Toynbee, Cultura Turcica, 1964. 

345.

 

Luke H., Cyprus, London 1957. 

346.

 

Marquart, Über das Volkstum der Komanen, Berlin 1914. 

347.

 

M

əhəmməd b. Bekran, Cahan-nüma (farsca), Tehran, h.1342. 

348.

 

Nemeth Gyula, Atilla es Hunjai, Budapest 1940. 

349.

 

N

ərşahi, Tarixi Buxara (farsca), Tehran, hicri 1317. 

350.

 

Paul  Wittek,  Les Gagaouzes-Les gens de Kaykaus, Rocznik 

Orientalistyezue, XVIII, Krakov 1959. 

351.

 

Peter Mutafciyev, Die angebliche Einwanderung von Seldscuce 

Türkenin die Dobruscha im XIII, Jahrhundert, Sofia 1943. 

352.

 

Spuler B., Die Mongolen in İran, Lpg., 1939. 

353.

 

Szasz Bela, A Hunok törtenete, Atilla nagykiraly, Budapest 1943. 

354.

 

T

əbəri, Tarix ül-Umumi və-l-Muluk (ərəbcə), IV cild, Beyrut 1967. 

355.

 

Thomson A., A History of Atilla, Oxford 1948. 

356.

 

Vambery. A török faj, Budapest 1885. 

357.

 

Vernadski G., Historu of Russia, Revised edition, Nev Haven 1939. 

358.

 

Wittek P., The Rise of the Ottoman Empire, London 1938. 

359.

 

Wlodzimierz Zajaczkowski, K etnogenezu Gagauzow, Folia Orientalia, 

C. XV, Krakow 1974. 

360.

 

Yaqut H

əməvi, Mucəm ul-buldan (ərəbcə), I cild, Beyrut 1953. 

361.

 

Zichy Gr., Mogyar östörtenet, Budapest 1938.  

 

 Q