Po’lat markasi
C
Cr
W
Mo
V
Co
P18
0,8
3,8 - 4,4
17,0 – 18,5 < 1,0
1,0 – 1,4 -
P12
0,8 – 0,9
3,1 – 3,6
12,0 – 13,0 < 1,0
1,5 – 1,9 -
P9(ЭИ262)
0,85 - 0,95
3,8 – 4,4
8,5 – 10,0
< 1,0
2,0 – 2,6 -
P6M5(ЭИ298)
0,82 - 0,90
3,8 – 4,4
5,5 – 6,5
5,0 – 5,5 1,7 – 2,1 -
P6M5K5
0,80 – 0,88 3,8 – 4,3
6,0 – 7,0
4,8 – 5,3 1,7 – 2,2 4,8 – 5,3
P6M5Ф2К8 (ЭП658) 0,95 – 1,05 3,8 – 4,4
5,5 – 6,6
4,6 – 5,2 1,8 – 2,4 7,5 – 8,5
P9M4K8
1,0 – 1,1
3,0 – 3,6
8,5 – 9,6
3,8 – 4,3 2,1 – 2,5 7,5 – 8,5
Bu pо‟latlardan parmalar, frezalar, protyajkalar, metalni о‟yib tushiruvchi asboblar
(dolbyaklar), arralar, egovlar kabi asboblar tayyorlanadi. Kesish asbobining issiqbardoshligini
oshirish uchun u 1210...1230
0
C haroratda toblanib, kо‟p marta (3 marta ) 560
0
Cda bо‟shatiladi.
Savol va topshiriqlar :
1. Legirlovchi elementlarning pо‟lat polimorfizmiga ta„sirin izoxlang.
2. Kaysi legirlovchi elementlar pо‟lat tarkibida austenitning mavjud bо‟lish sohasini
kengaytiradi?
3. Legirlangan pо‟latlar qanday markalanadi? Misollar keltiring.
4. Legirlangan pо‟latlar vazifasiga, yumshatilgan va normallangan holatdagi
strukturasiga kо‟ra qanday turlarga bо‟linadi?
5. Legirlangan konstruktsion va asbobsozlik pо‟latlarning markalariga misollar keltiring.
6. Tezkesar pо‟latlar nimalarga ishlatiladi?
7. Olovbardosh va isiqbardosh pо‟latlarning tarkibiga qaysi legirlovchi elementlar kiradi?
6-Mavzu: Cho’yanlar
Reja:
1.
Umumiy ma‟lumot.
2.
Cho‟yan xossalariga qo‟shimcha elementlarning ta‟siri.
3.
Oq va kulrang cho‟yanlar.
4.
Bolg‟alanuvchan cho‟yanlar.
5.
Juda puxta cho‟yanlar .
Dostları ilə paylaş: |
