A gyógyszerhatás fizikai-kémiai alapjai Rozmer Zsuzsanna – Perjési Pál



Yüklə 0,78 Mb.
səhifə14/35
tarix21.04.2017
ölçüsü0,78 Mb.
#14652
1   ...   10   11   12   13   14   15   16   17   ...   35

4.5Irodalom

Smith and Williams' Introduction to the Principles of Drug Design and Action. (Editor: Smith H.J.) Harwood Academic Publishers, Amsterdam (1998)

Ádám V., Dux L., Faragó A., Fésüs L., Machovich R., Mandl J., Sümegi B.: Orvosi biokémia. Medicina Kiadó, Budapest (2001)

Humán farmakológia. Szerk.: Vizi E. Sz. Medicina Könyvkiadó, Budapest (2002)

Gyógyszerészi kémia. Szerk.: Fülöp F., Noszál B., Szász Gy., Takácsné Novák K. Semmelweis Kiadó, Budapest (2010)

A gyógyszerkutatás kémiája. Szerk. Keserű Gy. M. Akadémiai Kiadó, Budapest (2011)

A farmakológia alapjai. Szerk.: Gyires K., Fürst Zs. Medicina Kiadó, Budapest (2001)

Gyógyszerek. Szerk. Faigl F. Elektronikus tankönyv. BME, Budapest (2011)

Lemke T.L., Williams D.A., Roche V.F., Zito S.W.: Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 7th Edition. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia (2013)

5.)Nukleinsavak, mint gyógyszercélpontok


A nukleinsavakat először az1930-as években izolálták. Az 1940-es években született meg az a felismerés, hogy ezek az anyagok minden élő szervezet egyik alapvető sajátságával, az önreprodukcióval és az öröklődő sajátságok meghatározásával szoros kapcsolatban vannak.

5.1Nukleozidok, nukleotidok


A nukleinsavak, a fehérjékhez hasonlóan, szintén polimerek. Építőelemei az ún. nukleozidok, melyek egymással foszforsavon keresztül, 3’,5’-foszfodiészter-kötéssel kapcsolódnak össze. A nukleozid építőelemek egy ún. nukleinbázis és egy D-ribóz vagy D-2-deoxiribóz egységből felépülő N-glikozidok (V-1. ábra). A nukleinbázisok pirimidin vagy purin származékok. A pirimidin származékok timin (T), citozin (C) és uracil (U), a purin származékok adenin (A) és guanin (G) lehetnek. A cukorrész a pirimidinbázisok N3-, a purinbázisok N9-atomjához kapcsolódik -konfigurációjú N-glikozidos kötéssel.

V-. ábra: A nukleinsav bázisok nukleozid származékainak szerkezete


A nukleozidok foszforsavval képzett észter származékai a nukleotidok. A monofoszfátok mellett nukleozid-difoszfátok és nukleozid-trifoszfátok is képződhetnek a szervezetben. Ezekben a származékokban a foszforsav egységek savanhidrid kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A nukleotidok és származékaik az anyagcserefolyamatok fontos regulátorai. Így képesek

  1. kémiai energia tárolására (pl. ATP),

  2. másodlagos hírvivő szerepet betölteni (pl. cAMP, cGMP), valamint

  3. enzimkatalizált folyamatokban (koenzimként) részt venni (pl. ATP, ADP, AMP, CMP, UDP).

Megemlítendő, hogy néhány további – nem nukleinsav-alkotó nukleotid – ugyancsak fontos szerepet játszik endogén és exogén anyagok enzimkatalizált metabolikus átalakulásaiban, mint



  1. koenzimek (pl. NAD, FAD), valamint

  2. energetikai aktivátorok (pl. UDP-glukóz, S-adenozil-metionin, 3’-Foszfoadenozin-5’-foszfoszulfát).

Az adenozin-trifoszfát (ATP) és a gyűrűs adenozin-monofoszfát (cAMP) szerkezetét az V-2. ábra mutatja be.

V-. ábra: Az adenozin-trifoszfát (ATP) és a gyűrűs adenozin-monofoszfát (cAMP) szerkezete.


A szintetikus nukleozid származékok között számos daganatos megbetegedés és vírusfertőzés kezelésére alkalmazott gyógyszervegyületet találhatunk. A vegyületek leggyakrabban olyan pirimidin és purin származékok, melyek (a) heterociklusos gyűrűje, vagy (b) N-glikozidos kötéssel kapcsolódó szubsztituense a természetes nukleozidoktól különböző szerkezeti elemeket tartalmaznak. Ezek a szintetikus analógok a daganatos vagy a vírusfertőzött sejtekben

(a) a nukleotid-párképződés, és/vagy

(b) az endogén nukleotidok specifikus enzimekhez történő kötődése útján megakadályozzák a nukleinsavak szintézisét.

A terápiában használt legfontosabb nukleozid-analóg vírusellenes és daganatellenes szereket az V-1. táblázat foglalja össze.


V- táblázat: A terápiában használt legfontosabb nukleozid-analóg vírusellenes és daganatellenes szerek.*


Név

Heterociklusos rész

Cukorrész

Alkalmazás*

Vírusellenes szerek*










aciklovir

guanozin

nyíltláncú

herpeszvírus elleni szer

ganciklovir

guanozin

nyítláncú

herpeszvírus elleni szer

penciklovir

guanozin

nyítláncú

herpeszvírus elleni szer

iodoxuridin

módosított uracil

D-2-deoxiribóz

herpeszvírus elleni szer

epervudin

módosított uracil

D-2-deoxribóz

herpeszvírus elleni szer

lamivudin

citozin

módosított D-2-deoxribóz

hepatitisz-B elleni szer

ribavirin

triazol származék

D-ribóz

RSV elleni szer

zidovudin

timin

módosított D-2-deoxribóz

HIV elleni szer

didanozin

módosított guanin

D-2,3-dideoxiribóz

HIV elleni szer

Daganatellenes szerek*










6-merkaptopurin

módosított adenin

nincs

akut limfómás leukémia

5-fluoruracil

módosított uracil

nincs

gyomorbél-rendszeri, emlő-, valamint fej-nyak-táji daganatok

tegafur

módosított uracil

oxolán

gyomorbél-rendszeri daganatok

citarabin

citozin

D-arabinóz

akut mieloid leukémia

gemcitabin

citozin

módosított D-ribóz

nem-kissejtes tüdőkarcinóma

kapecitabin

módosított citozin

módosított D-ribóz

végbél- és vastagbél karcinóma

*Nem teljes felsorolás
A nukleinsavak az egymást követő nukleozidok foszforsavon keresztül, 3’,5’-foszfodiészter-kötéssel összekapcsoló polimerjei. Ez a szerkezet a nukleinsavak ún. elsődleges szerkezete. A nukleinsavaknak az azokat felépítő bázisoktól és a cukorrésztől függően két nagy csoportjuk van: a dezoxiribonukleinsavak (DNS) és a ribonukleinsavak (RNS). Az RNS cukorrésze D-ribóz, a DNS cukor építőeleme D-2-deoxiribóz. A purinbázisok mindkét nukleinsav csoportban megegyeznek: adenin (A) és guanin (G). A piridinbázisok a két nukleinsav csoportban különböznek: az RNS nukleinbázisai citozin (C) és uracil (U), míg a DNS esetén citozin (C) és timin (T).


Yüklə 0,78 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   10   11   12   13   14   15   16   17   ...   35




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©azkurs.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin