Tabularium psychiatriae

2. A mozgások, motiváció, cselekvés zavarai

2.1. Psychomotorium zavarai:

10.2. táblázat -

Hypermotilitas	A fizikai mozgások mennyiségi növekedésével jár a hyperactivitas: fokozott tevékenység.
Izgatottság	Belső feszültség mozgásos megnyilvánulása.
Agitáció	Erős szorongásban jelentkező célszerűtlen psychomotoros nyugtalanság.
Impulzivitás	A feszültség–indokolatlanul–célirányos cselekvésben sül ki.
Jactatio	Elemi, összefüggéstelen mozgásroham.
Psychomotoros meglassulás (retardatio)	A psychés tempó lelassul, a mozgások mennyisége csökken.
Stupor	A psychomotoros gátoltság szélsőséges formája, melyben nemcsak a mozgások szűnnek meg, hanem a verbalis kommunikáció is (mutismus).
Emotionalis stupor	Érzelmi behatásokra fellépő mozgás- és/vagy beszéd-gátlás.
Negativizmus	Mind a külső, mind a belső történésekkel szembeni ellenkezés –, lehet aktív (ellenáll a parancsnak vagy ellenkezőjét teszi), és passzív (ha nem teljesíti).
Kataton mozgászavarok	A psychomotorium sajátos zavarai, többnyire bizarrak, diszharmonikusak, elsősorban a schizophrenia kataton formájában fordulnak elő. Sztereotípiák: ismétlődő céltalan mozgások. Manier: félszeg, szögletes, torz mozgások. Parancsautomatizmus: a felszólításokra úgy válaszol, mint egy automata (akár százszor is egymásután). Echolalia: a hallott szavak visszhangszerű ismétlése. Echopraxia: a látott mozgások gépies utánzása. Harántimpulsus: bizonyos tevékenységgel egyidőben ellentétes mozgástörekvés váratlan fellépése. Flexibilitas cerea és crystallisatio: viaszmerevség, a passzívan mozgatott végtagok új helyzetüket hosszú ideig megtartják (légpárna tartás stb.). Kataton mozgásvihar: rendezetlen, néha környezetét is veszélyeztető hypermotilitas, kimerüléshez is vezethet (Stauder-féle halálos katatonia). Hypermimia: mimikai mozgások fokozódása. Hypo-, ill. amimia: mimikai mozgások csökkenése vagy hiánya. Paramimia: a mimika nincsen összhangban a kiváltó érzelmekkel.
Késztetés, motiváció zavarai	Késztetés (iniciativa) hiánya: célirányos tevékenység csökkenése vagy hiánya. Ambitendencia: egyidejű ellentétes késztetések, következményes tanácstalansággal. Önfenntartási motiváció zavarai: Anorexia: kóros étvágytalanság, extrém lesoványodás. Öngyilkosság (suicidium): önmaga élete ellen tör. Önpusztító magatartások: (alkoholizmus, narcomania stb.). Polyphagia, bulimia: kóros étvágy, falás. Pica: a legkülönbözőbb anyagok „megkívánása”, elsősorban terhes nőknél (néha kréta, mészpor evése is). Coprophagia: undortkeltő anyagok evése, elsősorban dementiánál (önfenntartási ösztön perversiója). Sexualis motiváció zavarai: Hyposexualitas: a sexualis szükségletek motívumai kórosan csökkennek (impotentia, frigiditas). Hypersexualitas: a sexualitas fokozódása (nymphomania, satyriasis). Paraphiliák: a sexualis motívumok torzulása. Cselekvés zavarai: Hypobulia, abulia: (akarás, spontaneitas csökkenése vagy hiánya). Hyperbulia: merev, fokozott akarati tevékenység (elsősorban narcisticus, antiszociális személyiségeknél). Kényszercselekvés: tudatosan megtervezett cselekvéssorok (rítusok), melyek az egyén akaratától függetlenül, illetve annak ellenére kényszerként jelentkeznek. Impulsiv cselekmény: a cselekvést elindító affectus psychés kontrollja hiányzik. Agresszív cselekmény: a rombolás szándékát is magában foglaló, másokat (hetero-) vagy önmagát sértő (autoagresszív) viselkedés.

11. fejezet - AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI

1. Az emlékezés

Az emlékezésaz élet során véletlenül vagy szándékosan (tanulással) szerzett ismeretek rögzítése, tárolása és felidézése.

11.1. táblázat -

Alapfogalmak
Rögzítés	Megjegyzés, bevésés, engraphia. Engrammokban történik szándékosan vagy anélkül, éber tudatállapotban (alvás alatti behatások és a szublimináris ingerek is hagyhatnak nyomot, de felidézésük bizonytalan).
Megőrzés	Tárolás. Függ a megjegyzés minőségétől.
Felidézés	Engrammok ekforálása. Lehet spontán (reproductiv emlékezet), vagy tudatos (retrospektív emlékezet), a gondolkodási folyamat része. A felidézés nehézségének oka lehet: Az inger gyenge volt. Interferentia (egyidejű, vagy röviddel az információt követő erősebb inger kioltja az eredetit). Hosszú ideig nem használt információ (ismétlés hiánya). Elfojtás (psychés védekező mechanizmus) – az egyén a számára erősen negatív ingereket kiszorítja a tudatából, de feszültségforrásként megmaradnak.
Ismeretszerző tanulás	Szándékos megjegyzés. Feltételei: A figyelem megfelelő koncentrációja. Motiváció, optimális érdeklődés. Érzelmi viszonyulás a megtanulandó anyaghoz. A tanulás típusának figyelembevétele (visualis, auditív stb.). A biológiai ritmus figyelembevétele (korán ébredő, esti frissesség stb.). Anyag strukturáltsága, megértése. Ismétlések száma.
Rövid távú	Recens emlékezés: azonnali visszaidézés.
Tartós, hosszú távú	Permanens emlékezés: az információ ismétléssel vagy társítással kerül elraktározásra, hosszú időre (akár élete végéig). Az egyén számára többnyire értelmes, énközeli.
Felejtés	Aktív folyamat, védekezés a túltelítődés ellen (ha túl sok adat zsúfolódik össze, az lassítja a felidézést), ill. funkciója az affectiv tehermentesítés is (élmények megszabadítása az erős érzelmi töltéstől). Az emlékezés és felejtés egyenrangúak, egységet alkotnak. A felejtésben szerepet játszik a: Proaktív inhibitio (előreható gátlás), a régi ismeret akadályozza az új ismeret bevésését. Retroaktív inhibitio (visszafelé ható gátlás), a friss ismeret akadályozza a régi felidézését.
Neuroanatomiai structurák	Az emlékezésben jelentősek: Limbicus rendszer az emlékezés emotionalis összetevője, ezen belül kiemelt szerepe van a tractus mamillothalamicusnak (Korszakov-syndroma). Aspecifikus felszálló aktiváló rendszer: energetikai bázis. Neocortex (temporalis lebeny isocorticalis gyrusai): emléknyomok raktározásában van szerepe.

2. Az emlékezés zavarai (amnesiák)

Amnesia:körülhatárolt emlékezet kiesés, mely meghatározott időre, vagy körülhatárolt élménytartalomra vonatkozik.

Organicus eredetű emlékezészavarok:közös jellemzőjük, hogy minél közelebb áll az élmény a jelenhez, és minél inkább intellectualis, annál instabilabb (Ribot-törvény).

11.2. táblázat -

Kiterjedtség szerint:	Globalis vagy partialis, utóbbi lacunaris (egyes emlékképek szigetszerű kiesése) vagy szisztematikus (egymással összefüggő események, élmények esnek ki).
A kiváltó okhoz viszonyított időbeliség alapján:	Congrad (az emlékezés hiánya egybeesik a tudatvesztés idejével), retrograd (a megelőző időszakra is vonatkozik), anterograd (az azt követő időszakra is kiterjed).
A dinamikája alapján:	Transitoricus (átmeneti), a tudatzavart követően lép fel (pl. epilepsiás roham, TIA stb.), stationaer (nem progrediáló károsodást követően), progressiv (fokozatosan kibontakozó, pl. dementia).
Paramnesia:	Emlékképek meghamisítása (emlékezési illúzió).
Emlékezési hallucinatio:	Nem létező emlékképek jelentkezése.

3. Psychogen vagy funkcionális emlékezészavarok

A személyes élettörténet, az egyénre jellemző motiváció magyarázza, hogy mit tart a maga számára fontosnak (miért jegyez meg bizonyos dolgokat, miért felejt el másokat).

5. szakasz - Érzékcsalódások [Error: Reference source not found]

11.3. táblázat -

Kvantitatív funkcionális zavarok:	Hypomnesia (megfeledkezés): a mindennapi életben gyakori. Hypermnesia: akaratlanul felbukkanó emlékek. Dissociativ amnesia: egyes emlékek mások hatására kiesnek, a kellemes emlékekre jobban emlékszünk, a közömbösekre kevésbé, a kellemetleneknél elfojtás (conversio) jöhet létre (lásd előbb), a megoldatlan feladatokra inkább, mint a megoldottakra.
Kvalitatív funkcionális zavarok:	Allomnesia: tartalmi változások: Affectiv mnesticus transzformáció: katathymia (lásd a 9. fejezet - A GONDOLKODÁS ZAVARAI). Cognitiv mnesticus transzformáció: a felidézés időpontjában meglevő ismeretanyagok átalakítják az emlékeket. Személyiségspecifikus mnesticus transzformáció: élettörténeti adatokból levezethető emlékezet torzulás.

12. fejezet - ??? [Error: Reference source not found]AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI

Érzelem (emotio) az „én” által szubjektívnek érzett viszonyulás egyfelől a külvilág történéseihez, másfelől saját belső történéseihez. Fő jellemzői a szubjektivitás és a bipolaritas.

1. Alapfogalmak

12.1. táblázat -

Érzelmek felosztása	Érzékleti-sensorialis érzelmek: az ösztönös törekvéseket és észrevevéseket kísérik. Intellectualis érzelmek: képzetekhez, fogalmakhoz társulnak. Aktivitási érzelem, a fizikai és psychés tevékenységet kíséri. Interindividualis: az emberekhez való viszony kísérője. Szociális érzelmek meghatározott csoportokhoz kötődnek.
Érzelmek tulajdonságai	Minősége pozitív vagy negatív (kellemes vagy kellemetlen). Céljainkkal összeegyeztethető-e vagy sem (congruens, incongruens). Függ a hangulattól, a kiváltó inger minőségétől, erősségétől, tartósságától. Erőssége a kiváltó ingertől függ. Tartóssága intenzitásában fokozatosan csökken. Kifejező mozgások kísérik (mimika stb.).
Érzelmek speciális formái	Vágy: tartós és irányult érzelem, befolyásolja az akaratlagos törekvéseket, bár korlátozható, befolyásolható. Szenvedély: a vágy uralkodóvá válik, a vágy tárgya az egyén jobb belátása ellenére kielégítést nyer. Indulat: hirtelen megnövekedett érzelem, – a tudatot beszűkíti, „kisülésre”, cselekvésre hajt, ezt követően meg is szűnik, kifejező mozgások és vegetativ tünetek kísérik. Önuralom: az indulatok fékezésének képessége. Hangulat: egyidejű érzelmek összegződése, kedélyi színezet, kedv vagy kedvetlenség, a psychés történéseket huzamosabb ideig kíséri, aláfesti. Közérzet: a vitalis működésekhez társuló érzelem.
Érzelmek kapcsolódása egyéb psychés funkciókhoz	Emotionalis aktiváció: lehetővé teszi az érzelmek létrejöttét. Cognitiv folyamatokhoz: az értékelés következtében az érzések minősége módosulhat, a figyelmet, emlékezést befolyásolják, a tanulást motiválják. Cselekvésekkel: akciós tendenciákon keresztül szoros kapcsolat késztetésekkel, motivációval – fontos a szerepe az alkalmazkodásban (adaptációban).
Érzelmek neuro-anatómiai alapjai	Limbicus rendszer: hippocampus, fornix, corpus mamillare, gyrus cinguli, septalis magvak, amygdala. Hypothalamus: vegetativ kísérőjelenségek. Formatio reticularis: specifikus és aspecifikus afferentatio. Jobb féltekei (parietalis) corticalis regiók.

2. Az érzelmi élet zavarai

2.1. Formai zavarok

12.2. táblázat -

Ingerlékenység (irritabilitas)	Az emotionalis válaszkészség (resonabilitas) fokozódása az indulati reakciók irányában.
Affectus augmentatio	Indulatok szándékos gerjesztése.
Explosio	Heves, robbanásszerű izgalom az akaratlagos és kifejező mozgások viharával.
Kóros indulat	A kiváltó okkal minőségben, intenzitásban vagy időtartamban nem áll összhangban.
Raptus	Félelem, indulatkitörés, vad támadás a környezete és saját maga ellen.
Extasis	Kórosan felfokozott öröm érzése, „elragadtatottság”.
Euphoria	A közérzés pozitív irányú fokozódása.
Közöny	Az emotionalis válaszkészség csökkenése.
Apathia	Érzelmi hiány, érzelmi üresség (önmaga felé is).
Anhedonia	Képtelen az öröm élményszerű megélésére.
Elsivárosodás	Érzelmek destructiójának következménye.
Affect labilitas	Túlzott, kiszámíthatatlan érzelmek, melyek ugyanarra a tárgyra vonatkozóan is gyorsan változhatnak.

2.2. Tartalmi zavarok

12.3. táblázat -

Emotionalis incontinentia	Szélsőséges, sokszor egymással ellentétes affectiv reakciók, amelyeket az egyén nem tud uralni.
Érzelmi befolyásolhatóság	Aláveti magát az adott helyzetet irányító személy érzelmi beállítottságának.
Érzelmi merevség (rigiditas)	Nem képes érzelmeit a helyzetnek megfelelően módosítani.
Emotionalis viscositas (tapadékonyság)	Aktivált, többnyire negatív érzelmeinek a hatásától nem tud megszabadulni.
Ambivalencia	Ellentétes érzelmek együttes jelentkezése egyazon kérdésben – normál jelenség, de szélsőséges formájában kóros, tanácstalansággal, szorongással stb. társul.
Inadaequat érzelem	Nem felel meg a reális helyzetnek, érzelmi dissonantia – a megélt érzelem és nonverbalis kifejezése között ellentmondás van (paramimia, parapantomimia).
Alexithymia	Képtelen saját érzelmeinek felismerésére és kifejezésére.
Emotionalis retardatio	Az értelmi fejlődés visszamaradásához társul, az érzelmek éretlenek, infantilisak, nem árnyaltak.
Érzelmi regressio	Éretlenebb fejlettségi szintnek megfelelő érzelmi reakciók (színlelés, pseudodementia, infantilismus stb.).
Emotionalis leépülés	Az érzelmi válaszkészség fennmaradhat, de a reakciók üressé válnak (moria, derű, kritikátlansággal társult jókedv).
Lethargia	Kimerüléses közöny, érzelmi kifáradás következménye.
Parathymia	A szituációval ellentétben álló érzelmek.
Dysphoria	Rossz közérzetű.

2.3. Affectiv syndromák

12.4. táblázat -

Depressio (dysthymia)	Nyomott alaphangulat – kísérő tünetei: Komplex negatív élménymód, csak a számára kedvezőtlen eseményeket veszi tudomásul. Anhedonia, képtelen az öröm érzésére. Érzelemnélküliség élménye (érzelmek gátoltsága, érzelmi resonantiára való képtelenség megélése). Menthetetlenség, reménytelenség érzése. Vitalis érzelmek hiánya (súlyosabb depressióknál). Szorongás csak ritkán hiányzik. Psychomotoros meglassulás, a tevékenység csökkenése. Depressióra utaló mimika, tartás, beszéd stb.. Vegetativ zavarok: alvászavar, étvágytalanság, fogyás. Dysphoria: rossz közérzet.
Mania	Enyhébb esetben hypomania. Fő tünetei: Emelkedett hangulat, hyperthymia, indokolatlan jókedv, euphoria. Affectivitas fokozódása, pozitív érzelmek előtérbe kerülése. Ingerlékenység, a távolságtartás hiánya, néha agresszivitás. Felgyorsult psychomotorium, fokozott beszédkésztetés, fáradhatatlan aktivitás, változó iniciativák. Gátlástalanság, kritikátlanság, az én túlértékelése. Vegetativ zavarok: minimális alvásigény, testsúly-csökkenés fokozott étvágy mellett. Emelkedett alaphangulatnak megfelelő mimika, mozgás, tartás, beszéd stb.
Szorongás (anxietas)	Tárgy nélküli félelem valódi veszély nélkül (a valódi félelem jelző funkciójú a veszély elkerülésére). Fő tünetei: Izgalmat, aggodalmat vált ki – dermedtséget idézhet elő, vagy menekülésre késztet. Gondolkodást beszűkíti, sajátos értékeléshez vezethet (rossz sejtelmek, következtetések). Nyomott hangulatot eredményezhet. Hyperactivitást is kiválthat (orvostól orvoshoz szaladgál, gyógyszereket próbál ki stb.). Regressiv viselkedésmódok jöhetnek létre (infantilis, függő, máskor agresszív, kötekedő). Vegetativ, testi tünetek: szívdobogás, szájszárazság, izzadás, a pulsus, vérnyomás, bőrellenállás, légzés változása, pupillatágulat, szorítás a torokban és mellkasban, gyakori vizelés és székelés, néha sápadtság és izomtónus növekedés.

3. A szorongás fő formái

12.5. táblázat -

Aktuális (normál) szorongás	Adott eseményhez kötött, reális szorongás, kifejezett stimuláló hatása is lehet (növeli a teljesítményt).
Személyiségi szorongás	Szorongásra való hajlam, állandó vagy könnyen mobilizálható.
Klinikai vagy kóros szorongás	Számos betegség tünete, de gyógyszerek is kiválthatják (corticosteroidok, thyroxin stb.)
	Testi betegségeknél: vitalis jellegű lehet (myocardialis infarctus, agyi anoxia stb.). Szorongásos (neuroticus) kórképek: a személyiségből, konfliktusokból erednek (phobiák, kényszerek, pánik syndroma stb.). Psychosisok gyakori tünete (depressio, schizophrenia, organicus kórképek stb.).