Tabularium psychiatriae

Javallatok

• 
  Amennyiben a kórtörténetben tisztázható drog(ok) a tüneti képet nem magyarázzák.
  
• 
  Ha nem tisztázható a drog minősége.
  
• 
  Atípusos drog reakciók kizárása első abususok esetén.
  
• 
  Cocain metabolit meghatározás vizeletből.
  
• 
  Alkoholszint mérés (pathologiás részegség, egyéb forensicus ügy esetén).
  

6. Pajzsmirigy vizsgálatok³⁷

Javallatok

• 
  Depressiós syndroma, anorexia hypothyreosis gyanújával.
  
• 
  Szorongásos zavar, vegetativ sensatiók, insomnia hyperthyreosis gyanújával.
  
• 
  Chronicus lithium terápia (éves kontroll).
  

7. Glycose és glycose tolerantia vizsgálat

7.1. Javallatok

• 
  Diabetes mellitus³⁸.
  
• 
  Májcirrhosis.
  
• 
  Alkoholizmus.
  
• 
  Étkezés utáni hypoglycaemia (pl. dumping-syndroma).
  
• 
  Nagydózisú insulinkezelés mellett3 jelentkező psychopathologiai tünetek.
  

8. Májfunkciós vizsgálatok³⁹

8.1. Javallatok

• 
  Különböző eredetű májbetegségek, melyek hepaticus encephalopathiához⁴⁰ vezethetnek.
  
• 
  Chronicus pharmacotherapia ún. máj enziminduktor⁴¹, vagy allergiás májválaszra hajlamosító szerekkel, mint carbamazepin, valproat sók, chlorpromazin, haloperidol, benzodiazepinek stb.⁴²
  

9. Vérgázanalysis

9.1. Javallatok

• 
  Agyi hypoxia (cardiorespiratoricus, asthmás betegeknél a szorongást fokozza).
  
• 
  Szén-dioxid kumuláció (somnolentiához, confusióhoz, figyelemzavarhoz vezethet).
  
• 
  Alvási apnoe⁴³ (a gyakori éjszakai átmeneti oxygen desaturatio nappali hypersomniához, gyengeséghez, gondolkodási zavarhoz vezethet).
  

10. Haematologia

10.1. Javallatok

• 
  Tartós clozapin- és felbamat szedés.
  
• 
  Torokfájás, láz, infectio gyanú chronicus psychotrop szert szedő betegeknél.
  
• 
  Amennyiben a kórelőzményben nagyobb vérvesztés fordul elő (trauma, műtét, stb.).
  
• 
  Ismert anaemiás betegség (fáradékonyságot, depressiót, anxietast, confusiót okozhat).
  

11. Vesefunkciós vizsgálatok

11.1. Javallatok

• 
  Tartós, főleg a vesén keresztül ürülő psychotrop gyógyszer esetén (pl. lithium, risperidon).
  
• 
  Veseelégtelenség (elsősorban confusióhoz, gyengeséghez, deliriumhoz vezethet).
  
• 
  Dehydratio, orthostasis veszélye miatt, elsősorban táplálkozási elégtelenség esetén.
  

12. Electrolyt-háztartás vizsgálata

12.1. Javallatok

• 
  Antidiureticus hormon háztartási zavar (pl. lithium, carbamazepin, SSRI stb. terápia).
  
• 
  Lithium kumuláció gyanúja⁴⁴.
  
• 
  Hyponatraemia gyanúja (deliriumhoz vezethet).
  
• 
  Hypokalaemia gyanúja (izomfáradékonyság, -gyengeség⁴⁵, mely depressiót utánozhat).
  

13. Creatin phosphokinase (CPK)

13.1. Javallatok

• 
  MNS⁴⁶ (az enzimaktivitás emelkedése többnyire > 800 NE/l).
  
• 
  Izompusztulással járó történések (pl. baleset, önakasztásos suicidium).
  
• 
  Főleg időseknél ún. „csendes” szívinfarctus (mely esetleg kizárólag magatartászavarral jár).
  

14. Porphyrin

14.1. Javallatok

• 
  Rohamokban jelentkező abdominalis fájdalom, melyhez delirium vagy psychosis tünetei társulnak⁴⁷.
  
• 
  Bőrjelenségek és magatartásváltozás.
  

15. Rézmeghatározás⁴⁸

15.1. Javallatok

• 
  A családban Wilson-kór♣ előfordulása.
  
• 
  Ismeretlen eredetű májcirrhosis, ill. haemolyticus anaemia.
  
• 
  A basalis ganglionok vagy a frontalis lebeny tisztázatlan degeneratiója.
  

16. Terhességi tesztek

16.1. Javallatok

• 
  Psychotrop kezelés bevezetése előtt⁴⁹
  
• 
  Kritikus életkorban és élethelyzetben lévő nők tisztázatlan vagy psychoreactiv tünetei esetén.
  

17. Folsav- és B₁₂-vitamin szint meghatározás⁵⁰

17.1. Javallatok

• 
  Alacsony folsavszinttel járhat: alkoholizmus, antiepilepticum szedés, dialysis, terhesség.
  
• 
  Szorongás, psychosis, delirium és dementia hátterében B12-vitamin hiány állhat⁵¹.
  
• 
  A vitaminhiányt ataxiához vezető vibratiós érzéskiesés, paraesthesiák kísérhetik.
  
• 
  Schilling-próba⁵².
  

18. Alvásvizsgálatok

18.1. Javallatok

• 
  Alvási apnoe syndroma⁵³ (depressióhoz, szorongáshoz, pánik rohamokhoz és dementiához vezethet).
  
• 
  Diagnosztikus polysomnographia (insomniák, parasomniák, alvás-ébrenlét cikluszavar igazolására, epilepsia kizárására)⁵⁴.
  

19. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek

19.1. A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek

4.1. táblázat -

Teszt	Célja	Megjegyzés
Mini-Mental Status vizsgálat	Cognitiv hanyatlás gyanúja esetén végzendő, a cognitiv működés több aspektusát vizsgálja.Gyors tájékozózódást tesz lehetővé	Psychiater, psychologus, vagy szakasszisztens által, formanyomtatvány alapján gyorsan elvégezhető alapján gyorsan elvégezhető

1. 
   Objektív tesztek
   

4.2. táblázat -

Wechsler Adult Intelligence Scale - Revised (WAIS-R) (hazai standardizált változata: MAWI)	IQ megállapítása; a cognitiv functio különböző összetevőiről tájékoztat	Szakpsychologus vagy gyakorlott psychiater végzi, időigényes
Minnesota Multiphasic Personality Inventory (MMPI)	Személyiségteszt; psychopathologiai eltéréseket vizsgál, az értékelés pontozás alapján történik	Szakpsychologus vagy asszisztens végzi
Profile of Moods Survey (POMS), Beck Depression Inventory (BDI)	A dysphoriás hangulati zavarok (pl. szorongás, depressio) kvantitatív mérésére szolgál	Szakpsychologus végzi

2. 
   Projektív tesztek
   

4.3. táblázat -

Rorschach-féle psychodiagnosztikai teszt	A psychodynamicus zavarok megállapításához nyújt diagnosztikus támpontokat	Szakpsychologus vagy gyakorlott psychiater végzi, időigényes
Thematic Apperception Test (TAT)	20 darab, különböző élethelyzetben lévő emberekről készült képpel végzendő. Az interpersonalis konfliktusokra derít fényt	Szakpsychologus végzi

3. 
   Egyéb tesztek
   

Számtalan teszt használatos a fentieken kívül: aphasia-teszt, memória-tesztek, viselkedés- és szorongásmérő tesztek stb.
5. fejezet - PSYCHOPATHOLOGIA ÁLTALÁBAN

A psychiatriaimegbetegedések és zavarok jelenségeinek és tüneteinek tana. A tünetek meghatározzák az adott kórkép klinikai megjelenését – ezt kell kiegészíteni az etiológiával és a pathogenesissel.

Feladata:a megfigyelt tünetek és adatok analysise keresztmetszetben és kórlefolyásban.

1. A magatartás jellemzői

A magatartás a szervezet legbonyolultabb alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevők határozzák meg, de a szubjektumban is tükröződik (tudatos tevékenység, szubjektív átélés mellett).

1.1. A magatartás formái:

5.1. táblázat -

Külsőleg megfigyelhető viselkedés:
Belső viselkedés:	Előkészítik, irányítják, módosítják a külső viselkedést. Ide tartoznak az ismeret-feldolgozási cognitiv folyamatok, az ezekhez való viszonyulás, a cselekvést meghatározó késztetések, motívumok stb.
Kommunikatív viselkedés:	A belső folyamatokat külsővé teheti.

1.2. A magatartás meghatározó tényezői:

5.2. táblázat -

Külső és belső feltételek:
Személyiség:	Biológiai adottságok, illetve a szocializáció során tanult viselkedés (ezért individuális sajátosságok a viselkedésben).
Szituáció:	Amelyben a viselkedés megjelenik.

1.3. Magatartás összetevői:

• 
  Centripetalis funkciók
  
• 
  Centralis funkciók
  
• 
  Centrifugalis funkciók
  

Ezek szorosan összefonódnak, szétválasztásuk csak didaktikus vagy kísérleti célból történhet.

2. A magatartás sematikus felépítése

6. fejezet - TUDATZAVAROK

Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait, a múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával. Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását, a külvilág megismerését, értékelését, az erre irányuló visszahatást, illetve az én és a külvilág határozott elkülönítését.

1. Alapfogalmak

6.1. táblázat -

Tudatosság	A külső és belső világgal állandó és produktív kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés).
Éberség („eszmélet”)	Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez (diffúz agytörzsi aktiváló rendszer).
Aktiváció	Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására (széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig).
Integráció	A tudattartalmak összerendezettsége. Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a psychés folyamatok logikai rendszere borul fel).
Tudat differenciálódása	Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok épségéhez kötött.
Éntudat	Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége.

Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. öntudatlan állapotban nincsenek élményeink, gondolataink, érzelmeink.

2. A tudatzavarok klinikai megjelenése

6.2. táblázat -

Integrációs zavarok	A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek.
Szűk tudat	Jelentősen csökkenti a gondolkodást, a mérlegelést, hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés. Formái egészségeseknél: a túlkoncentrált figyelem, és az elfogultság. Kóros formái: depressióknál, téveseszméknél, indulatoknál (explosiv reakciók, rövidzárlati cselekmények).
Laza tudatállapot	Előbbi ellentéte. Formái egészségeseknél: A szórakozottság, a dekoncentráció Kóros formái: Kuszaság (confusio), a kontaktust felveszi, de „nincs jelen” az adott szituációban, gondolatai elkalandoznak, bizarrá válhatnak stb. (elsősorban schizophreniánál lép fel).
Amentia	Teljes tudatszétesés, psychés folyamatok széthullanak. Fő tünetei: Hiányos tájékozódás, összefüggéstelenség, széttöredezett mozgások gátoltsággal vagy agitációval, szélsőséges affectusok, nagyfokú tanácstalanság. Előfordulása: Schizoaffectiv psychosisok hyperacut formáinál, organicus idegrendszeri károsodásoknál (infectiók, intoxicatiók, agyi érellátási zavarok).

A tudat világosságának zavarai: az éberségi szint változásai, ill. az éberségi szint változásával együtt járó integrációs zavarok.

Tudatvesztés (az éberségi szint, a vigilitas zavarai) fokozatai:

6.3. táblázat -

Kábultság	Megnehezült és lelassult psychés folyamatok, csökkent aktivitás, de a tájékozódás megtartott.
Aluszékonyság (somnolentia)	Megnehezült kontaktus, elmosódott beszéd, ébreszthető, de magára hagyva elalszik.
Sopor	Nagyfokú aluszékonyság, de erős fájdalomingerekkel még ébreszthető, valamennyi reflexe kiváltható.
Coma	Eszméletlen állapot, fájdalomingerekre nem reagál kóros reflexek jelennek meg, majd areflexia és atonia.

Tudatborulások (éberségi szint változásával kísért tudatzavarok)

Alvás-álmodás-ébredés zavarai

6.4. táblázat -

Álomittasság	Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel, mint a teljes ébredés, az álomképek hallucinációként jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz vezethetnek.
Pavor nocturnus	Az alvás első harmadában fellépő erős félelem, elrohanással.
Somnambulismus	Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység, de a félelem hiányzik.
Narcolepsia	Ismétlődő elalvások, tónusvesztés is kísérheti (catalepsia).
Oneiroid (álomszerű) állapot	A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni.
Ködös vagy homályállapot	Zavart állapot, beszűkült tudat: lehet rendezetlen és rendezett. Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való kapcsolat nagymértékben csökken, a tudat az érzelmek, gondolati tartalmak meghatározott területére szűkül be, a valóságos szituációval összhangban nem álló cselekvések jönnek létre, az érzelmek szélsőségesek, érzékcsalódások is jelentkezhetnek, amnesia követi. Rendezett homályállapot: tájékozott, viselkedése nem feltűnő, hosszú cselekvéssor jöhet létre, de a cselekvések a szituációval nincsenek összhangban, utána emlékezéskiesés.
Delirium	A tudatborulás legmélyebb formája, tér- és időbeli tájékozatlansággal, intenzív hallucinációkkal, nagyfokú nyugtalansággal, viharos vegetativ tünetekkel (lásd organicus kórképeknél).

Éntudatzavarok: a saját én szubjektív megélésének hiánya

6.5. táblázat -

Depersonalisatio (egoschisis) következtében

Elvész az én egysége (több példányban van jelen), az én azonossága (nem az, akinek mondják), folyamatossága (már meghalt, nem létezik), trasitivismus (egyes testrészeit más személyekre ruházza, másokénak hiszi). Gyakran társul derealisatióval (a világ megváltozásának élményével), előfordulása elsősorban schizophreniában.

7. fejezet - AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI

1. Alapfogalmak

7.1. táblázat -

Az észrevevés	A környezet és a szervezet ingereinek felvétele és feldolgozása.
Ingerelhetőség	Reversibilis localis változás a receptorban.
Érzékelés	Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye.
Észrevevés (perceptio)	Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés.
Felismerés (apperceptio)	A külvilág tudomásulvétele.
Közérzet	A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul).

1.1. Észrevevés összetevői:

7.2. táblázat -

Receptoros folyamat	Észrevevési mező nem isolált érzékelése.
Szimbolikus	Észrevevés jelentésének tudomásulvétele.
Affectiv	Minden észrevevést érzelmek is kísérnek, személyiség is befolyásolja (egészleges és analyticus típus), a fentiek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

1.2. Észrevevés feltételei:

7.3. táblázat -

Ép érzékszervi működés. Észrevevésre alkalmas tudati szint. Figyelem ébersége és irányultsága.

1.3. A folyamat szakaszai:

7.4. táblázat -

Perceptio	Előkészítés és készség valami észrevevésére.
Információ felvétel	Előző ismeretekkel egyezik-e?
Ismeretfeldogozás, – összetevői	Projectio: az érzékszervi benyomások leképződése. Integráció: a projectiós struktúrák egymáshoz vagy más aktív struktúrákhoz kapcsolódnak. Reprezentáció: a folyamatot jelentéssel ruházzuk fel.

2. Imperceptio

Imperceptio:A perceptio tárgyának megfelelő észrevevés és/vagy felismerés nem jön létre, és ez nem magyarázható az érzékszervek, a gondolkodás vagy a személyiség zavarával.

7.5. táblázat -

Agnosia:	A felismerés hiányzik (háttérben organicus károsodás).
Aszimbólia:	Hiányzik az újrafelismerés (az észrevevéshez kapcsolódó elvont jelzések és jelentések károsodnak).
Psychosensoros synthesis zavara:	A különböző érzékszervekből kiinduló észrevevések magasabb rendű összeolvasztása hiányzik organicus károsodás, toxikus állapotok, schizophrenia stb. következtében. Főbb formái: Térészlelés zavara: macropsia, micropsia, polyopsia (a tárgyakat nagyobbaknak, kisebbeknek látja, megsokszorozódhatnak, alakjuk is megváltozhat). Időélményzavarok (az idő felgyorsul, lelassul, elvész, stb.) „déjà vu” „jamais vu” (először látottak ismerősnek, a többször átélt sohasem látottnak tűnik). Saját személyiség megélésének zavara: (megkettőzöttnek, megsokszorozottnak érzi magát, saját képmását maga mellett érzi stb.). Környezet megélésének zavara: (idegenné válik, megváltozottnak tűnik, mozdulatlan, vagy minden mozgásban van). Testséma zavarok: testét vagy annak egy részét másnak érzi, egyes testrészei elidegenednek, stb. Társulhat hozzá: Autotopagnosia: saját testen történő tájékozódás hiánya. Ujjagnosia: ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya, jobb-bal tévesztés. Anosognosia: megbetegedéséről nem vesz tudomást. Fantom-hallucinatio: amputált végtagokba localizált fájdalom, vagy egyébb sensatio.

3. Téves perceptio