8.3A pKa érték jelentősége
Ionizálódó molekulák esetén a savi disszociációs állandó ismerete nélkülözhetetlen a biológiai hatás kialakulásának megértéséhez, de számos analitikai feladat megoldásához, például logP érték meghatározáshoz, vagy oldhatóság méréséhez is. Ugyanakkor bizonyos technológiai kérdések megoldásához, például egy injekciós oldat készítésekor is ismerni kell a vegyület pKa értékét.
A molekula protonáltsági állapota döntően befolyásolja szervezetbeli sorsának minden fázisát, vagyis a gyógyszer testnedvekben való oldódását, a membránokon való áthaladását, a plazmafehérjékhez, valamint a receptorokhoz való kötődését és a metabolizmusát is.
Általánosságban elmondható, hogy a töltéssel nem rendelkező, vagyis nemionizált forma (az AH, illetve B forma) az ún. "transzport-forma", amely képes átjutni a lipid membránokon. A célmolekulákhoz (receptorokhoz) és transzportfehérjékhez pedig inkább a töltéssel rendelkező, ionos forma (az A-, illetve BH+ forma), vagyis „receptor-forma” kötődik.
Egy gyógyszervegyület ionizáltsági állapotát döntően befolyásolja - a savi disszociációs értéke mellett - a szervezet egyes kompartmentjeinek a kémhatása is (VIII-3. táblázat).
VIII- táblázat: Átlagos pH értékek a szervezet egyes tereiben egészséges felnőtt szervezetben
Kompartment a szervezetben
|
Átlagos pH érték
|
Gyomor
|
1,4-2,1 (étkezés előtt)
3,7-7,0 (étkezés után)
|
Patkóbél (Duodenum)
|
4,4-6,6 (étkezés előtt)
5,2-6,2 (étkezés után)
|
Éhbél (Jejunum)
|
6,6
|
Csípőbél (Ileum)
|
7,4
|
Vastagbél
|
5,0-8,0
|
Vérplazma
|
7,4
|
Az ionizációra képes vegyületek esetén a pKa érték ismeretében kiszámítható, hogy a molekula milyen ionizáltsági állapotban van különböző pH értékeknél. Egy gyógyszermolekula esetén a Henderson-Hasselbach egyenlet segítségével, a savi disszociációs állandó ismeretében meghatározható, hogy a szervezet egy adott kompartmentjének kémhatásán milyen arányban találhatók meg a vegyület ionizált, illetve nemionizált formái.
Savak esetén:
Bázisok esetén:
Amennyiben a gyógyszer pKa értéke megegyezik a környezet pH értékével, akkor az ionizáció 50%-os, vagyis az ionizált és nemionizált molekulák száma egyenlő. Például, ha egy vegyület pKa értéke 7,4, akkor szöveti pH-n (7,4) a molekulák 50%-ban ionos és 50%-ban nemionos formában vannak jelen.
Példa I.: Acetilszalicilsav (gyenge sav) ionizációja a gyomorban
vagyis HA mennyisége 100-szorosa az A- mennyiségének. Az acetilszalicilsav (HA) a gyomor pH értéken főként nemionos formában van jelen.
Példa II.: Acetilszalicilsav (gyenge sav) ionizációja a vérben
vagyis A- mennyisége a vérben 10.000-szerese HA mennyiségének. Az acetilszalicilsav a vér pH értékén gyakorlatilag teljesen ionizált formában van.
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy az acetilszalicilsav a gyomorból hatékonyabban felszívódik, mint a vékonybélből.
Példa III.: Lidokain (gyenge bázis) ionizációja a gyomorban
vagyis BH+ mennyisége 106-szor nagyobb, mint B mennyisége, tehát a lidokain molekulák a gyomorban szinte teljesen ionizált állapotban vannak, nem szívódnak fel. A vékonybélben, magasabb pH értéken jobb a felszívódása.
A következő táblázatban néhány példa mutatja be a savas és bázikus karakterű vegyületek felszívódásának helyét a szervezetben:
VIII- táblázat: Savas és bázikus karakterű gyógyszermolekulák felszívódásának helye a szervezetben.
Gyógyszermolekulák
|
pKa
|
Ionizáltsági állapot
a szervezetben
|
Felszívódás helye
|
Nagyon gyenge savak
pl. hexobarbitál
|
>8
|
nemionizált forma
minden pH értéken
|
a GIT teljes hosszán
|
Gyenge savak
pl. aszpirin, ibuprofén
|
2,5 - 7,5
|
nemionizált a gyomorban, ionizált a vékonybélben
|
főként a gyomorból
|
Savak
pl. nátrium-kromogliát
|
<2,0
|
ionizált forma
minden pH értéken
|
nagyon gyenge
a GIT teljes hosszán
|
Nagyon gyenge bázisok
pl. teofillin, koffein
|
<5
|
nemionizált forma
minden pH értéken
|
a GIT teljes hosszán
|
Gyenge bázisok
pl. kodein
|
5 - 11
|
ionizált a gyomorban, nemionizált a vékonybélben
|
főként a vékonybélből
|
Bázisok
pl. guanetidin
|
>11
|
ionizált forma
minden pH értéken
|
nagyon gyenge
a GIT teljes hosszán
|
5>
Dostları ilə paylaş: |