Tabularium psychiatriae



Yüklə 0,54 Mb.
səhifə3/15
tarix09.02.2017
ölçüsü0,54 Mb.
#8004
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   15

Javallatok

  • Amennyiben a kórtörténetben tisztázható drog(ok) a tüneti képet nem magyarázzák.

  • Ha nem tisztázható a drog minősége.

  • Atípusos drog reakciók kizárása első abususok esetén.

  • Cocain metabolit meghatározás vizeletből.

  • Alkoholszint mérés (pathologiás részegség, egyéb forensicus ügy esetén).

6. Pajzsmirigy vizsgálatok37

Javallatok

  • Depressiós syndroma, anorexia hypothyreosis gyanújával.

  • Szorongásos zavar, vegetativ sensatiók, insomnia hyperthyreosis gyanújával.

  • Chronicus lithium terápia (éves kontroll).

7. Glycose és glycose tolerantia vizsgálat

7.1. Javallatok



  • Diabetes mellitus38.

  • Májcirrhosis.

  • Alkoholizmus.

  • Étkezés utáni hypoglycaemia (pl. dumping-syndroma).

  • Nagydózisú insulinkezelés mellett3 jelentkező psychopathologiai tünetek.

8. Májfunkciós vizsgálatok39

8.1. Javallatok



  • Különböző eredetű májbetegségek, melyek hepaticus encephalopathiához40 vezethetnek.

  • Chronicus pharmacotherapia ún. máj enziminduktor41, vagy allergiás májválaszra hajlamosító szerekkel, mint carbamazepin, valproat sók, chlorpromazin, haloperidol, benzodiazepinek stb.42

9. Vérgázanalysis

9.1. Javallatok



  • Agyi hypoxia (cardiorespiratoricus, asthmás betegeknél a szorongást fokozza).

  • Szén-dioxid kumuláció (somnolentiához, confusióhoz, figyelemzavarhoz vezethet).

  • Alvási apnoe43 (a gyakori éjszakai átmeneti oxygen desaturatio nappali hypersomniához, gyengeséghez, gondolkodási zavarhoz vezethet).

10. Haematologia

10.1. Javallatok



  • Tartós clozapin- és felbamat szedés.

  • Torokfájás, láz, infectio gyanú chronicus psychotrop szert szedő betegeknél.

  • Amennyiben a kórelőzményben nagyobb vérvesztés fordul elő (trauma, műtét, stb.).

  • Ismert anaemiás betegség (fáradékonyságot, depressiót, anxietast, confusiót okozhat).

11. Vesefunkciós vizsgálatok

11.1. Javallatok



  • Tartós, főleg a vesén keresztül ürülő psychotrop gyógyszer esetén (pl. lithium, risperidon).

  • Veseelégtelenség (elsősorban confusióhoz, gyengeséghez, deliriumhoz vezethet).

  • Dehydratio, orthostasis veszélye miatt, elsősorban táplálkozási elégtelenség esetén.

12. Electrolyt-háztartás vizsgálata

12.1. Javallatok



  • Antidiureticus hormon háztartási zavar (pl. lithium, carbamazepin, SSRI stb. terápia).

  • Lithium kumuláció gyanúja44.

  • Hyponatraemia gyanúja (deliriumhoz vezethet).

  • Hypokalaemia gyanúja (izomfáradékonyság, -gyengeség45, mely depressiót utánozhat).

13. Creatin phosphokinase (CPK)

13.1. Javallatok



  • MNS46 (az enzimaktivitás emelkedése többnyire > 800 NE/l).

  • Izompusztulással járó történések (pl. baleset, önakasztásos suicidium).

  • Főleg időseknél ún. „csendes” szívinfarctus (mely esetleg kizárólag magatartászavarral jár).

14. Porphyrin

14.1. Javallatok



  • Rohamokban jelentkező abdominalis fájdalom, melyhez delirium vagy psychosis tünetei társulnak47.

  • Bőrjelenségek és magatartásváltozás.

15. Rézmeghatározás48

15.1. Javallatok



  • A családban Wilson-kór♣ előfordulása.

  • Ismeretlen eredetű májcirrhosis, ill. haemolyticus anaemia.

  • A basalis ganglionok vagy a frontalis lebeny tisztázatlan degeneratiója.

16. Terhességi tesztek

16.1. Javallatok



  • Psychotrop kezelés bevezetése előtt49

  • Kritikus életkorban és élethelyzetben lévő nők tisztázatlan vagy psychoreactiv tünetei esetén.

17. Folsav- és B12-vitamin szint meghatározás50

17.1. Javallatok



  • Alacsony folsavszinttel járhat: alkoholizmus, antiepilepticum szedés, dialysis, terhesség.

  • Szorongás, psychosis, delirium és dementia hátterében B12-vitamin hiány állhat51.

  • A vitaminhiányt ataxiához vezető vibratiós érzéskiesés, paraesthesiák kísérhetik.

  • Schilling-próba52.

18. Alvásvizsgálatok

18.1. Javallatok



  • Alvási apnoe syndroma53 (depressióhoz, szorongáshoz, pánik rohamokhoz és dementiához vezethet).

  • Diagnosztikus polysomnographia (insomniák, parasomniák, alvás-ébrenlét cikluszavar igazolására, epilepsia kizárására)54.

19. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek

19.1. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek



4.1. táblázat -


Teszt

Célja

Megjegyzés

Mini-Mental Status vizsgálat

Cognitiv hanyatlás gyanúja esetén végzendő, a cognitiv működés több aspektusát vizsgálja.Gyors tájékozózódást tesz lehetővé

Psychiater, psychologus, vagy szakasszisztens által, formanyomtatvány alapján gyorsan elvégezhető alapján gyorsan elvégezhető

  1. Objektív tesztek

4.2. táblázat -


  1. Wechsler Adult Intelligence Scale - Revised (WAIS-R) (hazai standardizált változata: MAWI)

IQ megállapítása; a cognitiv functio különböző összetevőiről tájékoztat

Szakpsychologus vagy gyakorlott psychiater végzi, időigényes

  1. Minnesota Multiphasic Personality Inventory (MMPI)

Személyiségteszt; psychopathologiai eltéréseket vizsgál, az értékelés pontozás alapján történik

Szakpsychologus vagy asszisztens végzi

  1. Profile of Moods Survey (POMS), Beck Depression Inventory (BDI)

A dysphoriás hangulati zavarok (pl. szorongás, depressio) kvantitatív mérésére szolgál

Szakpsychologus végzi

  1. Projektív tesztek

4.3. táblázat -


  1. Rorschach-féle psychodiagnosztikai teszt

A psychodynamicus zavarok megállapításához nyújt diagnosztikus támpontokat

Szakpsychologus vagy gyakorlott psychiater végzi, időigényes

  1. Thematic Apperception Test (TAT)

20 darab, különböző élethelyzetben lévő emberekről készült képpel végzendő. Az interpersonalis konfliktusokra derít fényt

Szakpsychologus végzi

  1. Egyéb tesztek

Számtalan teszt használatos a fentieken kívül: aphasia-teszt, memória-tesztek, viselkedés- és szorongásmérő tesztek stb.
5. fejezet - PSYCHOPATHOLOGIA ÁLTALÁBAN

A psychiatriaimegbetegedések és zavarok jelenségeinek és tüneteinek tana. A tünetek meghatározzák az adott kórkép klinikai megjelenését – ezt kell kiegészíteni az etiológiával és a pathogenesissel.

Feladata:a megfigyelt tünetek és adatok analysise keresztmetszetben és kórlefolyásban.

1. A magatartás jellemzői

A magatartás a szervezet legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevők határozzák meg, de a szubjektumban is tükröződik (tudatos tevékenység, szubjektív átélés mellett).

1.1. A magatartás formái:

5.1. táblázat -


Külsőleg megfigyelhető viselkedés:

 

Belső viselkedés:

Előkészítik, irányítják, módosítják a külső viselkedést. Ide tartoznak az ismeret-feldolgozási cognitiv folyamatok, az ezekhez való viszonyulás, a cselekvést meghatározó késztetések, motívumok stb.

Kommunikatív viselkedés:

A belső folyamatokat külsővé teheti.

1.2. A magatartás meghatározó tényezői:

5.2. táblázat -




Külső és belső feltételek:

 

Személyiség:

Biológiai adottságok, illetve a szocializáció során tanult viselkedés (ezért individuális sajátosságok a viselkedésben).

Szituáció:

Amelyben a viselkedés megjelenik.

1.3. Magatartás összetevői:

  • Centripetalis funkciók

  • Centralis funkciók

  • Centrifugalis funkciók

Ezek szorosan összefonódnak, szétválasztásuk csak didaktikus vagy kísérleti célból történhet.

2. A magatartás sematikus felépítése




6. fejezet - TUDATZAVAROK

Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait, a múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával. Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását, a külvilág megismerését, értékelését, az erre irányuló visszahatást, illetve az én és a külvilág határozott elkülönítését.

1. Alapfogalmak

6.1. táblázat -


Tudatosság

A külső és belső világgal állandó és produktív kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés).

Éberség („eszmélet”)

Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez (diffúz agytörzsi aktiváló rendszer).

Aktiváció

Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására (széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig).

Integráció

A tudattartalmak összerendezettsége.

Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a psychés folyamatok logikai rendszere borul fel).



Tudat differenciálódása

Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok épségéhez kötött.

Éntudat

Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége.

Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. öntudatlan állapotban nincsenek élményeink, gondolataink, érzelmeink.

2. A tudatzavarok klinikai megjelenése

6.2. táblázat -


Integrációs zavarok

A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek.

Szűk tudat

Jelentősen csökkenti a gondolkodást, a mérlegelést, hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés.

Formái egészségeseknél:



  • a túlkoncentrált figyelem, és az

  • elfogultság.

Kóros formái: depressióknál, téveseszméknél, indulatoknál (explosiv reakciók, rövidzárlati cselekmények).

Laza tudatállapot

Előbbi ellentéte.

Formái egészségeseknél:



  • A szórakozottság, a dekoncentráció

Kóros formái:

  • Kuszaság (confusio), a kontaktust felveszi, de „nincs jelen” az adott szituációban, gondolatai elkalandoznak, bizarrá válhatnak stb. (elsősorban schizophreniánál lép fel).

Amentia

Teljes tudatszétesés, psychés folyamatok széthullanak.

Fő tünetei:



  • Hiányos tájékozódás, összefüggéstelenség, széttöredezett mozgások gátoltsággal vagy agitációval, szélsőséges affectusok, nagyfokú tanácstalanság.

Előfordulása:

  • Schizoaffectiv psychosisok hyperacut formáinál, organicus idegrendszeri károsodásoknál (infectiók, intoxicatiók, agyi érellátási zavarok).

A tudat világosságának zavarai: az éberségi szint változásai, ill. az éberségi szint változásával együtt járó integrációs zavarok.

Tudatvesztés (az éberségi szint, a vigilitas zavarai) fokozatai:

6.3. táblázat -


Kábultság

Megnehezült és lelassult psychés folyamatok, csökkent aktivitás, de a tájékozódás megtartott.

Aluszékonyság (somnolentia)

Megnehezült kontaktus, elmosódott beszéd, ébreszthető, de magára hagyva elalszik.

Sopor

Nagyfokú aluszékonyság, de erős fájdalomingerekkel még ébreszthető, valamennyi reflexe kiváltható.

Coma

Eszméletlen állapot, fájdalomingerekre nem reagál kóros reflexek jelennek meg, majd areflexia és atonia.

Tudatborulások (éberségi szint változásával kísért tudatzavarok)

Alvás-álmodás-ébredés zavarai

6.4. táblázat -


Álomittasság

Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel, mint a teljes ébredés, az álomképek hallucinációként jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz vezethetnek.

Pavor nocturnus

Az alvás első harmadában fellépő erős félelem, elrohanással.

Somnambulismus

Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység, de a félelem hiányzik.

Narcolepsia

Ismétlődő elalvások, tónusvesztés is kísérheti (catalepsia).

Oneiroid (álomszerű) állapot

A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni.

Ködös vagy homályállapot

Zavart állapot, beszűkült tudat: lehet rendezetlen és rendezett.

  • Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való kapcsolat nagymértékben csökken, a tudat az érzelmek, gondolati tartalmak meghatározott területére szűkül be, a valóságos szituációval összhangban nem álló cselekvések jönnek létre, az érzelmek szélsőségesek, érzékcsalódások is jelentkezhetnek, amnesia követi.

  • Rendezett homályállapot: tájékozott, viselkedése nem feltűnő, hosszú cselekvéssor jöhet létre, de a cselekvések a szituációval nincsenek összhangban, utána emlékezéskiesés.

Delirium

A tudatborulás legmélyebb formája, tér- és időbeli tájékozatlansággal, intenzív hallucinációkkal, nagyfokú nyugtalansággal, viharos vegetativ tünetekkel (lásd organicus kórképeknél).

Éntudatzavarok: a saját én szubjektív megélésének hiánya

6.5. táblázat -




Depersonalisatio (egoschisis) következtében

Elvész az én egysége (több példányban van jelen), az én azonossága (nem az, akinek mondják), folyamatossága (már meghalt, nem létezik), trasitivismus (egyes testrészeit más személyekre ruházza, másokénak hiszi). Gyakran társul derealisatióval (a világ megváltozásának élményével), előfordulása elsősorban schizophreniában.


7. fejezet - AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI

1. Alapfogalmak

7.1. táblázat -


Az észrevevés

A környezet és a szervezet ingereinek felvétele és feldolgozása.

Ingerelhetőség

Reversibilis localis változás a receptorban.

Érzékelés

Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye.

Észrevevés (perceptio)

Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés.

Felismerés (apperceptio)

A külvilág tudomásulvétele.

Közérzet

A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul).

1.1. Észrevevés összetevői:

7.2. táblázat -




Receptoros folyamat

Észrevevési mező nem isolált érzékelése.

Szimbolikus

Észrevevés jelentésének tudomásulvétele.

Affectiv

Minden észrevevést érzelmek is kísérnek, személyiség is befolyásolja (egészleges és analyticus típus), a fentiek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

1.2. Észrevevés feltételei:

7.3. táblázat -




 

Ép érzékszervi működés.

Észrevevésre alkalmas tudati szint.

Figyelem ébersége és irányultsága.


1.3. A folyamat szakaszai:

7.4. táblázat -




Perceptio

Előkészítés és készség valami észrevevésére.

Információ felvétel

Előző ismeretekkel egyezik-e?

Ismeretfeldogozás, – összetevői

  • Projectio: az érzékszervi benyomások leképződése.

  • Integráció: a projectiós struktúrák egymáshoz vagy más aktív struktúrákhoz kapcsolódnak.

  • Reprezentáció: a folyamatot jelentéssel ruházzuk fel.

2. Imperceptio

Imperceptio:A perceptio tárgyának megfelelő észrevevés és/vagy felismerés nem jön létre, és ez nem magyarázható az érzékszervek, a gondolkodás vagy a személyiség zavarával.

7.5. táblázat -




Agnosia:

A felismerés hiányzik (háttérben organicus károsodás).

Aszimbólia:

Hiányzik az újrafelismerés (az észrevevéshez kapcsolódó elvont jelzések és jelentések károsodnak).

Psychosensoros synthesis zavara:

A különböző érzékszervekből kiinduló észrevevések magasabb rendű összeolvasztása hiányzik organicus károsodás, toxikus állapotok, schizophrenia stb. következtében. Főbb formái:

  • Térészlelés zavara: macropsia, micropsia, polyopsia (a tárgyakat nagyobbaknak, kisebbeknek látja, megsokszorozódhatnak, alakjuk is megváltozhat).

  • Időélményzavarok (az idő felgyorsul, lelassul, elvész, stb.) „déjà vu” „jamais vu” (először látottak ismerősnek, a többször átélt sohasem látottnak tűnik).

  • Saját személyiség megélésének zavara: (megkettőzöttnek, megsokszorozottnak érzi magát, saját képmását maga mellett érzi stb.).

  • Környezet megélésének zavara: (idegenné válik, megváltozottnak tűnik, mozdulatlan, vagy minden mozgásban van).

  • Testséma zavarok: testét vagy annak egy részét másnak érzi, egyes testrészei elidegenednek, stb. Társulhat hozzá:

  • Autotopagnosia: saját testen történő tájékozódás hiánya.

  • Ujjagnosia: ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya, jobb-bal tévesztés.

  • Anosognosia: megbetegedéséről nem vesz tudomást.

  • Fantom-hallucinatio: amputált végtagokba localizált fájdalom, vagy egyébb sensatio.

3. Téves perceptio

Yüklə 0,54 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   15




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin