Téves perceptio:az észlelésben a perceptio tárgya benne van, de jelentése szubjektív forrásból eredő, a szokványostól eltérő, részben vagy teljesen idegen.
7.6. táblázat -
Kóros jelentőség-tulajdonítás:
A tárgyak szimbolikus jelentést kapnak, vagy személyes szimbólum alakul ki (magát, családtagjait más személyekkel azonosítja, gyakoriak a személyi félreismerések).
Kóros vonatkoztatások:
A félreismerés az észrevevés egy részére vonatkozik, a „célzásoknak” kóros jelentése van (összenéznek, összesúgnak mögötte stb.). Az előbbi téves perceptiók énközpontú gondolkodással társulnak, és a téves-eszme képzés alapját képezik (9. fejezet - A GONDOLKODÁS ZAVARAI).
Tévely észrevevések:
Elsődleges kóros élmények, a tévely kialakulásában van szerepük.
4. Rendellenes perceptio
Rendellenes perceptio:az észrevevés intenzitásának, színezetének, jellegének a megváltozása.
Túlérzékenység(hyperaesthesia).
Érzékenység csökkenése(hypaesthesia).
Érzéketlenség(anaesthesia, szélsőséges esetben a fájdalomérzés teljes hiánya, neurológiai eltérések nélkül).
Synaesthesia(érzékelési formák sajátos kapcsolódása).
Észrevevés hasadása:az észrevevés összetartozó részei szétesnek.
5. Érzékcsalódások
Érzékcsalódások:külső inger nélkül fellépő észrevevések, centralis psychés funkciózavarok következményei.
7.7. táblázat -
Illúzió:
Bizonyos környezeti ingereket az egyén felhasznál, de eltérő észrevevésként érzékeli (téves kapcsolás eredménye). Okai lehetnek: affectusok (pl. félelem), figyelmetlenség, a tudati szint csökkenése (hypnagog állapot), térhatás (geometriai illuzió) stb. Egészségeseknél is előfordulhat, de az észlelést helyesbíti és korrigálja, kóros illúzió esetén nem képes korrigálni, ezért valóságként érzékeli és értékeli
Pareidolia: (figyelem elterelődésekor a felhőkben, falmintákban alakokat, állatokat stb. lát).
Hallucinatio:
Kóros inger nélkül létrejövő kóros észrevevés. Valódi hallucinatio: az észrevevés minden tulajdonságával rendelkezik (részletgazdag, érzékletes, színes, tér- és időbeli kiterjedése van, a külső objektív térbe vetül), az egyén korrekcióra nem képes.
Pseudohallucinatio:
Kétdimenziós, mozdulatlan, színtelen, részletekben szegény, nem vetül a külső térbe (a képeket „belső szemével” látja, a hangokat a fejében hallja), tőle függetlenül lép fel, korrekciójára nem képes; néha képes a hallucinatiókat akaratlagosan is felidézni, és normális észrevevéseitől el is tudja különíteni.
„Als ob” jellegű: a beteg bizonytalan a hallucinatiókban (mintha láttam vagy hallottam volna).
Extracampin hallucinatio: az érzékelést az érzékszerv határán kívülre helyezi.
Kóros szervérzések (coenaesthesia): bizarrak, téveseszmékkel magyarázottak (a hús levált a csontjáról, agyát fonalak tartják össze stb.).
Elemi szikra vagy fénylátás – photopsia; zörej – acoasma; paraesthesiák stb.; összetett: jelenetek észlelése; – scenicus, párbeszédek hallása stb.;
Több érzékszerv részéről egyszerre jelentkező: a bogarakat érzi a testén és látja is azokat, a szájából kiszedett fonalakat látja, érzi és ízleli stb.
8. fejezet - A FIGYELEM ZAVARAI
1. Alapfogalmak
Figyelem: a tudatnak az a legjobb beállítódása, amely mellett az ingerfelvétel optimális. Lehet passzív (külső inger által kiváltott), vagy aktív (tudattól függő).
8.1. táblázat -
Külső figyelem
A külvilág felé fordul, testi funkciók is kísérik.
Belső figyelem
A belső események felé fordul.
Figyelem koncentrációja
A figyelem terjedelme (minél több, egymással össze függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő keresztmetszetében).
Figyelem vigilitása (ébersége)
Az ingerek számára az egyén mennyire hozzáférhető.
Figyelem tenacitása
Valamely inger vagy psychés történés milyen hosszan tudja lekötni.
Erős ingerek magukra vonják a figyelmet, állandó, egyhangú ingerek kifárasztanak.
Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció.
2. A figyelem zavarai
8.2. táblázat -
Koncentráció csökkenése (dekoncentráció)
A logikus gondolkodás fellazulását vonja maga után.
Koncentráció fokozódása
Hypertenacitással jár együtt, pl. téves eszméknél.
Éberség csökkenése (hypovigilitas)
Az érdeklődést még érzelmileg intenzív benyomások sem tudják felkelteni.
Éberség fokozódása (hypervigilitas)
Jelentéktelen ingerek is elvonják a figyelmet, iránya gyorsan változik, „csapong”.
Feszültség csökkenése (hypotenacitas)
Nem tud egy dologgal hosszabb ideig foglalkozni.
Feszültség fokozódása (hypertenacitas)
Hypovigilitas kíséri.
Hypoprosexia
Éberség és tenacitas egyidejű csökkenése.
Hyperprosexia
Éberség növekedése, feszültség csökkenése.
9. fejezet - A GONDOLKODÁS ZAVARAI
1. Alapfogalmak
A gondolkodásaz információ-feldolgozás magasabb szintje. A feladatok megoldása a tanulással elsajátított ismeretek, a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával, az emlékképek segítségével történik, a lehetőségek, összefüggések, következtetések mérlegelésével.
9.1. táblázat -
Asszociáció
A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása.
Fogalomalkotás
Szimbólumok kialakítása, amelyek segítségével a különböző gondolkodási folyamatok végrehajthatók.
Ítéletalkotás
A fogalmak egymáshoz viszonyítása, és új összefüggések megállapítása.
Következtetés
Ítéletek összekapcsolásával új ítéletek és felismerések kialakítása.
Célképzet
Huzamos ideig, a cél megvalósulásáig a tudatban állandósuló képzet, – egyszerre több célképzet is jelen lehet.
Személyiségközeli gondolkodás
Anyaga személyes, egyedi.
Személyiségtávoli gondolkodás
A képzetek és fogalmak alkalmazása a logikai szabályoknak és a társadalmi szokásoknak felel meg. A kétféle gondolkodástípus egységként jelentkezik, és normális körülmények között egyensúlyban van.
Katathymia
A személyiségközeli gondolkodás túlsúlyba jut, és affectiv torzulást hoz létre. Gyermekeknél, ill. regressióban gyakori, primitív társadalmakban túlsúlyba kerül (mágikus, animisztikus gondolkodás). Az ép gondolkodás összefüggő egész, bármelyik összetevőjének változása megzavarhatja a gondolkodás folyamatát.
2. A képzet- és fogalomalkotás zavarai
9.2. táblázat -
Hiánya
Érzékszervi fogyatékosságnál, gyengeelméjűségnél.
Salonidiotismus
Nagyszámú, de nem világos fogalmak.
Neologisma
Új, kóros fogalmak alkotása (schizophreniánál).
Schizophasia
Neologismákból felépített, kizárólag a beteg számára érthető nyelv, ill. beszéd, mondattanilag helyes lehet.
3. A gondolkodás alaki zavarai
9.3. táblázat -
Kvantitatív zavarok:
A gondolkodás tempójának változásai
Felgyorsulása
Fokozott beszédkésztetéssel (logorrhoea) jár együtt, célképzetek gyorsan váltakoznak, gyakori hangzási asszociációk, a gondolkodás veszít az értékéből, az ítéletalkotás pontatlanná válik.
Gondolatrohanás: asszociációk igen gyors váltása (a „századikról az ezredikre ugrik”)
Secundaer incohaerentia: a felgyorsulás következtében a felületes összefüggések is elvesznek, a beszéd érthetetlenné válik. A felgyorsulás gyakran társul kritikátlansággal, főként maniás epizódban és drogok hatására.
Meglassúbbodása
Tematikai szegénységgel párosul, a célképzetek megtapadnak, a beteg tehetetlenségnek, ürességnek éli meg.
Monoideizmus: a betegség, a tehetetlenség gondolatköre kerül előtérbe, üresjáratként ismétli előbbieket. A meglassulás elsősorban depressiónál, organicus károsodásoknál fordul elő.
Kvalitatív zavarok:
Sajátos, bizarr asszociációk, melyek elsősorban schizophreniára jellemzőek.
Zárlat
A gondolkodás hirtelen elakadása (a beteg a gondolkodás elvonásának, elapadásának éli meg). Oldódását követően a gondolkodás a zárlat előtti formájában folytatódik.
Gondolattolongás
A gondolkodás megállíthatatlan, öntörvényű (a beteg ugyancsak külső erők behatásaként éli meg).
Incohaerentia
A gondolkodás összefüggéstelenné, értelmetlenné válik, a célképzet hiányzik, heterogén tartalmak kerülnek egy mondatba, de teljesen szét is eshet.
Primaer incohaerentia: nem vezethető le egyéb psychés jelenségekből. Súlyos formájában tanácstalansággal, szorongással, céltalan viselkedéssel (zavartsággal) társul.
Kuszaság
Véletlenszerű, bizarr asszociációk, csapongó, szétszórt gondolkodás, gyakoriak a sűrítések, bizonyos tartalmak ismétlése (perseveratio), egyes gondolatrészek között hézag képződések, a kusza gondolatoknak néha transcedentalis értelme sejthető (6. fejezet - TUDATZAVAROK).
Paralogiás gondolkodás
A fogalmak elmosódottá válnak, a célképzetek mellékes képzetekkel keverednek, ezáltal a gondolkodás „félrecsúszik”.
Alogiás gondolkodás
A gondolkodás hiányos, lényeges tartalmak esnek ki, helyüket oda nem illő gondolatok foglalják el.
Psychés automatizmusok
Akaratlagosan nem befolyásolhatók, nem érthetők meg más psychés jelenségekből, a személyiség számára idegenek, értelmetlenek.
Tévelyötlet: bizarr, megalapozatlan, az egyén számára irreális, ennek ellenére bizonyosságot jelent, kritikai megfontolás nélküli cselekvéshez vezethet, vagy téveseszmét indíthat el.
Gondolatátvitel: gondolatát másnak tulajdonítja.
Gondolatelvonás: gondolatainak hiányát kívülről idézik elő.
A személyes evidenciákátmenetet képeznek a gondolkodás tartalmi zavaraihoz, meghatározzák az egyén viselkedését, bár mellőzik az objektív összefüggéseket. Ilyenek a tévelygondolatok, a kóros vonatkoztatás, a kóros jelentőségtulajdonítás (lásdaz 7. fejezet - AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI).
4. A gondolkodás tartalmi zavarai
A gondolkodás tartalmi zavarai:állandó jellegű téves tudattartalmak, melyek a magatartás zavarait eredményezik.
9.4. táblázat -
Phobia
Helyhez, tárgyhoz, állathoz stb. kapcsolódó szorongás. Szorongása kínzó, ezért elkerülő magatartást tanúsít (súlyos esetben egész életét a phobia tárgyának elkerülésére rendezi be). Fő csoportjai: agoraphobia, szociális phobiák, specifikus phobiák.
Kényszer
Akarattól függetlenül fellépő, énidegennek érzett gondolati tartalom vagy cselekvés, mely kínzó érzéssel tölti el, és melynek többnyire nem tud ellenállni.
Két csoportja: a kényszercselekvés (compulsio) és a rögeszme (obsessio): utóbbi alcsoportjai a kényszergondolatok és a kényszerimpulsusok.
Kényszercselekvések lehetnek tisztálkodási és ellenőrzési kényszerek – cselekvéssor, mely ellen az egyén küzd, mégis végrehajtja, – merev sémák, rituálék alapján, sztereotip formában zajlik.
Rögeszme: a tudatba kényszeresen viasszatérő és a gondolkodást befolyásoló képzet, idea.
Kényszergondolatok: tilalmasnak, ártalmasnak tartott gondolatok, énidegenek, meg akar tőlük szabadulni, de mégis állandóan visszatérnek.
Kényszerimpulsusok: késztetések valamilyen ártalmas cselekvés véghezvitelére – sohasem hajtja végre, mégis retteg tőle és következményeitől.
Téveseszme (doxasma)
Kóros forrásból származó túlértékelt ítélet, a bizonyosság erejével hat, a személyiséggel szoros kapcsolatban áll, az én-re vonatkozik, korrigálhatatlan (a tartalom helyessége vagy helytelensége nem mérvadó, az én-re vonatkozás minősége és erőssége a döntő).
Elkülönítendő a túlértékelt eszméktől, melyek a mindennapi életben is gyakoriak: előítéletek, babonák, próféciák stb. A környezeti behatások, suggestio szerepe jelentős. Kórossá akkor válnak, ha irrealitásuk növekszik, korrigálhatóságuk csökken.
Elsődleges téveseszme
A betegség közvetlen következménye.
Az én és a külvilág viszonyának, synthesisének a zavarából származik. Sajátos érzelmi állapot (tévelyhangulat, megváltozottság érzése), a külvilág történéseit magára vonatkoztatja, és ebbe „robban be” a téveseszme.
Másodlagos téveseszme
Körülírt psychés folyamatokból származik.
Holothym téveseszmék: a megváltozott hangulat következményei (pl. megalomaniás [nagyzásos] vagy micromaniás [bűnösségi-önvádlásos] téveseszmék,
Katathymiás téveseszmék: igényeket, vágyakat fejeznek ki.
Micromaniás téveseszmék: a bűnösségi-önvádlásos, elszegényedési, hypochondriás, nihilisztikus téveseszmék.
Üldöztetéses (persecutoros) téveseszmék: a sensitiv-vonatkoztatásos, befolyásoltatásos, féltékenységi, perlekedési (querulatoros) téveseszmék.
A téveseszmék az egész személyiséget a maguk irányában változtatják meg, ennek ellenére az egyén a környezetébe megfelelően illeszkedhet be, a mindennapokban jól boldogulhat (kettős könyvvitel).
10. fejezet - A CSELEKVÉS ZAVARAI
1. A cselekvés zavarai
A cselekvésa külső és belső behatásokra (késztetések, motiváció) adott válasz, mely a reflexes-ösztönös reakcióktól a szándékos cselekvésekig és automatikus mozgásokig terjed.
10.1. táblázat -
Alapfogalmak
Akciós tendencia
Késztetés cselekvések végrehajtására.
Késztetés (drive)
Biológiai hajtóerő elemi szükségletek kielégítésére. Tanult formája a szenvedély.
Önfenntartási és fajfenntartási, társas szükségletekre (sexualitas, anyai viselkedés) stb. ösztönző késztetések (az optimális emotionalis aktivációs szint, az arousal, feltétele a motívumok müködésének).
Magasabb szintű motiváció
Személyiségfejlődés során kialakult, komplex, személyhez kötött, alapvető késztetésektől független, tanult szociális motiváció.
