Tabularium psychiatriae

2. Epidemiológiai alapfogalmak

1.2. táblázat -

Incidencia	Az első előfordulás gyakorisága egy adott időszakban (az adott betegséget első ízben észlelő összes egyén száma, osztva az összes megfigyelt, betegséget még soha nem tapasztalt egyén számával)
Teljes incidencia	Figyelembe véve azokat is, akiknek az epizódja nem az első volt (a megfigyelt összes betegségepizód osztva az összes, a vizsgált időszak elején még nem beteg személyek számával) s+ új betegek számának gyakorisága
Praevalentia	(Betegség gyakoriság) meghatározott időben és meghatározott helyen jelenlévő betegek száma (a betegek száma a vizsgált időszakban osztva az összes vizsgált egyénnel és szorozva százzal)
Pont praevalentia	A betegek száma egy meghatározott napon
Lifetime praevalentia	Az élettartamra vonatkozó betegség gyakoriság

3. A psychiatriai megbetegedések gyakorisága

3.1. Lifetime praevalentia (USA felmérés):

Összes psychiatriai zavar: 32,2%

Alkohol- és drogfüggőség: 16,4%

Schizophrenia: 1,3%

Affectiv zavarok: 8,3%

Szorongásos zavarok: 14,6%

3.2. Általános megfigyelések:

A civilizált országokban végzett vizsgálatok szerint 20% szenved valamilyen psychiatriai megbetegedésben, leggyakoribbak a szorongásos kórképek, depressiók és a függőségek.

A rokkantságot okozó megbetegedések között a szív- és érrendszeri kórképek után a második helyen állnak.

Egy, az USA-ban végzett követéses vizsgálat szerint a depressiós tünetegyüttes kétszeresére fokozta a férfiak között a szívinfarctus veszélyét (annak ellenére, hogy az adatokat korrigálták az ismert rizikófaktorokkal):

• 
  a szív-érrendszeri halálozás független rizikófaktora. Fokozza az önkárosító magatartások (a dohányzás, alkoholizmus, öngyilkosság, stb.) gyakoriságát.
  

A részletes epidemiológiai adatokat lásd az egyes kórképeknél
2. fejezet - KLASSZIFIKÁCIÓ

1. Klasszifikáció jellemzése

A psychiatriai kórképeket – a személyiségből adódó egyediségük ellenére – szükséges bizonyos kritériumok („közös nyelv”) szerint osztályozni. Ezt a klaszszifikációs rendszerek meghatározott kategóriáinak objektív kritériumok szerinti kialakítása teszi lehetővé.

• 
  Leíró klinikai kategóriák és nem betegségfogalmak
  
• 
  Tünetcsoportok (syndromák), melyek jól felismerhetőek és ellenőrizhetőek
  
• 
  Korrigálhatók (BNO és DSM rendszerek közelítése, folyamatos revízió eredményeként újabb változatok)
  
• 
  Megfogalmazza az adott syndroma kritériumait (milyen tünetek szükségesek, és milyen kórtünetek nem tartoznak hozzá)
  
• 
  A klasszifikáció lehetőséget ad a kódolásra és ezáltal az összehasonlíthatóságra
  

2. A mentalis- és viselkedészavarok osztályozása BNO-10 szerint (WHO-MPT 1994)

2.1. táblázat -

F00-F09	Organicus és symptomás mentalis zavarok
F10-F19	Psychoactiv szerek használatával összefüggő zavarok
F20-F29	Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
F30-F39	Hangulat- (affectiv) zavarok
F40-F49	Neurotikus, stresshez társuló és somatoform zavarok
F50-F59	Viselkedészavarok, melyek physiologiai és testi tényezőkkel társulnak
F60-F69	A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai
F70-F79	Mentalis retardatio
F80-F89	A psychés (lelki) fejlődés zavarai
F90-F98	Rendszerint gyermekkorban vagy adolescentiában jelentkező zavarok
F99	Nem meghatározott mentalis zavar

3. DSM-IV diagnosztikai kritériumai (Animula, Budapest, 1995) (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders)

Rendszerint először a gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarok

Delirium, dementia, amnesticus és egyéb cognitiv zavarok

Testi betegséghez társuló mentalis zavar

Psychoactiv szerekkel kapcsolatos zavarok

Schizophrenia és egyéb psychoticus zavarok

Hangulatzavarok

Szorongásos zavarok

Somatoform zavarok

Színlelt (facticious) zavarok

Dissociativ zavarok

Sexualis és nemi identitás zavarok

Evési zavarok

Alvászavarok

Máshová nem sorolt impulsus-kontroll zavarok

Alkalmazkodási zavarok

Személyiségzavarok

Egyéb, klinikai figyelmet igénylő állapotok

3.1. A DSM-IV-ben az értékelés az alábbi öt tengelyen történik

1. 
   Klinikai zavarok
   
2. 
   Személyiségzavarok, mentalis retardatio
   
3. 
   Somaticus állapotok
   
4. 
   Psychosocialis és környezeti problémák
   
5. 
   A funkciók átfogó becslése (GAF-skála). Pontozása: 0-100
   

3. fejezet - INTÉZMÉNYRENDSZER

1. Fekvőbeteg-ellátás

1.1. Fekvőbeteg-ellátás (ezen belül nevesített ellátások)

3.1. táblázat -

Aktív psychiatriai osztály	Acut psychiatriai beteg ellátásra szolgál (egyetemi klinikák, megyei kórházak, önkormányzati kórházak, psychiatriai intézetek felvételes osztályai)
Rehabilitációs psychiatriai osztály	Chronicus betegek kezelésére, rehabilitatív tevékenységgel, sociotherapiás lehetőségekkel
Psychotherapiás fekvőbeteg-osztály	Psychosomaticus és funkcionális betegek kezelésére psychotherapiás lehetőségekkel (számuk a kórházi ágyak csökkentése során sajnálatosan kevesebb lett!)
Chronicus fekvőbeteg-osztály	Önellátásra képtelen chronicus psychoticus betegek számára (utókezelő)
Szociális rehabilitációs intézetek	Chronicus psychiatriai betegeknek, akiknek residualis tünetei vannak, de foglalkoztatásra alkalmasak
Szociális otthoni ellátás	Residualis psychiatriai tünetekkel és hiányos önellátási képességgel bíró betegeknek (többnyire hiányzó szociális háttérrel)

2. Járóbeteg-ellátás

3.2. táblázat -

Psychiatriai gondozók	Országos hálózat, területi ellátási kötelezettséggel, gondozási profillal és szakambulanciával
Psychiatriai osztályok szakambulanciái	Változatos és speciális profilokkal
Psychiatriai rehabilitációs osztályok szakambulanciái	lásd előbb
Szenvedélybetegek ambulanciái	(alkohológiai szakrendelések, drog-ambulanciák)
Átmeneti intézmények, kiegészítő intézmények	lásd részletesen a Rehabilitáció c. fejezetben

4. fejezet - PSYCHIATRIAI BETEGVIZSGÁLAT

1. A psychiatriai betegvizsgálat

A psychiatria a betegvizsgálat szempontjából

• 
  A tüneti kép különböző a beteg és a hozzátartozók szemszögéből.
  
• 
  Sok psychés tünet verbalis kifejezése nehéz.
  
• 
  A beteginterjú információtartalma egyidejűleg több csatornán érkezik (verbalis és nem-verbalis, akaratlagos és metakommunikatív).
  
• 
  Gyakori a betegségtudat hiánya.
  
• 
  Kevés a diagnózist segítő „kemény” laboratóriumi adat.
  
• 
  A diagnózist és az ellátást a szociokulturális sajátosságok és a vizsgáló szubjektuma is befolyásolhatja.
  

A betegvizsgálat célja lehet

• 
  Az alapdiagnózis felállítása (a tünetekért felelős kórkép elemeinek kimutatása).
  
• 
  A járulékos betegségek kimutatása, ill. kizárása.
  
• 
  A betegség zajlásának, kimenetelének követése, szövődményeinek kimutatása.
  
• 
  Kívánatos, vagy nemkívánatos gyógyszerhatás kimutatása, vagy követése.
  
• 
  A betegséggel vagy kezelésével kapcsolatos kötelező ellenőrzés.
  
• 
  Alkalmassági, ill. szakértői vizsgálatok (speciális kérdések megválaszolása, pl. beszámíthatóság).
  
• 
  A diagnózis revíziója.
  

A beteginterjú fontos elemei

• 
  Bizalmat teremtő légkör (négyszemközti, mellérendeltségi viszonyt sugalló helyzet).
  
• 
  Időkeret (melyről az interjú elején a beteget is tájékoztatni kell).
  
• 
  Az interjú (ellátás) céljának előrebocsátása.
  
• 
  A beteg és a vizsgáló biztonságát szolgáló körülmények előzetes megteremtése.
  
• 
  A vizsgáló bemutatkozása.
  
• 
  A beteg iránti tisztelet kimutatása.
  
• 
  A bizalmas és hatékony párbeszéd biztosítása (odafordulás, betegtől való távolság, hangerő stb.).
  
• 
  Tájékoztatás a beteg ellátásának további alakulásáról, az interjú felhasználásáról.
  
• 
  Az orvosi titoktartás érvényesítése.
  

A psychiatriai karton/kórrajz részei

• 
  Bevezető mondat:rögzíti a vizsgálat idejét, helyszínét, a páciens helyzetét összefoglaló rövid tényállást.
  
• 
  Személyi adatok, szociális status (név, kor, cím, telefon, családi állapot, iskolai végzettség, munkahely [betegbiztosítási forma¹], vallás², gondviselő, ügygondnok, számlavezető személy³ adatai, beküldő orvos adatai, a vizsgálati kérelem oka).
  
• 
  Aktuális fő panasz/probléma (amely miatt a vizsgálatra szükség van)⁴.
  
• 
  Jelen panasz/tünet/betegség előzményei (különös tekintettel a kiváltó tényezőkre, és a panaszok alakulására⁵).
  
• 
  Betegségtudat,a beteg saját megítélése.
  
• 
  Psychiatriai orvosi előzmények(korábbi neurológiai⁶, psychiatriai vizsgálatok, psychotherapiák⁷, alkohol-drogfüggőség miatti ellátás adatai, neurológiai és psychiatriai kórházi kezelések, egyéb kórházi kezelések dokumentációjában szereplő psychiatriai tünetek, kórismék, kezelést nem igénylő psychés panaszok, tünetek).
  
• 
  Élettörténeti adatok⁸(perinatalis, csecsemő- és gyermekkori események, melyek a központi idegrendszer érését befolyásolhatták, vagy magatartási és gondolkodási zavart okoztak, vagy okozhatnak, negatív vagy szokatlan orvosi vonatkozású vagy egyéb életesemények az anya terhessége idején, a születés körül, csecsemő- és kisgyermekkorban, a tanulmányok idején, a pubertas, a munkábaállás, a családtól való leválás, házasság stb. időszakában.
  
• 
  A szocializációs folyamat fő lépései az egyén fejlődésében(különös tekintettel az aszociális, antiszociális jelenségekre).
  
• 
  Psychosocialis fejlődésés állapot⁹ (családi, jövedelmi-¹⁰, munkahelyi körülmények, munkaképesség, egyéb kötelezettségek, napi életritmus, szabadidős elfoglaltság, a pácienst körülvevő szociális tér és a személyes segítő, illetve feszültségkeltő kapcsolatok, személyes függetlenség, önellátás, leggyakoribb stress-helyzetek).
  
• 
  Családi anamnesis(neurológiai vagy psychiatriai problémák, örökletes betegségek, súlyosabb egészségkárosodások, halálokok, psychologiai szempontból jelentős biológiai adatok).
  
• 
  Orvosi anamnesis(korábbi központi idegrendszeri betegségek, traumás károsodások, fejfájás, fájdalom, rosszullétek, sebészeti beavatkozások, jelentősebb vérzések – ezek kapcsolata az aktuális tünetekkel).
  
• 
  Gyógyszer-, illetve droghasználat(előírt gyógyszerszedés, gyógyszerallergia, alkohol-, illetve droghasználat, dohányzás, coffeinmennyiség, gyakoriság, a használat időtartama, abusus, addictio, tolerantia kialakulásának jelei).
  
• 
  Sexualis anamnesis(menstruatiós anamnesis – praemenstruatiós állapot, terhesség és szülés, sexualis magatartás, sexualis élet zavarai).
  

Fizikális és neurológiai vizsgálat

• 
  Alkat, tápláltság.
  
• 
  Csont- és izomrendszer (koponya- és gerincdeformitások!).
  
• 
  Általános belgyógyászati status (légzés, szív és vérkeringés¹¹, emésztő- és kiválasztó szervek, vegetatív működések, nyaki képletek, pajzsmirigy¹²).
  
• 
  Az anamnesisben szereplő korábbi kórfolyamatok maradványállapotának ellenőrzése (pl. műtéti hegek állapota).
  
• 
  Tájékozódó neurológiai vizsgálat¹³ (agyidegek, reflexkör, motorium, koordináció, érzőkör).
  

A beteg magatartásának vizsgálható alapelemei

• 
  A beteg megjelenése (rendezett, elhanyagolt, feltűnő, bizarr, stb.).
  
• 
  Együttműködési készsége (együttműködő, aggraváló, disszimuláló, aktív, passzív, negativisticus, hostilis stb.).
  
• 
  Tudat éberségi szint (normo-, hypo-, hypervigil, somnolens, stuporosus, fluctuáló), tudati integritás (koherens, inkoherens).
  
• 
  Mozgásszabályozás (psychomotorium, koordinált és inkoordinált hyperkinesisek, tic és egyéb kényszermozgások, tardiv dyskine
  
• 
  Érzelmi megnyilvánulások (akaratlagos és metakommunikációban felismerhető zavar, mely a cognitiv megnyilvánulásokkal nem párhuzamos: csökkent, színtelen, indulatos, emelkedett, euphoricus, bizarr, emotionalisan incontinens).
  
• 
  Beszéd (elemei: hangosság, sebesség, szerkezet, választékosság, terjedelem).
  

A psychiatriai status

• 
  Tudat éberségi szint.
  
• 
  Magatartás konvencionalitása.
  

COGNITIV FUNKCIÓK

• 
  Orientatio (térben, időben, auto- és allopsychésen).
  
• 
  Figyelem (vigilancia, tenacitás, koncentráció).
  
• 
  Érzékelési zavarok (pl. tér-idő, testséma zavar, stb.).
  
• 
  Élmény (pl. illúzió, hallucinatio, jamais vu, déjà vu).
  
• 
  Emlékezés (megjegyző, megőrző, felidéző).
  
• 
  Gondolkodás alakilag (pl. lassult, gyorsult, incohaerentia, gondolatrohanás, zárlat).
  
• 
  Gondolkodás tartalmilag (pl. elvont, irracionális, kóros jelentőségadás, téves eszme).
  
• 
  Értelem, intellectus (reproductiv, productiv, kombinatív, verbalis, performatív).
  
• 
  Betegségtudat.
  

AFFECTIV FUNKCIÓK

• 
  Hangulat, közérzet
  
• 
  Kezdeményezőkészség, motiváltság
  
• 
  Jelenkép és jövőre irányultság
  

PSYCHOMOTORIUM

• 
  Mimika
  
• 
  Pantomimika
  

ÖSZTÖNÉLET¹⁴

• 
  Létfenntartás
  
• 
  Fajfenntartás
  

SZEMÉLYISÉGSZERKEZET

A psychiatriai zavarok és testi betegségek kapcsolata (etiológiai megközelítés)

• 
  A psychiatriai kórképekhez is járulhatnak testi tünetek.
  
• 
  Az organicus folyamat állandó pathogen stressz-állapotot tarthat fenn.
  
• 
  Az organicus betegség tünete psychiatriai tünetegyütteshez hasonlít.
  
• 
  Psychosocialis hatások, életesemények egyidejű organicus és psychopathogen hatása.
  

LEGGYAKORIBB HIBÁK

• 
  A testi panaszokat vizsgálat nélkül psychés betegség tüneteként vagy fordítva véleményezni.
  
• 
  A testi panaszokat kivizsgálás nélkül exhaustiv-situativ természetűnek ítélni.
  
• 
  Testi tünetek esetén kórelőzményi adat, illetve fizikális eltérés nélkül teljes körű szervi kivizsgálást kezdeményezni.
  

A klinikai kép néhány jellegzetes differenciáldiagnosztikai információja

• 
  Hirtelen kezdet (prodroma hiánya) organicus történésre utal2.
  
• 
  Visualis hallucinatiók: inkább delirium, mint schizophreniform psychosis jelei.
  
• 
  A traumás anamnesist mindig komolyan kell értékelni3.
  
• 
  Típusos tensiós fejfájáson kívül minden idült fejfájás (pl. migraine) hátterében először az organicus okot kell kizárni.
  
• 
  Epilepsiás anamnesis mellett gyakran észlelhetők psychopathologiai tünetek (3. szakasz - A schizophrenia differenciáldiagnózisa [Error: Reference source not found]).
  
• 
  Számos gyógyszer okoz vagy erősít psychés tüneteket.
  

A leggyakoribb psychopathogen gyógyszercsoportok

• 
  Analgeticum: Delirium, anxietas, dysphoria, euphoria
  
• 
  Antiarrhythmicum: Delirium, agitáltság, dysthymia, psychosis
  
• 
  Antibioticum, -mycoticum: Delirium, psychosis, anorexia, fejfájás, insomnia
  
• 
  Anticholinerg szerek: „Peripheriás syndroma”¹⁵, „centralis syndroma”¹⁶
  
• 
  Antiepilepticum: Tremor, fáradékonyság, agitáltság, confusio, psychosis
  
• 
  Antihypertensivum: Depressio, agitáltság, euphoria, insomnia, lidérces álmok, psychosis
  
• 
  NSAID¹⁷ :Depressio, anxietas, confusio, agitáltság
  
• 
  Antituberculoticum: Agitáltság, feledékenység, hallucinatio, depressio, euphoria
  
• 
  Chemotherapeuticum: Anorexia, insomnia, agitáltság, hallucinatio, depressio
  
• 
  Diureticum: Apathia, anhedonia, gyengeség, delirium, confusio
  
• 
  Dopamin antagonisták: Extrapyramidalis syndroma (lásd neurolepticumoknál)
  
• 
  Dopamin agonisták: Cognitiv zavarok, hallucinatio, depressio, anxietas
  
• 
  Sedatohypnoticum¹⁸: Sedatio, cognitiv zavarok
  
• 
  Serotoninerg szerek: „Serotonin syndroma”♣
  
• 
  Steroidok: Hangulatzavar, agitáltság, agresszivitás, psychosis
  
• 
  Stimulánsok¹⁹: Agitáltság, paranoid zavar, insomnia, confusio
  
• 
  Sympathomimeticum: Anxietas, agitáltság, delirium, insomnia
  
• 
  Egyéb: (Chloroquin, cimetidin) delirium, depressio, (digitalis) depressio, hallucinatio
  

A diagnosztikus vizsgálatok kiszélesítésének irányai

• 
  Neurológiai alapbetegség (pl. sclerosis multiplex)
  
• 
  Metabolicus/endocrin zavar (pl. porphyria♣, Addison-kór♣)
  
• 
  Epilepsiás mechanismus (pl. non-convulsiv status epilepticus♣)
  
• 
  Onkológiai betegség (pl. agyi metastasis)
  
• 
  Alkohol/gyógyszer/drog (lásd külön)
  
• 
  Arteriás keringészavar (pl. hypertensiv encephalopathia)
  
• 
  Traumás/mechanikus okok (pl. normál nyomású hydrocephalus♣)
  
• 
  Infectio (pl. AIDS dementia)
  
• 
  Táplálkozási zavar/hiánybetegség (pl. B₁₂-, B₆, B₁-vitamin-hiány)
  
• 
  Degeneratív folyamatok (pl. prion betegségek♣)
  

2. Egyes általános vizsgálóeljárások alkalmazása a psychiatriai diagnosztikában

2.1. Az EEG (electroencephalographia) információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban

Spontán éber („rutin”) felvétel

Háttértevékenység értékelése

• 
  Deliriumban (focalis elektromos működészavar kizárása).
  
• 
  Delirium–depressio diff. dg. (depressióban általában negatív).
  
• 
  Cognitiv zavar esetén a dominans frekvencia lassulása organicus laesióra utal.
  
• 
  Progressiv lassulás – progressiv betegségre utal.
  

2.2. Körülírt vagy diffúz eltérések értékelése

• 
  Periictalis állapot (aura, illetve postictalis exhaustio) tisztázása.
  
• 
  Forszírozott normalizáció²⁰, vagy alternáló psychosis²¹.
  
• 
  Agyi történésekhez kapcsolódó psychopathologiai tünetek prognózisának becslése.
  
• 
  Terápiás hatás követése.
  

2.3. Alvásvizsgálat²²

• 
  Epilepsiás góc, epilepsiás mechanismus igazolása.
  
• 
  Epilepsiás roham – psychogen, nem epilepsiás roham diff. dg.
  

2.4. 24 órás EEG monitor felvétel

• 
  Alvás közben jelentkező rosszullétek (pl. pánikroham) differenciáldiagnózisa.
  
• 
  Alvás és alvás alatti tevékenységek vizsgálata.
  
• 
  Terápiás hatás követése (pl. súlyos insomnia kezelése során).
  

2.5. Agyi reaktibilitás vizsgálata

• 
  Hypnoid tudatzavarok (comatosus állapotok kimenetelének és terápiás válaszkészségének becslésére)²³
  

2.6. Kvantitatív EEG (QEEG)²⁴

• 
  Transiens cognitiv deficitek igazolása²⁵.
  
• 
  Ún. regionalis funkcionális deficit kimutatása.²⁶
  

2.7. Agyi kiváltott válasz vizsgálat²⁷

• 
  Az érzékszervi pályák objektív vizsgálata (pl. objektív audiometria).
  
• 
  Agytörzsi laesio gyanúja²⁸.
  

2.8. Eseményfüggő agyi kiváltott válasz vizsgálata

• 
  Ún. cognitiv potenciál (dementia marker)²⁹
  

3. A röntgenképalkotó eljárások információtartalma a psychiatriai kivizsgálás során

3.1. Általános javallatok

• 
  Ismeretlen eredetű dementia, vagy egyéb cognitiv zavar.
  
• 
  Bizonytalan etiológiájú mozgászavar.
  
• 
  Nem tisztán psychogen táplálkozási zavar, catatonia.
  
• 
  Gyors zajlású és nem magyarázható személyiségváltozás.
  
• 
  Első psychoticus epizód tisztázatlan eredettel.
  
• 
  Első major depressiós epizód.
  

3.2. Az MRI előnyei a CT-vel szemben

• 
  Jobb feloldóképesség.
  
• 
  Tetszőleges számú szelet.
  
• 
  Csont-artefac tumok hiánya.
  
• 
  Nincs sugárterhelés.
  
• 
  Ritkábban van szükség kontrasztanyagra.
  
• 
  A (gadolinium alapú) kontrasztanyag veszélytelenebb, mint a röntgen-kontrasztanyagok.
  

3.3. Az MRI hátrányai a CT-vel szemben

• 
  Mozgásműtermékre érzékenyebb*.
  
• 
  Hosszabb vizsgálati idő*.
  
• 
  Claustrophobiát indukáló helyzet³⁰.
  
• 
  A csontképleteket rosszabbul ábrázolja.
  
• 
  A terhesség első trimesterében relative ellenjavallt.
  
• 
  Beültetett fémtárgyak (pacemaker, vagy egyéb neurostimulator, agyi clip, cochlearis vagy ocularis fémprothesis) esetén ellenjavallt.
  

3.4. MRI javallatai psychiatriai tünetegyüttesekben és kórképekben

• 
  Demyelinisatiós kórképek és progressiv multifocalis leukoencephalopathia (PML).
  
• 
  Temporalis lebeny laesio gyanúja.
  
• 
  Többszörös subcorticalis lacunaris laesio gyanúja.
  
• 
  Hypophysis laesio gyanúja (endocrin encephalopathiák).
  
• 
  Primaer és metastaticus agytumor.
  
• 
  Meningitis, encephalitis, agytályog.
  
• 
  Hátsó scala tünetegyüttesek.
  
• 
  Acut stroke³¹ (elsősorban ischaemiás).
  
• 
  Intracerebralis vérzések.
  

3.5. A SPECT³² javallatai a psychiatriában

• 
  Dementia differenciáldiagnosztikája.³³
  
• 
  Epilepsiás góc localisatiója.³⁴
  
• 
  Friss cerebralis infarctus localizálása nem informatív, illetve a klinikai képnek ellentmondó CT vagy MRI esetén.
  
• 
  Residualis localis hypoperfusiós zavar kimutatása (post-stroke, posttraumás encephalopathia).
  
• 
  Neuroreceptor kötőhelyek meghatározása terápiás válaszkészség előzetes becslésére³⁵.
  

4. A liquorvizsgálat információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban

4.1. Javallatok

• 
  Belszervi vagy egyéb somaticus elváltozással nem magyarázható tartós, inter- vagy remittáló lázas állapot³⁶.
  
• 
  Központi idegrendszeri gombás fertőzés gyanúja (álnegativitás gyakori!).
  
• 
  Központi idegrendszeri herpes infectio gyanúja (emelkedett vastartalom!).
  
• 
  Sclerosis multiplex (emelkedett IgG vagy oligoclonalis kép).
  
• 
  Nem típusos neurosyphilis gyanúja.
  

5. A toxikológiai tesztek használata a psychiatriai kivizsgálásban