Tabularium psychiatriae

8.4. Rehabilitációs foglalkoztató terápiák

• 
  Bármely humán tevékenységre építhetők.
  
• 
  Akkor eredményesek, ha segítik a személyiség kibontakozását, a társas kapcsolatok kialakítását.
  
• 
  A különböző módszerek egymást kiegészíthetik.
  

29.12. táblázat -

Munkaterápia	A foglalkoztatási rehabilitáció a munkaképesség helyreállításában és a reszocializációban a személyiségre épít (a beteg felismeri a vele szemben támasztott elvárásokat, kialakul a felelősségérzete stb.), csoportban végzése az interakciók létrejöttét segíti, terápiás jutalom jár érte (fokozza az önértékelést).
Foglalkozás-terápiák	Változatos, nem termelő tevékenységek, élménycentrikusak, az egyéniség kibontakozását segítik, együtt alkalmazhatók a munkaterápiával.
	Kreatív és művészeti terápiák: műalkotás létrehozása vagy élvezete során kialakuló esztétikai élmény terápiás felhasználása. A beteg szimbolikus szinten fejezi ki magát, oldja meg problémáit, háttérbe szorulhatnak a regressiv-psychoticus tünetek. Formái: Aktív: művészi igényű alkotás létrehozása. Passzív: az alkotás érzelmi, intellektuális feldolgozása különböző képzőművészeti technikákkal, szabad vagy felhívó jellegű témára. Zeneterápia: a zeneművek közös hallgatása, vagy zene-, illetve kórusművek közös gyakorlása élménnyé válik, érzelmeket mozgat meg. Biblioterápia: irodalmi művek egyes részeinek felolvasása és érzelmi-indulati-intellektuális feldolgozása a mű szereplői és a résztvevők közötti párhuzamok kibontását teszi lehetővé. A felkészülés a következő ülésre aktivizáló hatású. Színjátszás-terápia: a felkészülés a legfontosabb eleme, mert empathiás és identifikációs lehetőségeket jelent, mélyülnek az interperszonális kapcsolatok, illetve kohéziós hatása van.
Mozgásterápiák	A mozgás eszköz az érzelmek kifejezésére (az érzelmeknek, viszonyulásnak nonverbalis kifejezése). Segítségével pathologiás folyamat esetén a kommunikatív- és kifejezőképesség javítható.
	Kommunikatív mozgásterápia: korrekciós hatása van Gesztusterápia: mozdulat-egységek, kifejező mozgások elsajátítása. Pantomim-terápia: élményen keresztül alakítja ki a gesztusok összetevőit. Táncterápia: a tánc bármely formájával végezhető.
Játékterápiák	Érzelmeket mobilizálnak, aktivizálnak, feszültséget oldanak, kialakítják a „játszani tudást”.
Kombinált foglalkozás-terápiák	A különböző formákat ötvözik, pl. zenés festés, vagy művészeti elemek vegyítése játékterápiás elemekkel.

8.5. Közösségi terápiák

• 
  A terápia tárgya maga a közösség, a beteg és a közösség közötti interakciók, a környezethatás módszeres alkalmazása.
  
• 
  A kezelőszemélyzet minden tagjának érintkezése a beteggel pozitív vagy negatív hatású.
  
• 
  A betegek egymás közötti viszonya is terápiás vagy antiterápiás hatású.
  
• 
  Olyan rendszereket jelent, melyek a terápiás hatást erősítik, a negatív hatást mérséklik vagy megszüntetik.
  

8.6. Terápiás közösség

• 
  A betegek és a személyzet közötti interakciókat integrálja (véleménynyilvánítási és döntési jogok).
  
• 
  Vezetési stílusa nondirektív.
  
• 
  Toleráns közösségi szellemet hoz létre, tagjai szembesülnek a realitással.
  
• 
  Fő formái: a nagycsoport és a személyzeti csoport.
  
• 
  Fontos eleme a napirend kialakítása és a tevékenységek pontos körülhatárolása.
  

8.7. Klubterápiák

• 
  Öntevékenyen működő csoportok, melyek a szabadidő hasznos kitöltésére szerveződnek.
  
• 
  Alkalmasak a megtanult kreatív tevékenységek gyakorlására, programokat, kellemes együttlétet biztosítanak.
  
• 
  A személyzet csak szaktanácsokat ad (beindítják és átsegítik a csoportot a holtpontokon, segítenek a konfliktusok megoldásában stb.).
  

30. fejezet - MENTÁLHIGIÉNÉ

1. A mentálhigiéné

1.1. Meghatározások

• 
  Az elme egészségének védelme
  
• 
  Az elme zavarainak megelőzése
  
• 
  A lelki egészség védelme
  
• 
  A lelki egészség fejlesztése
  

Az elmúlt évtizedben a meghatározás pozitív aspektusa, a lelki egészség (mint általában az egészség) fejlesztése került előtérbe (mental health promotion).

A magyar nyelvhasználatban a “mentálhigiéné” tovább él, jóllehet a nemzetközi szakirodalomban e kifejezés ritkán fordul elő. Helyette a “mental health” fogalom használatos, amely nem csupán a megelőzést, hanem a gyógyító és rehabilitációs tevékenységet is magában foglalja.

1.2. A mentálhigiénés mozgalom

Clifford Beers: A Mind that Found Itself (1908) című könyve.

Az amerikai Adolf Meyer a mozgalom meghatározó alakja.

National Committee of Mental Hygiene (1907-től az Egyesült Államokban) I. Nemzetközi Kongresszus 1931 (Washington)

A II. világháború után: World Federation of Mental Health

Civil szervezetek sokasága

1.3. Az elme egészségét meghatározó tényezők

• 
  Örökletes tényezők
  
• 
  Biológiai behatások
  
• 
  A szocializáció
  
• 
  Az aktuális társadalmi környezet
  
• 
  A személy saját, felelős döntései, választásai
  

2. Az elsődleges megelőzés és intézményei

2.1. A finanszírozás szerint

• 
  A legtöbb fejlett országban kormányzati programok
  
• 
  Biztosítási pénztárak prevenciós “csomagjai”
  
• 
  Alapítványok által finanszírozott tevékenység
  
• 
  Civil szervezetek “mozgalmi” tevékenységes
  

2.2. A tevékenység szerint

• 
  Megelőző programok
  
• 
  Kampányok
  
• 
  Oktatási programok
  

2.3. Célcsoportok szerint

• 
  Iskolai programok
  
• 
  Speciális célcsoportok (pl. katonaság)
  
• 
  Tovaterjedő (outreach) programok
  
• 
  Veszélyeztetett csoportok (pl. öngyilkossági kísérleten átesettek)
  

Korszerű prevenció: Csak bizonyítottan eredményes és hatékony programok (evidence-based mental health). A projektek meglévő szükségletekre támaszkodnak, az eredmények értékelését is magukban foglalják.

3. Másodlagos megelőzés

Lényegében a korai felderítésen, epidemiológiai jellegű szűrővizsgálatokon alapuló megelőző tevékenység, amely a korszerű egészségügy része kell, hogy legyen. A korai felismerés és kezelés a biztosítóknak anyagi érdeke.

A korszerű, közösségi psychiatriai ellátás a korai kezelésbevétel egyik lehetséges modellje.

4. Harmadlagos megelőzés

A relapsus-prevenció a korszerű elmeegészségügy része.

4.1. Intézményi feltételei

• 
  Átmeneti intézmények (nappali, éjjeli kórház, védett munkahely, átmeneti otthonok stb.)
  
• 
  Korszerű gondozás
  
• 
  Önkéntes segélyszolgálatok
  
• 
  Betegek hozzátartozóinak (családjainak) civil szerveződései
  

31. fejezet - IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA

Az igazságügyi psychiatria a jog és a psychiatria határterülete (alkalmazott psychiatria). A psychiatriai kórképek jogi vonatkozásaival foglalkozik, a psychiatert mint „szakértőt” vonja be az igazságszolgáltatásba.

1. A jog előírásai a szakértő igénybevételére

Büntető eljárásnál kötelező(Büntető eljárás Be. 1.2. bekezdése)

• 
  Ha a bizonyításhoz különleges szakértelem szükséges
  
• 
  Ha „kóros elmeállapotról” vagy kényszergyógykezelésről kell dönteni
  

Polgári peres eljárásoknál(Polgári perrendtartás 177.§) igénybe vehető

• 
  Cselekvőképesség véleményezésekor (gondnokság alá helyezéskérdésében, jognyilatkozat megkötése előtt vagy után, szerződéskötések vagy jognyilatkozatok [végrendelet] érvénytelenségének megállapításakor)
  
• 
  Kártérítési perekben, baleset vagy foglalkozási betegségkövetkeztében létrejövő maradandó vagy átmeneti károsodások elbírálásakor
  
• 
  Munkajogi perekben a „munkaképesség”szakértői véleményezésének el nem fogadása esetén, jogorvoslás céljából
  
• 
  Családjogi perekben (házassági bontóperekegyes eseteiben, gyermekelhelyezési perekben)csak speciális esetben, mivel ez a terület elsődlegesen az igazságügyi psychologus hatáskörébe tartozik
  

A szakvélemény a bizonyítási eljárás egyik fontos ügyirata:a bíró vagy elfogadja, vagy – ha aggályosnak látja – másodszakértőt vehet igénybe, vagy felülvéleményt kérhet az Egészségügyi Minisztérium mellett működő Igazságügyi Bizottságtól.

2. Az igazságügyi psychiatriai vizsgálat összetevői

• 
  Szokványos psychiatriai vizsgálat
  
• 
  Speciális kérdéseka véleményezendő problémának megfelelően
  
• 
  Az életvezetés elemzése,a személyiségre vonatkozó adatok
  
• 
  A bűncselekmény elemzése(a cselekmény körülményei, régebbi és közvetlen előzményei, a situatio, a cselekmény lefolyása, következményei, motivatiója, subjectiv értékelése stb.)
  
• 
  Neurológiai és belgyógyászativizsgálat
  
• 
  Az orvosi dokumentációáttekintése
  
• 
  Psychologusszakértői vizsgálat – problematikus esetekben (teljesítménytesztek és személyiségtesztek alkalmazása). A vizsgálatban szaktanácsadóként vesz részt!
  
• 
  EEG, radiológiai, különböző laboratóriumi vizsgálatok stb., ha a véleményezéshez szükségesek
  
• 
  Szaktanácsadó(bármely szakterületről): vizsgálatának eredménye nevének megjelölésével a szakvélemény része
  
• 
  Gyógypedagógusszakértő: fiatal fogyatékosok képezhetőségének kérdésében
  

3. A psychiatriai szakértői vizsgálat helye

• 
  Ambulanterformában (idézésre)
  
• 
  Kórházi osztályon:bizonyos diagnosztikai eljárások vagy célzott és tartós megfigyelésszükségessé válásakor (súlyos bűncselekmények eseténideiglenes kényszer-gyógykezelésformájában az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben (IMEI), más esetekben polgári gyógyintézetekben)
  

A megfigyelés időtartama egy hónap, szükség esetén kettő

4. Psychiatriai problémák a büntető eljárásokban

4.1. Beszámíthatóság fogalmának értelmezése

Jogi fogalom – a felelősségre vonhatóság (büntethetőség)feltétele.

Meghatározása negatív úton – mi zárja ki vagy korlátozza(a kóros elmeállapoton kívül a gyermekkor, a kényszer és fenyegetés, a jogos védelem, a végszükség stb. is)

Alapelve:beszámítási készség hiányában nincsen a cselekvésnek büntethető alanya, és ezért nincsen bűncselekmény sem

4.2. Beszámíthatóság törvényi szabályozása

Btk. 24.§ (1):„Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, mely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”

Btk. 24.§ (2):„A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”

Btk. 25.§: „A 24.§ rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.”

4.3. Véleményadás a beszámíthatóság kérdésében

A törvényi szabályozás vegyes rendszerű: a biológiai és psychologiai tényezőket együtt kell értékelni

A szakvélemény synthesis: a psychiatriai, psychologiai vizsgálat, a bűncselekmény, a személyiség, és a situatioelemzése, illetve azok összefüggéseinek eredménye

Mindig csak egy konkrét cselekményre adható

A Btk. 25.§-a csak a szokványos részegségre vonatkozik: pathologiás vagy abortív pathologiás ittasságesetén a 24.§ (1), ill. (2) kerül alkalmazásra

Kábítószerrelkapcsolatos báncselekményeknél mindig a 25.§-t kell alkalmazni („önhibából eredő bódult állapot”), kivéve, ha:

• 
  „Elmebetegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.”
  
• 
  „Ha a hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek elérik az elmebetegség szintjét.”
  
• 
  A törvény a kábítószer fogyasztással mint bűncselekménnyel foglalkozik (a kábítószer fogyasztót is bünteti)
  
• 
  Büntetés helyett lehetőséget ad a kábítószer fogyasztónak a gyógykezelésre(Bírósági Határozatok 282/A §)
  

5. Kényszergyógykezelés

5.1. Feltételei

• 
  A beszámítási képességet kizáró megbetegedés
  
• 
  Erőszakos és közveszélyt okozó cselekmény
  
• 
  Büntethetőség esetén egy évnél hosszabb szabadságvesztés
  
• 
  Fennáll a bűnismétlés veszélye
  

5.2. Elrendelésének és megszüntetésének módja

• 
  Bírósági döntéssel kizárólag az IMEI-bekerülhet (felmenti a vád alól és elrendeli kényszergyógykezelését)
  
• 
  Négy hónappal az egy év lejárta előttaz IMEI-nek összefoglaló jelentést kell küldenie a bíróságnak a beteg állapotáról (ezt igazságügyi psychiatriai szakértői vizsgálat követi)
  
• 
  A beteg hasonló ellenőrzését éventemeg kell ismételni
  
• 
  A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni,ha szükségessége már nem áll fenn (bírósági eljárással történik)
  
• 
  A felülvizsgálatota beteg törvényes képviselője vagy védője is kérheti
  

5.3. Kényszergyógyítás

Kizárólag alkoholistáknál,ha büntetésük hat hónapot meghaladó szabadságvesztés (a büntetésvégrehajtási intézetben végzik)

6. Psychiatriai problémák a polgári peres eljárásokban

6.1. Gondnokság alá helyezés

Célja:Az egyén jogvédelme

Formái:

• 
  Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent”
  
• 
  Cselekvőképességet kizáró gondnokság: „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen hiányzik”– az egyén tevékenységét jelentősen beszűkíti, ezért alkalmazása csak súlyos psychosisoknál, vagy az intellectus súlyos zavarainál
  
• 
  Eseti gondnok: kijelölése átmeneti cselekvőképtelen állapotnálaktuális jogügylet miatti sürgős jogvédelem esetén
  
• 
  Ideiglenes gondnok: kijelölése cselekvőképtelenség eseténa gyámhatóság által egy év időtartamra,széles jogkörrel
  

Módja:Psychiatriai szakvélemény alapján peres eljárással(elindíthatja hozzátartozó, a gyámhatóság a kezelőorvos javaslatával)

Megszüntetése:Bármikor– az előbbiekkel azonos formában –, ha a feltételek már nem állnak fenn (betegség gyógyulása vagy javulása)

Cselekvőképesség vizsgálata:Jogügyletek (szerződéskötések, végrendelkezések) vitatottá válása esetén(rendelkezett-e azzal a minimális képességgel, mely az adott jogügylethez nélkülözhetetlen) – vizsgálata főként az alábbi állapotokban: dementia, tudatzavar, psychosis, az idős kor sajátos viselkedési formái, aphasia stb.

6.2. Kártérítési perek

Oka:Balesetnél elszenvedett, vagy foglalkozási betegség következtében létrejött tartós károsodás

Kérdésfeltevései:

• 
  A kárt szenvedett személy munkaképesség csökkenése milyen fokú, vagy nem vált-eelőbbi következtében munkaképtelenné
  
• 
  Vannak e egyéb betegségei– ezek a munkaképesség csökkenésen belül milyen százalékos arányt jelentenek
  
• 
  Nem idézte-e elő valamely meglévő megbetegedése folyamatos vagy átmeneti rosszabbodását
  
• 
  A talált elváltozások valóban a baleset vagy foglalkozási ártalom következményei- e(a balesettel való közvetlen oki összefüggés kimutatása),pl. encephalopathia posttraumatica, epilepsia posttraumatica, acut stress reakció stb.
  

6.3. Munkajogi perek

Oka:A vizsgált személy nem fogadja el a rokkantságra vonatkozó véleményt,és azt az Orvosszakértői Intézetben fellebbezései során nem orvosolták

Kérdésfeltevése:Munkaképesség csökkenése elérte-e a 67%-ot(rokkantnak nyilvánítható-e), vagy elérte-e az 50%-ot (munkajogivédelem, szociális járulék lehetősége)

6.4. Családjogi perek

Kérdésfeltevése:

• 
  Házassági bontóperekben:hosszan tartó psychiatriai megbetegedés áll-e a hátterében
  
• 
  Gyermek elhelyezési perekben:a szülőt a megbetegedése nem teszi-e alkalmatlanná a gyermek nevelésére (ha mindkét szülő alkalmas, a kérdést complex család vizsgálattal az igazságügyi psychologus válaszolja meg)
  

A. függelék - Rövidítések

A.1. táblázat -

BNO	Betegségek nemzetközi osztályozása
DSM	Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
WHO	World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)
MPT	Magyar psychiatriai társaság
AIDS	Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett immunhiányos syndroma)
PML	Progressiv multifocalis leukoencephalopathia
CT	Computed tomography (számítógépes rétegvizsgálat)
MRI	Magnetic resonance imaging (mágneses rezonancia vizsgálat)
SPECT	Single–photon emission computed tomography (photonemissiós rétegvizsgálat)
NE	Nemzetközi egység
REM	Rapid eye movements (gyors szemmozgások)
MAO	Monoamine oxidase
SSRI	Selective serotonin reuptake inhibitors
CPAP	Continuous positive airway pressure (folyamatos pozitív nyomású [lélegeztetés]
DSPS	Delayed sleep phase syndrome
ASPS	Advanced sleep phase syndrome
HIV	Human immunodeficiency virus
MMSE	Mini mental state examination
AD	Alzheimer típusú dementia
NSAID	Non–steroid antiinflammatory drug
BZD	Benzodiazepin
ECT	Electroconvulsive therapy (elektrosokk terápia)
IQ	Intelligence quotient (intelligencia-hányados)
PCP	Primaer chronicus polyarthritis
TCA	Tricyclicus antidepressansok
RIMA	Reverzibilis MAO-bénító

1¹Jelenleg még kevésbé jelentős.

2²Amennyiben valamilyen szempontból jelentős.

3³Amennyiben valamilyen szempontból jelentős (pl. idős vagy gondnokság alá helyezett személy esetén).

4⁴Több panasz esetén sorrendet kell megállapítani az aktuális jelentőség szerint.

5⁵A vizsgálatnak ebben a részében a beteg számára össze kell foglalni az eddig hallottakat, hogy a beteg és a vizsgáló eldönthesse, hogy megértette-e a panaszokat, jól ítélte-e meg a beteg és a környezet hozzáállását, stb.

6⁶Sokszor a psychés zavart először neurológus észleli.

7⁷Physiotherapiával kombinált és/vagy csoportmódszereket is beleértve

8⁸Részletezése az adott problémától függ (pl. Alzheimer-kór gyanúja, vagy átmeneti organicus syndromák esetén kisebb jelentőségű).

9⁹Ismerete a testi és lelki állapot szempontjából éppúgy fontos, mint a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása céljából, valamint az adott kórisme megismeréséhez.

10¹⁰Vö. ún. elsődleges és másodlagos betegségelőnyök.

11¹¹Pulsus- és vérnyomásmérés.

12¹²Pl. szorongásos zavar, pánikrosszullétek esetén.

13¹³Az anamnesisben szereplő neurológiai zavar esetén célzott, részletes vizsgálat.

14¹⁴Zavarainak indirect megnyilvánulása: a frustratio és konfliktus.

15¹⁵Szájszárazság, tachycardia, hyperthermia, flash, obstipatio, vizeletretentio, látászavar.

16¹⁶Feledékenység, agitáltság, „restless legs“, anxietas, hallucinatiók, delirium.

17¹⁷Non-steroid antiinflammatoros szerek.

18¹⁸Megvonási tünetek: delirium, agitáltság, confusio, tachycardia, láz, mydriasis, pánikroham.

19¹⁹Megvonási tünetek: depressio.

20²⁰(Rendszerint gyógyszermódosítást követő állapotváltozás:) az epilepsiás rohamok javulásával vagy megszűnésével egyidejűleg fellépő psychosis (az epilepsiás aktivitás az EEG -on is mérséklődik).

21²¹Ua. mint a forszírozott normalizáció, de az EEG kép nem javul.

22²²Egész éjszakai ún. polygraphiás felvétel (EEG, szem- és izommozgások, izomtónus, légzés, szívműködés, esetleg bőrellenállás változás regisztrálásával).

23²³Spontán klinikai változásokat, akaratlagos, reflexes és vegetativ reakciókat követő EEG változások rögzítése.

24²⁴EEG teljesítmény sűrűség spektrum elemzés, „brain mapping“.

25²⁵Pl. subklinikai epilepsiás rohamok.

26²⁶A finom psychopathologiai deficit hátterében rejlő corticalis dysfunctio kimutatható azáltal, hogy az adott gyógyszer által okozta EEG változások (pl. benzodiazepin okozta beta aktivitás) bizonyos agyterületek felett nem, vagy csak csökkent fokban alakul ki.

27²⁷Visualis, acusticus és somatosensoros kiváltott válasz: az érzékszervi ingerek felismerésekor jelentkező agyi elektromos aktivitás mérése.

28²⁸Rövid latenciájú acusticus kiváltott válasz mérése.

29²⁹Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók).

30³⁰Nem kezelt személyeken is anxiolyticus praemedicatiót igényelhet.

31³¹8 órán belüli vizsgálat nem informatív.

32³²Single photon emission computed tomography: az agyi regionalis vérátáramlás leképezése izotópos kontrasztanyag segítségével.

33³³Alzheimer-betegségben jellegzetes biparietalis hypoperfusio (multiinfarct-dementiában nem lebenyspecifikus, szabálytalan regionalis cortico-subcorticalis hypoperfusiók).

34³⁴Csak ictalis (roham alatti) SPECT biztos diagnosztikus értékű.

35³⁵Jelenleg még rutinszerűen nem alkalmazzák.

36³⁶Különösen immunológiailag érintett betegeknél (diabetes, carcinoma, AIDS, chemotherapia vagy steroid kezelés mellett).

37³⁷Szűrés céljából TSH szint meghatározás, emelkedett érték esetén össz vagy szabad T4 szint, illetve scintigraphia.

38³⁸Hyperglycaemia deliriumhoz vezethet az agyi osmoticus egyensúly felborulása útján.

39³⁹Májenzimek (SGOT, SGPT, LDH, γ-GT), se ammonium, hasi ultrahang, CT, májbiopszia.

40⁴⁰

41⁴¹Cytochrom P450 oxydase rendszer aktiválódása miatt.

42⁴²Éves rutin keretében, vagy émelygés, fáradékonyság, hasi sensatiók, csuklás esetén azonnali vizsgálatok.

43⁴³Típusos rizikó alkat: rövid nyak, obesitas, cor pulmonale, erős éjszakai horkolás (Pickwicksyndroma).

44⁴⁴Pl. bármilyen okú hányás, polyuria, hasmenés következtében.

45⁴⁵Pseudomyastheniás syndroma.

46⁴⁶Malignus neurolepticus syndroma.

47⁴⁷Porphyria acuta intermittens (a vizeletben uro- és coproporphyrin észlelhető); porphyria cutanea tarda (a vizelet uro-,coproporphyrin teszt negatív lehet, az uroporphyrinogen synthetase aktivitás csökkenése biztosítja a dg-t).

48⁴⁸24 órás vizelet réztartalom, illetve se coeruloplasmin szint. Wilson-kór esetén javallt (autosomalis recessiv öröklődésű betegség, mely rézfelhalmozódással jár).

49⁴⁹Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását.

50⁵⁰Psychiatriai tünetek jelentkezése: 400-500 pg/ml alatt.

51⁵¹Megelőzhetik a haematologiai szövődmények kialakulását.

52⁵²A B₁₂-vitaminhiány okának tisztázására: hiányos bevitel, vagy az intrinsic faktor hiánya okozhatja.

53⁵³Légzés és oxygen saturatio egyidejű regisztrálásával.

54⁵⁴Részletesen 14. fejezet -