Tabularium psychiatriae

Tünetek:

• 
  Emelkedett hangulat.
  
• 
  Euphoria (kifejezetten jó közérzet).
  
• 
  Megnövekedett energia és aktivitás.
  
• 
  Fokozott fizikai és szellemi teljesítőképesség.
  
• 
  Csökkent alvásigény.
  
• 
  Fokozott sexualitas.
  
• 
  Bőbeszédűség.
  
• 
  Normális szociális gátlások csökkenése vagy megszűnése.
  
• 
  Alaptalan költekezés.
  
• 
  Ritkán: irritáltság, agresszivitás.
  

Mania psychoticus tünetekkel:

A maniás epizód tüneteihez téveseszmék (többnyire megalomaniás), ritkán hallucinatiók is társulnak.

Hypomania:

A mania tüneteinél enyhébb tünetek.

1.5. Depressiós epizód

Tünetek

• 
  Depressiv hangulat.
  
• 
  Örömre való képtelenség (anhedonia).
  
• 
  Fáradékonyság.
  
• 
  Kezdeményezés, tevékenység csökkenése.
  
• 
  Figyelem/koncentráció zavara.
  
• 
  Alvászavar (többnyire insomnia, ritkán hypersomnia).
  
• 
  Étvágyzavar (többnyire csökkenés, ritkán fokozódás).
  
• 
  Sexualis érdeklődés, -aktivitás csökkenése.
  
• 
  Csökkent önértékelés.
  
• 
  Bűntudat, értéktelenség érzése.
  
• 
  Pesszimista jövőkép.
  
• 
  Öngyilkossági gondolatok.
  

1.6. Időtartam

• 
  A tünetek legalább 2 hétig fennállnak.
  
• 
  A tünetek majdnem minden nap és a nap nagy részében jelen vannak.
  

2. Prognózis és a lefolyás főbb típusai (A hangulatzavarok esetében ezek egyben a klinikai altípusok is)

Teljes remissio depressiós vagy maniás fázis után, újabb fázis nem jelentkezik.

Bipolaris I affectiv zavar:maniás és depressiv epizódok váltják egymást.

Bipolaris II affectiv zavar:hypoman és depressiv epizódok váltják egymást.

Cyclothymia:a hangulat emelkedése és csökkenése nem éri el a hypomania és a depressiv epizód súlyosságát.

Ismétlődő depressio (unipolaris depressio):a depressiós epizód ismételten jelentkezik, maniás vagy hypoman epizód nélkül. Maniás epizód jelentkezését biztonsággal több depressiós epizód után sem lehet kizárni.

Dysthymia:

• 
  Chronicusan depressiv hangulat, mely nem meríti ki az enyhe depressiós epizód kritériumait.
  
• 
  Időtartam: min. 2 év, közben napokig, hetekig jól érezheti magát a páciens.
  

Az affectiv betegség (kezelés nélkül gyakori) progressióját jellemzi, hogy: 1. az epizódok egyre hosszabbak; 2. az epizódok egyre súlyosabbak; 3. az epizódok közötti idő egyre rövidebb (akár nullára is csökkenhet), az epizódok egyre gyakrabban jelentkeznek.

3. A mania és a hypomania differenciáldiagnózisa

Delirium: somaticus betegség okozza a zavart, az emelkedett hangulat mellett tudatzavar és más cognitiv tünetek is jelen vannak, a lefolyás fluctuáló.

Dementia:somaticus betegség okozza a zavart, a memória csökkenésével és más cognitiv tünetekkel együtt jelentkezik.

Somaticus betegség okozta mania/hypomania:somaticus betegség okozza a zavart (pl. hyperthyreosis), nincsenek jelen a delirium tünetei (tudatzavar és cognitiv tünetek).

Psychoactiv szer okozta mania/hypomania:intoxikáció vagy elvonási syndroma áll fenn.

Kevert epizód:mind a depressiv epizód, mind pedig a mania/hypomania kritériumainak megfelel a kórkép.

Schizoaffectiv psychosis:a psychoticus tünetek a hangulati tünetektől függetlenül is észlelhetőek, szemben a psychoticus maniával, melyben a psychoticus tünetek hangulatfüggőek.

Borderline személyiségzavar:tartós irritáltság része a hangulat emelkedése.

Alkalmazkodási zavar:jól definiálható stressre jelentkezik a hangulat emelkedése.

4. A depressio(s epizód) differenciáldiagnózisa

Delirium:somaticus betegség okozza a zavart, a hangulat csökkenése mellett tudatzavar és más cognitiv tünetek is jelen vannak, a lefolyás fluctuáló.

Dementia:somaticus betegség okozza a zavart, a memória csökkenésével és más cognitiv tünetekkel együtt jelentkezik.

Somaticus betegség okozta depressio:somaticus betegség okozza a zavart (pl. hyperthyreosis), nincsenek jelen a delirium egyes tünetei (tudatzavar és cognitiv tünetek).

Psychoactiv szer okozta depressio:intoxikáció vagy elvonási syndroma áll fenn.

Kevert epizód:mind a depressiv epizód, mind pedig a mania/hypomania kritériumainak megfelel a kórkép.

Schizoaffectiv psychosis:a psychoticus tünetek a hangulati tünetektől függetlenül is észlelhetőek.

Gyász:szeretett személy halálával függ össze.

Elkerülő személyiségzavar:önértékelési zavarral küszködő, interpersonalis kapcsolatokat kerülő magatartás, melyre nem jellemző a hangulati élet zavara és az anhedonia.

Alkalmazkodási zavar:jól definiálható stressre jelentkezik a hangulat csökkenése.

5. A maniás epizód terápiája

Kórházi kezelés indokolt (kritikátlan viselkedés, költekezés stb. veszélyei és hosszú távú következményei miatt, beleértve HIV fertőzés kockázatát is).

Psychotherapiára lényegében nem reagáló kórkép.

Pharmacotherapia: lithium, carbamazepin és valproat származékok vagy ezek kombinációja; nyugtalanság, irritáltság, súlyos alvászavar esetén benzodiazepin származék. Antipsychoticumok alkalmazása psychoticus maniában indokolt, egyébként kerülendő, azonban súlyos állapotokban nem mindig nélkülözhető.

6. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiája (Rihmer, 1989 után, módosítva)

7. A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiájának szempontjai

A depressio kombinált psycho- és pharmacotherapiás kezelése szükséges.

Az antidepressiv hatás 3-4 heti kezelés után ítélhető meg, az ún. késői respondereknél később!

Amíg az antidepressiv szer hatása fellép, anxiolyticum (nagy potenciálú benzodiazepin) és altató adása mérlegelendő!

3-4 heti kezelés előtti gyógyszerváltást csak mellékhatások indokolnak.

Alternatív biológiai terápiák (alvásmegvonás, fényterápia, electroconvulsiv terápia) hatékonyak lehetnek.

Tartós, prophylacticus gyógyszeres kezelés javasolt, ha a betegnek 3-5 éven belül 2 depressiós epizódja volt.

7.1. A bipolaris affectiv zavar terápiájának szempontjai

Prophylacticus kezelés (lithium, antiepilepticumok) már az első maniás epizód után javasolt.

Antidepressiv szerek adagolása maniát provokálhat, ún. rapid ciklus kialakulásához vezethet, ezért adásuk kerülendő, ill. alapos mérlegelés szükséges az indikáció felállításához.
21. fejezet - SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB PSYCHOTICUS ZAVAROK

1. Definíció

Psychosisok azok a kórképek, melyeket psychoticus tünetek jellemeznek.

Psychoticus tüneteken szűkebb értelemben a hallucinatiókat és téveseszméket értjük, tágabb értelemben minden pozitív tünetet.

A fejezet a psychoticus állapotokhoz szorosan kapcsolódó, de nem csak a psychoticus kórképeket tárgyalja (pl schizotypiás zavar). A schizophrenia differenciáldiagnózisához néhány más, fontos, psychosissal jellemzett kórkép tartozik.

Psychosis:a valósággal való adaequat kapcsolat elvesztése.

1.1. A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb kórképek:

• 
  Schizophrenia.
  
• 
  Acut schizophreniform zavar.
  
• 
  Schizotypiás zavar.
  
• 
  Paranoia.
  
• 
  Indukált paranoid zavar.
  
• 
  
  

1.2. A diagnosztika szempontjai:

• 
  Tünetek.
  
• 
  Időtartam.
  
• 
  Hanyatlás, zavar a szociális funkciókban és foglalkozásban.
  
• 
  Más betegségek és psychoactiv szer hatásának kizárása.
  
• 
  A lefolyás típusai.
  
• 
  Klinikai altípusok.
  
• 
  Differenciáldiagnózis.
  

2. Schizophrenia

2.1. Tünetek:

• 
  Hallucinatiók és téveseszmék.
  
• 
  Gondolkodászavarok, incohaerens beszéd.
  
• 
  Súlyosan dezorganizált vagy katatóniás viselkedés (agitatio vagy stupor, ill. bizarr mozgások).
  
• 
  Negatív tünetek (érzelmi elsivárosodás, alogia, akarat csökkenése, anhedonia, figyelemzavarok).
  

2.2. Időtartam:

Legalább 1 hónap (specifikus tünetekre vonatkozik, azaz a prodromalis és a residualis tünetek nem számíthatók be).

2.3. Prognózis és a lefolyás főbb típusai:

• 
  Komplett remissio.
  
• 
  Inkomplett remissio.
  
• 
  Epizodikus (stabil, progressiv vagy váltakozó deficittel).
  
• 
  Folyamatos.
  
• 
  Suicidium.
  

2.4. Klinikai altípusok:

• 
  Paranoid schizophrenia (téveseszmék dominálnak).
  
• 
  Hebephrenia (dezorganizált gondolkodás és negatív tünetek dominálnak).
  
• 
  Kataton schizophrenia (psychomotoros tünetek dominálnak).
  
• 
  Schizophrenia utáni depressio (depressiós epizód kritériumai teljesülnek).
  
• 
  Residualis schizophrenia.
  
• 
  Schizophrenia simplex (lappangó kezdet; a negatív tünetek dominálnak).
  

3. A schizophrenia differenciáldiagnózisa

Organicus és symptomás psychosisok:

Alapbetegség kimutatható (pl. tumor, Alzheimer-kór).

Psychoactiv szerek által okozott psychosisok:

Psychoactiv szer használata (beleértve az elvonást is) okozta és tartotta fenn a tüneteket.

Acut schizophreniform zavarok:

Tünetileg hasonlítanak a schizophreniához, acut kezdet jellemzi és megszűnik 1 hónapon belül.

Paranoia:

A téveseszmék nem bizarrak, és más pozitív vagy negatív tünetek sem jelennek meg.

Schizoaffectiv zavarok:

Az affectiv (hangulati) tünetek gyakorlatilag a betegség egész időtartama alatt jelen vannak, szemben a schizophreniával, amelyben csak rövid ideig jelennek meg a betegség egész tartamához képest.

Schizotypiás zavar:

Nem észlelhetők a psychosis (pozitív) tünetei.

Psychoticus mania és psychoticus depressio:

A psychoticus tünetek kizárólag a maniás, ill. depressiós fázis alatt jelentkeznek.

A schizophrenia terápiája:

Kombinált pharmaco- és psychotherapia, ill. sociotherapia javasolt.

1. 
   Pharmacotherapia
   

• 
  Acut fázisban:antipsychoticum, szükség esetén (szorongás, alvászavar, nyugtalanság, agresszív viselkedés, suicid késztetés) benzodiazepin származékok. Antipsychoticum választás szakmai szempontjai: súlyos psychosis esetén típusos szerrel kezdjük a terápiát (im. esetleg iv.), közepes és enyhe psychosis esetén atípusos szer javasolt.
  
• 
  Chronicus fázisban:fenntartó antipsychotikus kezelés (tüneti suppressio plusz relapsus praeventio) per os, rossz compliance esetén im. depo készítményekkel.
  
• 
  Therapia-resistentiaalatt a következő állapotok valamelyikét, ill. kombinációjukat értjük:
  

• 
  nem komplett a remissio (tünetileg és/vagy szociálisan),
  
• 
  mellékhatások (elsősorban extrapyramidalis) észlelhetők az alkalmazott szertől.
  

Therapia-resistens schizophrenia kezelésére clozapin javasolt. (Megj.: az OEP Magyarországon a többi atípusos szer használatát is ehhez az indikációhoz köti).

2. 
   Psychotherapia és sociotherapiák
   

• 
  Cognitiv terápia.
  
• 
  Családterápia (magas Expressed Emotion /EE/ csökkentése).
  
• 
  Szociális készségek tréningje.
  
• 
  Psychoeducatio (ismeretek a betegségről és a kezelésről).
  
• 
  Rehabilitatio.
  

4. Acut schizophreniform zavar

Hevenyen kezdődő psychosis, fluctuáló, sokféle tünettel. Tünetileg teljesen megfelelhet a schizophrenia tüneteinek, ez esetben 1 hónapnál rövidebb ideig tart. Amennyiben a schizophrenia tüneteinek nem felel meg, a max. időtartam 3 hónap – annál hosszabb fennállás esetén a diagnózis revíziója szükséges.

Terápia:megegyezik a schizophrenia acut fázisában alkalmazottal. Fenntartó antipsychotikus kezelés nem javasolt.

5. Schizotypiás zavar

Viselkedés- és személyiségzavar a jellemző, a psychoticus zavarok csak időnként, átmenetileg jelennek meg.

Tünetek:inadaequat affectusok, különc viselkedés, furcsa, körülményes vagy mágikus gondolkodás, gyanakvás.

A psychoticus epizód jellemzői:heves illúziók, hallucinatiók, téveseszmékre emlékeztető gondolatok.

Terápia:psychotherapia; psychoticus epizód (pozitív tünetek) esetén antipsychotikus pharmacotherapia.

6. Paranoia

Téveseszmék jellemzik, hallucinatiók nélkül (vagy csak átmenetileg).

Időtartam:min. 3 hónap.

Schizophrenia soha nem állt fenn.

Terápia:nehezen kezelhető kórkép. Antipsychoticumok hatékonyak lehetnek.

7. Indukált paranoid zavar

Két vagy több, érzelmileg közel álló embert érint. A psychoticus egyén a másik (vagy több) emberben kiváltja (indukálja) a téveseszmét.

Terápia:antipsychotikus pharmacotherapia és psychotherapia.

Ritka kórkép.

8. Schizoaffectiv zavarok

A schizophrenia és az affectiv betegség tünetei egyszerre észlelhetőek (max. pár napos különbséggel jelentkeznek).

Típusai:

• 
  Maniás típus.
  
• 
  Depressiós típus.
  

Terápia:antipsychoticumok és phasisprophylacticum (lithium, carbamazepin, valproatszármazék) és psychotherapia.
22. fejezet - ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS KÓRKÉPEK

1. Organicus és symptomás kórképek¹

1.1. Definíció

Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) structuralis vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy elsősorban psychopathologiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a syndroma részeként jelentkező psychés zavar a fő kezelési feladat.

1.2. Felosztási szempontok

• 
  Acut – subacut – chronicus
  
• 
  Corticalis – subcorticalis – kevert működészavar
  
• 
  Döntően cognitiv – döntően affectiv – döntően konatív – kevert zavar
  
• 
  Progressiv – processiv² – residualis természetű zavar
  
• 
  Reversibilis/kezelhető – irreversibilis
  

1.3. Főbb tünetegyüttesek

• 
  Delirium
  
• 
  Dementia
  
• 
  Amnesticus syndromák
  
• 
  Egyéb cognitiv zavarok
  
• 
  Organicus hallucinosis
  
• 
  Organicus affectiv zavar
  
• 
  Organicus szorongásos zavar
  
• 
  Az epilepsia psychopathologiája
  

2. Delirium

2.1. Definíció

Acutan/subacutan fellépő, majd fluktuációt mutató nyugtalansággal, fokozott késztetésekkel és magatartásváltozással járó állapot, melyet az alábbi tünetek jellemeznek:

• 
  A tudati éberség és a figyelem zavara.
  
• 
  Felfogási és gondolkodási zavarok, mint memóriazavar, desorientatio időben³ és térben⁴.
  
• 
  Beszéd kifejezési és megértési zavarok.
  
• 
  Perceptiós zavar (visualis hallucinatiók, deluzív zavarok).
  
• 
  Alvás-ébrenlét ritmuszavar.
  
• 
  Vegetativ tünetek.
  

2.2. A delirium kórismézésének jelentősége

• 
  A hátterében zajló kórfolyamatok többnyire kezelhetőek.
  
• 
  A tünetegyüttes circulus vitiosust tart fenn, mely rontja az alapbetegséget (magas mortalitas).
  
• 
  Magas suicid ráta.
  
• 
  A háttérben alkohol-drog dependentia lehetőségét veti fel.
  

2.3. Etiológia

• 
  Elsődleges agyi metabolikus vagy oxygenisatiós működészavar.
  
• 
  Másodlagos agyi metabolikus vagy oxygenisatiós működészavar.
  
• 
  Agyvérzés vagy egyéb intracranialis térfoglalás.
  
• 
  Mechanikus vagy egyéb fizikai koponyaártalom.
  
• 
  Kémiai ártalom (alkohol-, drogfüggőség, mérgezés).
  
• 
  Hiányállapotok
  
• 
  Hormonalis dysfunctiók.
  

2.4. A tüneti kép jellegzetességei

• 
  Agitált - motoros (a nyugtalanság dominál).
  
• 
  Psychoticus (a perceptiós és gondolkodási zavar dominálnak).
  
• 
  Vegetativ (somaticus tünetek, pl. tremor, hyperhydrosis dominálnak).
  
• 
  Inaktív-gátolt (az ingerkerülés dominál).
  

2.5. Differenciáldiagnózis

• 
  Depressio.
  
• 
  Szorongásos zavar.
  
• 
  Dementia (sokszor demens betegen jelentkezik a delirium).
  
• 
  Személyiségzavar.
  

2.6. Kiváltó tényezők

25. fejezet - GERONTOPSYCHIATRIA

2.7. Prognózis

Acut vagy subacut – szövődmény nélküli esetben reversibilis – állapot, mely a kiváltó ok és az alapbetegség gyógyítása után teljesen megszűnik. A rendeződés ideje az agyi funkciózavar súlyosságától, valamint az agyi reserv kapacitástól függ.

3. Dementia

3.1. Definíció

Chronicus, több funkciót is jelentősen érintő, fokozatos progressiót mutató mentalis deficit-tünetegyüttes, melyben az alábbi tünetek dominálnak:

• 
  Memóriazavar.
  
• 
  Cognitiv zavar (a beszéd, a felfogás, a tanulási folyamatok zavara)
  
• 
  Későbbiekben motoros zavarok.
  

3.2. A dementia kórismézésének jelentősége

• 
  A hátterében zajló kórfolyamatok 10-20%-ban kezelhetőek.
  
• 
  Affectiv zavartól való elkülönítés („depressiv pseudodementia“).
  
• 
  Magas suicid ráta.
  
• 
  A korai fázisokban a reversibilis dementiák kezelése sikeres.
  
• 
  A korai fázisokban az irreversibilis dementiák progressiójának lassítása lehetséges.
  

3.3. Diagnózis

• 
  Típusos tünetegyüttes meghatározása.
  
• 
  Etiológiai kivizsgálás.
  
• 
  Mini Mental State Examination (MMSE) ⟨ 24/30.
  

3.4. Differenciáldiagnózis

• 
  Életkorfüggő benignus memóriazavar (AAMI).
  
• 
  Depressiv pseudodementia⁵.
  
• 
  Lebenysyndromák⁶.
  

3.5. Differenciáldiagnózis a dementiákon belül

4. Alzheimer-kór, Alzheimer-típusú dementia (továbbiakban AD)

4.1. Epidemiológia

A dementiák 60-70%-a

65-74 éves korosztályban 3% (USA)

75-84 éves korosztályban 19% (USA)

65 év feletti korosztályban 10% (Magyarország)

4.2. Társadalmi jelentőség

• 
  A betegséggel járó direkt orvosi költségek⁷ 40 eUSD/év (1995)
  
• 
  Indirect orvosi költségek⁸ 174 eUSD/év (1995)
  

4.3. Diagnózis

• 
  Memóriazavar dominanciájú dementia syndroma, melynek etiológiája nem tisztázható.
  
• 
  Lassú, fokozatos kezdet és lépcsőzetesen elmélyülő tünetek.
  
• 
  A mentalis deficit a foglalkozási és szociális aktivitás romlásával jár.
  
• 
  Viszonylag későn jelentkező neurológiai, illetve motoros deficittünetek.
  
• 
  Hachinski Ischaemiás Skála ⟨4.
  
• 
  Koponya CT-n vascularis gócok hiánya.
  
• 
  Jellegzetes szövettani elváltozások⁹.
  

4.4. Etiológia

Tisztázatlan

4.5. Az AD gyakorlati kritériumai¹⁰

Egyértelmű AD

• 
  A valószínű AD klinikai jellemzői.
  
• 
  Az AD szövettani jellemzői (biopsziás vagy autopsiás lelet alapján).
  

Valószínű AD

• 
  Anamnesissel és neuropsychologiai vizsgálattal igazolt dementia.
  
• 
  A memória és legalább még egy cognitiv működés progressiv zavara.
  
• 
  A tudat éberségi szint megtartottsága.
  
• 
  40–90 életév közötti betegségkezdet.
  
• 
  Dementiához vezető rendszerbetegség, vagy egyéb agyi kórfolyamat hiánya.
  

Lehetséges AD

• 
  Dementia a fentiektől eltérő betegségkezdettel, illetve zajlással.
  
• 
  Agyi kórfolyamat jelenléte.
  
• 
  Csak egyetlen cognitiv működést érintő progressiv deficit.
  

4.6. Az AD laboratóriumi diagnosztikája¹¹

• 
  Teljes vérkép
  
• 
  Vércukor
  
• 
  Ionogramm
  
• 
  Pajzsmirigy funkciók
  
• 
  B₁₂, folsavszint
  
• 
  Koponya CT (többszörös, kiterjedt, illetve stratégiai fontosságú lokalizációban vascularis laesio hiánya)
  
• 
  EEG (jellegtelen)
  
• 
  Vesefunkciók
  
• 
  Májfunkciók
  
• 
  Syphilis
  
• 
  HIV test
  

4.7. Rizikófaktorok

• 
  Életkor
  
• 
  Down-kór vagy AD a családban
  
• 
  Apolipoprotein E4 allél
  
• 
  Fejtrauma
  
• 
  Hypertonia
  
• 
  Alacsony iskolai végzettség
  

4.8. „Protectiv” faktorok

• 
  Apolipoprotein E2, E3 allél
  
• 
  Chronicus NSAID¹² használat
  
• 
  Chronicus oestrogen szedés (nőknél)
  
• 
  Dohányzás (?)
  
• 
  Magas iskolai végzettség
  

4.9. Differenciáldiagnózis(lásd még egyéb, ismert etiológiájú,vagy körülírható megjelenésű dementiák)

• 
  Depressio
  
• 
  Delirium
  
• 
  Gyógyszerfüggőség
  
• 
  Vascularis dementia (elsősorban MID)
  
• 
  Subcorticalis dementia♣
  
• 
  Neuroinfectiók
  
• 
  Prion betegségek ♣
  

4.10. Az alaptünetek mellett előforduló leggyakoribb psychés zavarok AD-ban

• 
  Agitált magatartás 25-75%
  
• 
  Elkóborlás 20-60%
  
• 
  Depressio 50%
  
• 
  Deluzív zavar 40%
  
• 
  Üvöltözés 25%
  
• 
  Agresszió 20%
  
• 
  Sexualis zavarok 10%
  

4.11. AD-ban jelentkező leggyakoribb testi tünetek

• 
  Elesés
  
• 
  Traumás csonttörések és lágyrész-sérülések
  
• 
  Vizelet- és széklet incontinentia
  
• 
  Fogyás
  
• 
  Tartási rendellenességek, motoros zavarok
  
• 
  Obstipatio – diarrhoea
  
• 
  Étkezési negativizmus – bulimia
  
• 
  Alvászavar
  

4.12. A betegségbelátás mértékétől függő psychopathologiai változások

• 
  Megtartott betegségbelátás mellett elsősorban affectiv zavarok, depressio.
  
• 
  Hiányzó betegségbelátás mellett elsősorban deluzív és paranoid zavarok.
  

5. Vascularis dementiák, multiinfarctus dementia (továbbiakban MID)

5.1. Definíció

Dementia syndroma, melyet primaer vagy secundaer agyi vascularis kórfolyamat¹³ okoz. A dementiák 20%-a.

5.2. Tüneti jellegzetességek

• 
  Szigetszerű memóriazavarok
  
• 
  Szoros korreláció az általános testi állapot változásaival
  
• 
  Neurológiai gócjelek
  
• 
  Gyakran hirtelen kezdet, fluctuáló zajlás
  

5.3. Diagnózis

• 
  Dementia fennállása
  
• 
  Hachinski Ischaemiás Skála ⟩ 7
  
• 
  Koponya CT-n vascularis laesiók
  
• 
  EEG cortico-subcorticalis elektromos működészavar jelei
  
• 
  Cardiorespiratoricus, illetve vascularis comorbiditas
  

5.4. Egyéb, ismert etiológiájú, vagy körülhatárolható klinikai megjelenésű dementiák

• 
  Posttraumás dementia (5. szakasz - Személyiségzavarok típusai)
  
• 
  HIV-dementia ♣
  
• 
  Parkinson-dementia ♣
  
• 
  Pick-dementia ♣
  
• 
  Jakob–Creutzfeldt-betegség ♣
  
• 
  Normális nyomású hydrocephalus ♣
  
• 
  Lewy-testes dementia ♣
  
• 
  Progressiv supranuclearis bénulás♣
  
• 
  Frontalis lebeny dementia¹⁴
  
• 
  Metabolicus-toxicus dementiák¹⁵
  

6. Amnesticus syndromák

6.1. Definíció

Az intellectualis funkciók egészét nem érintő, memóriavesztésben vagy gyengülésben kifejeződő átmeneti vagy tartós tünetegyüttesek.

6.2. Etiológiai faktorok

• 
  AAMI korfüggő emlékezetzavar ♣.
  
• 
  Tartós agyi vagy általános pathologia okozta.
  
• 
  Kémiai hatás okozta (pl. alkohol, BZD).
  
• 
  Átmeneti agyi vagy általános pathologia okozta.
  
• 
  Cursiv (progressiv folyamatot jelző).
  
• 
  Traumás (anterograd, congrad, retrograd amnesia).
  
• 
  PostECT (néhány napos enyhe átmeneti tudati integritás zavar).
  

6.3. Differenciáldiagnózis

• 
  Frontalis lebeny dementiák (7. szakasz - Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek („lebenysyndromák”) Frontalis lebeny)
  
• 
  Korzakov-syndroma♣
  
• 
  Depressio
  
• 
  Psychogen (pl. poriomania ♣)
  
• 
  Simulatio, aggravatio
  
• 
  Többszörös személyiség
  
• 
  TGA (transiens globalis amnesia) ♣
  

7. Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek („lebenysyndromák”) Frontalis lebeny

7.1. Praefrontalis regio

Magatartásváltozások:a megkezdett tevékenységet nem fejezi be, látszólag hyperactiv, a konvenciókat nem veszi figyelembe, kritikátlanság, új helyzethez való alkalmazkodási képtelenség, egocentrikus attitűd, tapintatlanság.

Cognitiv-intellectualis funkciók zavara:synthetizáló és kombináló képesség, a kritikai készség, originalitás, a kreativitás, valamint az anticipatio, a jövőreirányultság zavara.

Memóriazavar:a logikai kódolás és az indítékhiány miatt.

Inditék és késztetéshiány:mozgásra, beszédre, gondolkodásra vonatkozóan. Legsúlyosabb formája az akineticus mutismus, máskor psychomotoros nyugtalanság, agitáltság. Affectivitás-változások (moria – inadekvát emelkedett hangulat, euphoria, viccelődés, máskor nyomott hangulat, apathia).

Neurológiai jelek:apraxia, járási apraxia, abasia, motoros aphasia, liberációs jelek.