Tabularium psychiatriae


Rehabilitációs foglalkoztató terápiák



Yüklə 0,54 Mb.
səhifə14/15
tarix09.02.2017
ölçüsü0,54 Mb.
#8004
1   ...   7   8   9   10   11   12   13   14   15

8.4. Rehabilitációs foglalkoztató terápiák

  • Bármely humán tevékenységre építhetők.

  • Akkor eredményesek, ha segítik a személyiség kibontakozását, a társas kapcsolatok kialakítását.

  • A különböző módszerek egymást kiegészíthetik.

29.12. táblázat -


Munkaterápia

A foglalkoztatási rehabilitáció a munkaképesség helyreállításában és a reszocializációban a személyiségre épít (a beteg felismeri a vele szemben támasztott elvárásokat, kialakul a felelősségérzete stb.), csoportban végzése az interakciók létrejöttét segíti, terápiás jutalom jár érte (fokozza az önértékelést).

Foglalkozás-terápiák

Változatos, nem termelő tevékenységek, élménycentrikusak, az egyéniség kibontakozását segítik, együtt alkalmazhatók a munkaterápiával.

 

  • Kreatív és művészeti terápiák: műalkotás létrehozása vagy élvezete során kialakuló esztétikai élmény terápiás felhasználása. A beteg szimbolikus szinten fejezi ki magát, oldja meg problémáit, háttérbe szorulhatnak a regressiv-psychoticus tünetek. Formái:

Aktív: művészi igényű alkotás létrehozása.

Passzív: az alkotás érzelmi, intellektuális feldolgozása különböző képzőművészeti technikákkal, szabad vagy felhívó jellegű témára.

  • Zeneterápia: a zeneművek közös hallgatása, vagy zene-, illetve kórusművek közös gyakorlása élménnyé válik, érzelmeket mozgat meg.

  • Biblioterápia: irodalmi művek egyes részeinek felolvasása és érzelmi-indulati-intellektuális feldolgozása a mű szereplői és a résztvevők közötti párhuzamok kibontását teszi lehetővé. A felkészülés a következő ülésre aktivizáló hatású.

  • Színjátszás-terápia: a felkészülés a legfontosabb eleme, mert empathiás és identifikációs lehetőségeket jelent, mélyülnek az interperszonális kapcsolatok, illetve kohéziós hatása van.

Mozgásterápiák

A mozgás eszköz az érzelmek kifejezésére (az érzelmeknek, viszonyulásnak nonverbalis kifejezése).

Segítségével pathologiás folyamat esetén a kommunikatív- és kifejezőképesség javítható.



 

  • Kommunikatív mozgásterápia: korrekciós hatása van

  • Gesztusterápia: mozdulat-egységek, kifejező mozgások elsajátítása.

  • Pantomim-terápia: élményen keresztül alakítja ki a gesztusok összetevőit.

  • Táncterápia: a tánc bármely formájával végezhető.

Játékterápiák

Érzelmeket mobilizálnak, aktivizálnak, feszültséget oldanak, kialakítják a „játszani tudást”.

Kombinált foglalkozás-terápiák

A különböző formákat ötvözik, pl. zenés festés, vagy művészeti elemek vegyítése játékterápiás elemekkel.

8.5. Közösségi terápiák

  • A terápia tárgya maga a közösség, a beteg és a közösség közötti interakciók, a környezethatás módszeres alkalmazása.

  • A kezelőszemélyzet minden tagjának érintkezése a beteggel pozitív vagy negatív hatású.

  • A betegek egymás közötti viszonya is terápiás vagy antiterápiás hatású.

  • Olyan rendszereket jelent, melyek a terápiás hatást erősítik, a negatív hatást mérséklik vagy megszüntetik.

8.6. Terápiás közösség

  • A betegek és a személyzet közötti interakciókat integrálja (véleménynyilvánítási és döntési jogok).

  • Vezetési stílusa nondirektív.

  • Toleráns közösségi szellemet hoz létre, tagjai szembesülnek a realitással.

  • Fő formái: a nagycsoport és a személyzeti csoport.

  • Fontos eleme a napirend kialakítása és a tevékenységek pontos körülhatárolása.

8.7. Klubterápiák

  • Öntevékenyen működő csoportok, melyek a szabadidő hasznos kitöltésére szerveződnek.

  • Alkalmasak a megtanult kreatív tevékenységek gyakorlására, programokat, kellemes együttlétet biztosítanak.

  • A személyzet csak szaktanácsokat ad (beindítják és átsegítik a csoportot a holtpontokon, segítenek a konfliktusok megoldásában stb.).


30. fejezet - MENTÁLHIGIÉNÉ

1. A mentálhigiéné

1.1. Meghatározások


  • Az elme egészségének védelme

  • Az elme zavarainak megelőzése

  • A lelki egészség védelme

  • A lelki egészség fejlesztése

Az elmúlt évtizedben a meghatározás pozitív aspektusa, a lelki egészség (mint általában az egészség) fejlesztése került előtérbe (mental health promotion).

A magyar nyelvhasználatban a “mentálhigiéné” tovább él, jóllehet a nemzetközi szakirodalomban e kifejezés ritkán fordul elő. Helyette a “mental health” fogalom használatos, amely nem csupán a megelőzést, hanem a gyógyító és rehabilitációs tevékenységet is magában foglalja.

1.2. A mentálhigiénés mozgalom

Clifford Beers: A Mind that Found Itself (1908) című könyve.

Az amerikai Adolf Meyer a mozgalom meghatározó alakja.

National Committee of Mental Hygiene (1907-től az Egyesült Államokban) I. Nemzetközi Kongresszus 1931 (Washington)

A II. világháború után: World Federation of Mental Health

Civil szervezetek sokasága

1.3. Az elme egészségét meghatározó tényezők


  • Örökletes tényezők

  • Biológiai behatások

  • A szocializáció

  • Az aktuális társadalmi környezet

  • A személy saját, felelős döntései, választásai

2. Az elsődleges megelőzés és intézményei

2.1. A finanszírozás szerint



  • A legtöbb fejlett országban kormányzati programok

  • Biztosítási pénztárak prevenciós “csomagjai”

  • Alapítványok által finanszírozott tevékenység

  • Civil szervezetek “mozgalmi” tevékenységes

2.2. A tevékenység szerint

  • Megelőző programok

  • Kampányok

  • Oktatási programok

2.3. Célcsoportok szerint

  • Iskolai programok

  • Speciális célcsoportok (pl. katonaság)

  • Tovaterjedő (outreach) programok

  • Veszélyeztetett csoportok (pl. öngyilkossági kísérleten átesettek)

Korszerű prevenció: Csak bizonyítottan eredményes és hatékony programok (evidence-based mental health). A projektek meglévő szükségletekre támaszkodnak, az eredmények értékelését is magukban foglalják.

3. Másodlagos megelőzés

Lényegében a korai felderítésen, epidemiológiai jellegű szűrővizsgálatokon alapuló megelőző tevékenység, amely a korszerű egészségügy része kell, hogy legyen. A korai felismerés és kezelés a biztosítóknak anyagi érdeke.

A korszerű, közösségi psychiatriai ellátás a korai kezelésbevétel egyik lehetséges modellje.

4. Harmadlagos megelőzés

A relapsus-prevenció a korszerű elmeegészségügy része.

4.1. Intézményi feltételei


  • Átmeneti intézmények (nappali, éjjeli kórház, védett munkahely, átmeneti otthonok stb.)

  • Korszerű gondozás

  • Önkéntes segélyszolgálatok

  • Betegek hozzátartozóinak (családjainak) civil szerveződései


31. fejezet - IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA

Az igazságügyi psychiatria a jog és a psychiatria határterülete (alkalmazott psychiatria). A psychiatriai kórképek jogi vonatkozásaival foglalkozik, a psychiatert mint „szakértőt” vonja be az igazságszolgáltatásba.

1. A jog előírásai a szakértő igénybevételére

Büntető eljárásnál kötelező(Büntető eljárás Be. 1.2. bekezdése)


  • Ha a bizonyításhoz különleges szakértelem szükséges

  • Ha „kóros elmeállapotról” vagy kényszergyógykezelésről kell dönteni

Polgári peres eljárásoknál(Polgári perrendtartás 177.§) igénybe vehető

  • Cselekvőképesség véleményezésekor (gondnokság alá helyezéskérdésében, jognyilatkozat megkötése előtt vagy után, szerződéskötések vagy jognyilatkozatok [végrendelet] érvénytelenségének megállapításakor)

  • Kártérítési perekben, baleset vagy foglalkozási betegségkövetkeztében létrejövő maradandó vagy átmeneti károsodások elbírálásakor

  • Munkajogi perekben a „munkaképesség”szakértői véleményezésének el nem fogadása esetén, jogorvoslás céljából

  • Családjogi perekben (házassági bontóperekegyes eseteiben, gyermekelhelyezési perekben)csak speciális esetben, mivel ez a terület elsődlegesen az igazságügyi psychologus hatáskörébe tartozik

A szakvélemény a bizonyítási eljárás egyik fontos ügyirata:a bíró vagy elfogadja, vagy – ha aggályosnak látja – másodszakértőt vehet igénybe, vagy felülvéleményt kérhet az Egészségügyi Minisztérium mellett működő Igazságügyi Bizottságtól.

2. Az igazságügyi psychiatriai vizsgálat összetevői



  • Szokványos psychiatriai vizsgálat

  • Speciális kérdéseka véleményezendő problémának megfelelően

  • Az életvezetés elemzése,a személyiségre vonatkozó adatok

  • A bűncselekmény elemzése(a cselekmény körülményei, régebbi és közvetlen előzményei, a situatio, a cselekmény lefolyása, következményei, motivatiója, subjectiv értékelése stb.)

  • Neurológiai és belgyógyászativizsgálat

  • Az orvosi dokumentációáttekintése

  • Psychologusszakértői vizsgálat – problematikus esetekben (teljesítménytesztek és személyiségtesztek alkalmazása). A vizsgálatban szaktanácsadóként vesz részt!

  • EEG, radiológiai, különböző laboratóriumi vizsgálatok stb., ha a véleményezéshez szükségesek

  • Szaktanácsadó(bármely szakterületről): vizsgálatának eredménye nevének megjelölésével a szakvélemény része

  • Gyógypedagógusszakértő: fiatal fogyatékosok képezhetőségének kérdésében

3. A psychiatriai szakértői vizsgálat helye

  • Ambulanterformában (idézésre)

  • Kórházi osztályon:bizonyos diagnosztikai eljárások vagy célzott és tartós megfigyelésszükségessé válásakor (súlyos bűncselekmények eseténideiglenes kényszer-gyógykezelésformájában az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI), más esetekben polgári gyógyintézetekben)

A megfigyelés időtartama egy hónap, szükség esetén kettő

4. Psychiatriai problémák a büntető eljárásokban

4.1. Beszámíthatóság fogalmának értelmezése

Jogi fogalom – a felelősségre vonhatóság (büntethetőség)feltétele.

Meghatározása negatív úton – mi zárja ki vagy korlátozza(a kóros elmeállapoton kívül a gyermekkor, a kényszer és fenyegetés, a jogos védelem, a végszükség stb. is)

Alapelve:beszámítási készség hiányában nincsen a cselekvésnek büntethető alanya, és ezért nincsen bűncselekmény sem

4.2. Beszámíthatóság törvényi szabályozása

Btk. 24.§ (1):„Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, mely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”

Btk. 24.§ (2):„A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”

Btk. 25.§: „A 24.§ rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.”

4.3. Véleményadás a beszámíthatóság kérdésében

A törvényi szabályozás vegyes rendszerű: a biológiai és psychologiai tényezőket együtt kell értékelni

A szakvélemény synthesis: a psychiatriai, psychologiai vizsgálat, a bűncselekmény, a személyiség, és a situatioelemzése, illetve azok összefüggéseinek eredménye

Mindig csak egy konkrét cselekményre adható

A Btk. 25.§-a csak a szokványos részegségre vonatkozik: pathologiás vagy abortív pathologiás ittasságesetén a 24.§ (1), ill. (2) kerül alkalmazásra



Kábítószerrelkapcsolatos báncselekményeknél mindig a 25.§-t kell alkalmazni („önhibából eredő bódult állapot”), kivéve, ha:

  • Elmebetegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.”

  • Ha a hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek elérik az elmebetegség szintjét.”

  • A törvény a kábítószer fogyasztással mint bűncselekménnyel foglalkozik (a kábítószer fogyasztót is bünteti)

  • Büntetés helyett lehetőséget ad a kábítószer fogyasztónak a gyógykezelésre(Bírósági Határozatok 282/A §)

5. Kényszergyógykezelés

5.1. Feltételei



  • A beszámítási képességet kizáró megbetegedés

  • Erőszakos és közveszélyt okozó cselekmény

  • Büntethetőség esetén egy évnél hosszabb szabadságvesztés

  • Fennáll a bűnismétlés veszélye

5.2. Elrendelésének és megszüntetésének módja

  • Bírósági döntéssel kizárólag az IMEI-bekerülhet (felmenti a vád alól és elrendeli kényszergyógykezelését)

  • Négy hónappal az egy év lejárta előttaz IMEI-nek összefoglaló jelentést kell küldenie a bíróságnak a beteg állapotáról (ezt igazságügyi psychiatriai szakértői vizsgálat követi)

  • A beteg hasonló ellenőrzését éventemeg kell ismételni

  • A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni,ha szükségessége már nem áll fenn (bírósági eljárással történik)

  • A felülvizsgálatota beteg törvényes képviselője vagy védője is kérheti

5.3. Kényszergyógyítás

Kizárólag alkoholistáknál,ha büntetésük hat hónapot meghaladó szabadságvesztés (a büntetésvégrehajtási intézetben végzik)

6. Psychiatriai problémák a polgári peres eljárásokban

6.1. Gondnokság alá helyezés



Célja:Az egyén jogvédelme

Formái:

  • Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent”

  • Cselekvőképességet kizáró gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen hiányzik”– az egyén tevékenységét jelentősen beszűkíti, ezért alkalmazása csak súlyos psychosisoknál, vagy az intellectus súlyos zavarainál

  • Eseti gondnok: kijelölése átmeneti cselekvőképtelen állapotnálaktuális jogügylet miatti sürgős jogvédelem esetén

  • Ideiglenes gondnok: kijelölése cselekvőképtelenség eseténa gyámhatóság által egy év időtartamra,széles jogkörrel

Módja:Psychiatriai szakvélemény alapján peres eljárással(elindíthatja hozzátartozó, a gyámhatóság a kezelőorvos javaslatával)

Megszüntetése:Bármikor– az előbbiekkel azonos formában –, ha a feltételek már nem állnak fenn (betegség gyógyulása vagy javulása)

Cselekvőképesség vizsgálata:Jogügyletek (szerződéskötések, végrendelkezések) vitatottá válása esetén(rendelkezett-e azzal a minimális képességgel, mely az adott jogügylethez nélkülözhetetlen) – vizsgálata főként az alábbi állapotokban: dementia, tudatzavar, psychosis, az idős kor sajátos viselkedési formái, aphasia stb.

6.2. Kártérítési perek



Oka:Balesetnél elszenvedett, vagy foglalkozási betegség következtében létrejött tartós károsodás

Kérdésfeltevései:

  • A kárt szenvedett személy munkaképesség csökkenése milyen fokú, vagy nem vált-eelőbbi következtében munkaképtelenné

  • Vannak e egyéb betegségei– ezek a munkaképesség csökkenésen belül milyen százalékos arányt jelentenek

  • Nem idézte-e elő valamely meglévő megbetegedése folyamatos vagy átmeneti rosszabbodását

  • A talált elváltozások valóban a baleset vagy foglalkozási ártalom következményei- e(a balesettel való közvetlen oki összefüggés kimutatása),pl. encephalopathia posttraumatica, epilepsia posttraumatica, acut stress reakció stb.

6.3. Munkajogi perek

Oka:A vizsgált személy nem fogadja el a rokkantságra vonatkozó véleményt,és azt az Orvosszakértői Intézetben fellebbezései során nem orvosolták

Kérdésfeltevése:Munkaképesség csökkenése elérte-e a 67%-ot(rokkantnak nyilvánítható-e), vagy elérte-e az 50%-ot (munkajogivédelem, szociális járulék lehetősége)

6.4. Családjogi perek



Kérdésfeltevése:

  • Házassági bontóperekben:hosszan tartó psychiatriai megbetegedés áll-e a hátterében

  • Gyermek elhelyezési perekben:a szülőt a megbetegedése nem teszi-e alkalmatlanná a gyermek nevelésére (ha mindkét szülő alkalmas, a kérdést complex család vizsgálattal az igazságügyi psychologus válaszolja meg)


A. függelék - Rövidítések

A.1. táblázat -




BNO

Betegségek nemzetközi osztályozása

DSM

Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders

WHO

World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)

MPT

Magyar psychiatriai társaság

AIDS

Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett immunhiányos syndroma)

 

 

PML

Progressiv multifocalis leukoencephalopathia

CT

Computed tomography (számítógépes rétegvizsgálat)

MRI

Magnetic resonance imaging (mágneses rezonancia vizsgálat)

SPECT

Single–photon emission computed tomography (photonemissiós rétegvizsgálat)

 

 

NE

Nemzetközi egység

REM

Rapid eye movements (gyors szemmozgások)

MAO

Monoamine oxidase

SSRI

Selective serotonin reuptake inhibitors

CPAP

Continuous positive airway pressure (folyamatos pozitív nyomású [lélegeztetés]

 

 

DSPS

Delayed sleep phase syndrome

ASPS

Advanced sleep phase syndrome

HIV

Human immunodeficiency virus

MMSE

Mini mental state examination

AD

Alzheimer típusú dementia

NSAID

Non–steroid antiinflammatory drug

BZD

Benzodiazepin

ECT

Electroconvulsive therapy (elektrosokk terápia)

IQ

Intelligence quotient (intelligencia-hányados)

PCP

Primaer chronicus polyarthritis

TCA

Tricyclicus antidepressansok

RIMA

Reverzibilis MAO-bénító

11Jelenleg még kevésbé jelentős.

22Amennyiben valamilyen szempontból jelentős.

33Amennyiben valamilyen szempontból jelentős (pl. idős vagy gondnokság alá helyezett személy esetén).

44Több panasz esetén sorrendet kell megállapítani az aktuális jelentőség szerint.

55A vizsgálatnak ebben a részében a beteg számára össze kell foglalni az eddig hallottakat, hogy a beteg és a vizsgáló eldönthesse, hogy megértette-e a panaszokat, jól ítélte-e meg a beteg és a környezet hozzáállását, stb.

66Sokszor a psychés zavart először neurológus észleli.

77Physiotherapiával kombinált és/vagy csoportmódszereket is beleértve

88Részletezése az adott problémától függ (pl. Alzheimer-kór gyanúja, vagy átmeneti organicus syndromák esetén kisebb jelentőségű).

99Ismerete a testi és lelki állapot szempontjából éppúgy fontos, mint a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása céljából, valamint az adott kórisme megismeréséhez.

1010Vö. ún. elsődleges és másodlagos betegségelőnyök.

1111Pulsus- és vérnyomásmérés.

1212Pl. szorongásos zavar, pánikrosszullétek esetén.

1313Az anamnesisben szereplő neurológiai zavar esetén célzott, részletes vizsgálat.

1414Zavarainak indirect megnyilvánulása: a frustratio és konfliktus.

1515Szájszárazság, tachycardia, hyperthermia, flash, obstipatio, vizeletretentio, látászavar.

1616Feledékenység, agitáltság, „restless legs“, anxietas, hallucinatiók, delirium.

1717Non-steroid antiinflammatoros szerek.

1818Megvonási tünetek: delirium, agitáltság, confusio, tachycardia, láz, mydriasis, pánikroham.

1919Megvonási tünetek: depressio.

2020(Rendszerint gyógyszermódosítást követő állapotváltozás:) az epilepsiás rohamok javulásával vagy megszűnésével egyidejűleg fellépő psychosis (az epilepsiás aktivitás az EEG -on is mérséklődik).

2121Ua. mint a forszírozott normalizáció, de az EEG kép nem javul.

2222Egész éjszakai ún. polygraphiás felvétel (EEG, szem- és izommozgások, izomtónus, légzés, szívműködés, esetleg bőrellenállás változás regisztrálásával).

2323Spontán klinikai változásokat, akaratlagos, reflexes és vegetativ reakciókat követő EEG változások rögzítése.

2424EEG teljesítmény sűrűség spektrum elemzés, „brain mapping“.

2525Pl. subklinikai epilepsiás rohamok.

2626A finom psychopathologiai deficit hátterében rejlő corticalis dysfunctio kimutatható azáltal, hogy az adott gyógyszer által okozta EEG változások (pl. benzodiazepin okozta beta aktivitás) bizonyos agyterületek felett nem, vagy csak csökkent fokban alakul ki.

2727Visualis, acusticus és somatosensoros kiváltott válasz: az érzékszervi ingerek felismerésekor jelentkező agyi elektromos aktivitás mérése.

2828Rövid latenciájú acusticus kiváltott válasz mérése.

2929Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók).

3030Nem kezelt személyeken is anxiolyticus praemedicatiót igényelhet.

31318 órán belüli vizsgálat nem informatív.

3232Single photon emission computed tomography: az agyi regionalis vérátáramlás leképezése izotópos kontrasztanyag segítségével.

3333Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók).

3434Csak ictalis (roham alatti) SPECT biztos diagnosztikus értékű.

3535Jelenleg még rutinszerűen nem alkalmazzák.

3636Különösen immunológiailag érintett betegeknél (diabetes, carcinoma, AIDS, chemotherapia vagy steroid kezelés mellett).

3737Szűrés céljából TSH szint meghatározás, emelkedett érték esetén össz vagy szabad T4 szint, illetve scintigraphia.

3838Hyperglycaemia deliriumhoz vezethet az agyi osmoticus egyensúly felborulása útján.

3939Májenzimek (SGOT, SGPT, LDH, γ-GT), se ammonium, hasi ultrahang, CT, májbiopszia.

4040

4141Cytochrom P450 oxydase rendszer aktiválódása miatt.

4242Éves rutin keretében, vagy émelygés, fáradékonyság, hasi sensatiók, csuklás esetén azonnali vizsgálatok.

4343Típusos rizikó alkat: rövid nyak, obesitas, cor pulmonale, erős éjszakai horkolás (Pickwicksyndroma).

4444Pl. bármilyen okú hányás, polyuria, hasmenés következtében.

4545Pseudomyastheniás syndroma.

4646Malignus neurolepticus syndroma.

4747Porphyria acuta intermittens (a vizeletben uro- és coproporphyrin észlelhető); porphyria cutanea tarda (a vizelet uro-,coproporphyrin teszt negatív lehet, az uroporphyrinogen synthetase aktivitás csökkenése biztosítja a dg-t).

484824 órás vizelet réztartalom, illetve se coeruloplasmin szint. Wilson-kór esetén javallt (autosomalis recessiv öröklődésű betegség, mely rézfelhalmozódással jár).

4949Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását.

5050Psychiatriai tünetek jelentkezése: 400-500 pg/ml alatt.

5151Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását.

5252A B12-vitaminhiány okának tisztázására: hiányos bevitel, vagy az intrinsic faktor hiánya okozhatja.

5353Légzés és oxygen saturatio egyidejű regisztrálásával.

5454Részletesen 14. fejezet -

Yüklə 0,54 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   7   8   9   10   11   12   13   14   15




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin